Hat kérdést kell tisztázni a videorendszer telepítése előtt az optimális képminőség érdekében. A cél, hogy az igénynek megfelelő videoképet megfelelő áron kapja a felhasználó.

A gazdasági válság ellenére a videokamerás megfigyelőrendszer már több mint egy évtizede a biztonságtechnikai ipar legdinamikusabban növekvő ága. Ebben az elképesztő mértékű növekedésben legalább annyira közrejátszik a költséghatékonyság, mint a 2001. szeptember 11-e utáni világunk biztonságérzet utáni vágya. Óriási a fejlődés az analóg videokamerák óta, a mai digitális megfigyelőrendszerek ugyanis már rugalmas, könnyen bővíthető IP-hálózaton keresztül működnek. A fejlődés olyan megfigyelő rendszerhez vezet, amely a változó kihívásoknak megfelelően költséghatékony és rugalmasan alakítható.
A legdinamikusabban fejlődő jellemző képminőség. Csak úgy, mint a szórakoztatóelektronikai piacra szánt kamerák esetében, a megfigyelőkamera-gyártók is versenyeznek a minél nagyobb felbontású termékek előállításában. Ennek egyszerű az oka, nagyobb felbontás esetén jobb, azaz élesebb a kép, ettől pedig elégedettebbek lesznek a vevők.

Középpontban a felhasználó
Nem mindegy, hogy mi a célja a kamera felhasználásának. Vajon áttekintő megfigyelést szeretne vagy részletes képeket? A felvételt élőben fogják nézni vagy felveszik, és több hónapon, vagy akár éven keresztül tárolják? Az IP-hálózatoknak el kell bírniuk a nagy felbontású videók adatforgalmát, és a szükséges háttértár mennyisége gyorsan elérheti a terrabájtokat, tehát ezeket kérdéseket komolyan meg kell fontolni. A kép minősége természetesen fontos, de az, hogy mennyire hasznos a felhasználó számára a megfigyelőrendszer, attól függ, hogy mire használja a képeket. Hat, egyszerű lépés segítségével össze lehet állítani a vevő számára az optimális megfigyelőrendszert.

Mindenek előtt el kell döntenünk, mire fogjuk használni a rendszert. Adott terület áttekintő képére van szükség vagy nagy felbontású képekre apróbb részletekről, például arc- vagy rendszámtábla-felismerés. Nincs olyan kamera, amely az összes felhasználási területen optimális lenne. A legmegfelelőbb megoldás érdekében gyakran kombinálják a különböző kameratípusokat, amelyeket más-más feladatokra optimalizálnak.

A beállítás a hangolást vagy finomhangolást jelenti.

Csak akkor lehet igazán értékelni a megfigyelőrendszert, ha a monitor vagy tévé rendesen kalibrált. A következő négy pont segíti a kalibrálást:

1. A cél meghatározása
2. Helyszíni felmérés

   Miután meghatározzuk a célokat, végig kell gondolni az igényeket, amelyeket a különböző kameráknak teljesíteniük kell:

   • Terület: hány „fontos” területet kell megfigyelni a helyszínen. Ezek közel vannak egymáshoz vagy távolabb? Ez dönti el a szükséges kamerák számát és típusát.
   • Fényviszonyok: a legtöbb kamerának van nappali és éjszakai üzemmódja. Problémák lehetnek a megvilágítással? Lehet lámpák használni?
   • Kül- vagy beltéri lesznek a kamerák: a kültéri kamerák számára fontos szempont a természetes fény. Lehetséges, hogy extra lámpákat kell telepíteni, nem is beszélve a kameraházról, amely védi a kamerákat a portól, nedvességtől vagy rongálástól.
   • Nyílt vagy titkos megfigyelés: a látható helyre felszerelt kamerák elijeszthetik a potenciális bűnözőket, de rongálásra is csábíthatnak. A kamerák rejtett vagy nyílt elhelyezése hatással van a kameratípus kiválasztására, a kameraházra és az állványzatra.

   

   • A kamera kiválasztása

     A kamerák kiválasztása a legfontosabb lépés a megfigyelőrendszer működésének szempontjából. A képfelbontás kritikus terület bármelyik kameránál, és e körül volt a legnagyobb felhajtás az utóbbi években. Ebből a szempontból három típust lehet megkülönböztetni: megapixel, HDTV és standard felbontás.

     A megapixel kamerák nem követnek semmilyen szabványt. A megapixelek száma azt mutatja meg, hogy a kamerában hány darab fényérzékelő elem található. A megapixel kamerák hihetetlenül éles képet tudnak alkotni, de alacsonyabb képfrissítési rátával. Ilyen kamerákat szoktak használni a banki megfigyelőrendszerekben, közlekedési csomópontokban és egyéb kültéri installációkban.
     A HDTV-kamerák képe szép, magas képfrissítési rátával, gazdag színekkel és szélesvásznú (16:9) formátummal. A HDTV ideális olyan helyzetekben, ahol a képfrissítésnek folyamatosnak kell lennie, mint a kaszinókban, repülőtereken vagy térfigyelő kamerák esetén.
     A standard felbontás általában a VGA-ra utal (640 × 480 pixel) vagy ennek sokszorosára. Ez a legöregebb kategória a megfigyelő kamerák piacán. Ennek ellenére ezek ma is használhatók: erőteljes optikai zoommal felszerelve a VGA-kamera sok hasznos szerepet tud betölteni.
     Kategóriától függetlenül a következő kritikus tényezőkre kell figyelni a kamerát kiválasztása során:

     • Képfrissítési ráta – 25–30 képkocka per másodperc között van a PAL- és NTSC-szabvány. De ha nem történik semmilyen esemény, 1–4 fps elég felvétel céljára.
     • Optika és lencsék – a lencse határozza meg a látószöget, fényerőt, a kamera fókusztávolságát, képminőségét és a megfigyelés optimális távolságát.
     • Fényérzékenység – fel kell mérni a helyszín fényviszonyait, és tesztelni, hogy a kamera miként teljesít azon viszonyok között.
     • Íriszkontroll – fontos része a képminőségnek. Ez lehet fix vagy állítható, ez utóbbiak lehetnek manuálisak vagy automatikusak.
     • Videotömörítés – csökkenti a videó méretét, hatékonyabb átvitelt és tárolást tesz lehetővé. Győződjön meg róla, hogy standard tömörítő eljárást használnak-e, hogy ne legyen gond a kompatibilitással.
   • Kameraállványzat

     Csak a megfelelő állványzat tudja biztosítani az optimális képminőséget. Szempontok a kamera elhelyezésére:

     • A megfigyelés tárgya – győződjön meg róla, hogy a kamera megfelelő-e a feladatra, jó helyre van-e felszerelve, és képes-e ellátni feladatát.
     • Ha szükséges, növelje a fényerőt – az ideális fényerő érdekében lámpákat felszerelni egyszerű és olcsó megoldás.
     • Kerüljük a közvetlen napfényt – mert elvakíthatja a kamerát, és csökkentheti az érzékelők teljesítményét. Ha lehetséges helyezzük el úgy a kamerát, hogy állandóan a nap és a megfigyelni kívánt terület között legyen.
     • Kerüljük a háttérvilágítást – ez akkor lehet gond, ha ablak vagy erős lámpa előtti területet szeretnénk megfigyelni. Ha nem lehet máshová helyezni a kamerát, győződjünk meg róla, hogy WDR-képes-e.
     • Állítsuk be a kamerát – az optimális képhez mindenképp be kell állítani a fehéregyensúlyt, fényerőt és élességet.
     • Jogi megfontolások – a megfigyelést korlátozhatják vagy tilthatják a törvények. Először mindig ismerjük meg a helyi előírásokat.

     

     • A kamera beállítása
       • Távoli zoom – ezzel a zoom végső beállításait a számítógépről is elvégezeti. Ez biztosítja az optimális látószöget.
       • Távoli fókusz – nem szükséges a helyszínen kézzel beállítani a kamerákat. A változtatások a számítógépről is elvégezhetők.
       • Pixelszámláló – lehetővé teszi, hogy a kezelő négyszöget rajzoljon a képernyő adott területére, és megtudja a kijelölt terület méretét. Ezzel ellenőrizve, hogy a videó eleget tesz-e a képfelbontással szemben támasztott követelményeknek.
     • Képernyőbeállítás
       • Fényerő – a személyes igényeknek megfelelően kell beállítani.
       • Kontrasztarány – ha alacsony, akkor a sötétebb árnyalatokat nehéz megkülönböztetni egymástól. Ha túl magas, akkor a világos árnyalatok mosódnak össze.
       • Gamma – ez a kontraszt egyik mérőszáma, amely a kép közepes tónusaira van hatással. A megfigyelő igénye szerint kell beállítani.
       • Élesség – vesse össze a különböző színárnyalatok határait, és döntse el milyen élesség a legkényelmesebb a szemének.

Végeredmény
Hogy a lehető legjobb megfigyelőrendszert kapja, a videofelvételek használhatósága a legelső szempont, amelyre tekintettel kell lenni, és ez meghatározza az összes további döntést.

Forrás: Axis Communications, aspectis.hu