Megállapodást kötött az NBF és a kamara
Erősíti az együttműködést a Nemzeti Biztonság Felügyelet és a Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara, céljuk a gyorsabb és hatékonyabb szakmai kommunikáció, a folyamatos információcsere és egymás munkájának segítése szakértői szinten.
Az együttműködési megállapodást 2012. október 3-án írta alá Zala Mihály, az NBF elnöke és Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke Hajdúszoboszlón a XVII. Országos Tulajdonvédelmi Konferencián.
Zala Mihály, az NBF elnöke és Német Ferenc a Személy-, Vagyonvédelmi, Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke
A megállapodással a felek jelezni kívánják a szakma iránti elkötelezettségüket. Az együttműködés a folyamatos információcsere útján segíti a Nemzeti Biztonsági Felügyelet munkáját, így gyorsabb és hatékonyabb szakmai kommunikációt eredményezhet, továbbá segíti a tervezett terméktanúsítási rendszer általános elfogadtatását is. Az együttműködési megállapodás megkötésével az NBF elismeri, megbecsüli a hazai biztonsági szakma tapasztalatait és hasznosítani kívánja eredményeit. A megállapodás fontos eleme, hogy az NBF a szakmai munka során igénybe veheti a kamara szakértőinek segítségét eljárásaiban és a szabályozók kialakításában, illetve az érdeklődésre számot tartó rendezvényeken kölcsönösen megjelenési lehetőséget biztosítanak egymásnak a felek.
A Nemzeti Biztonsági Felügyelet egyik legfontosabb feladata a minősített adatok védelméről szóló törvény végrehajtása, a korszerű titokvédelmi rendszer kialakítása és folyamatos fejlesztése. Az NBF tevékenységi körének bővülése, és az egyre újabb kihívásoknak való megfelelés tudatosan felépített stratégiát kíván, ennek szerves része a különböző szakmai szervezetekkel történő együttműködések kialakítása. Tavaly a Pannon Egyetemmel, és a Széchenyi István Egyetemmel kötött megállapodást az NBF.
A Nemzeti Biztonsági Felügyeletet, mint a NATO minősített adatok védelméért és szakmai felügyeletéért felelős szervet, a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény hozta létre. Az azóta eltelt időszakban az NBF feladatköre folyamatosan bővül, elsőként az EU minősített adatok, majd később a nemzeti minősített adatok védelmével és szakmai felügyeletével. Ebben a folyamatban mérföldkövet jelentett a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény elfogadása, amely alapjaiban szabályozta újra a hazai titokvédelem szerkezetét. Így, a jogszabály 2010. április 1-jei hatályba lépése óta az NBF egyfajta titokvédelmi főhatóságként működik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretében.