Többször is előfordul, hogy kész épületbe szükséges tűzjelző rendszert telepíteni, ahol a vezetékezés esztétikailag nem elfogadható, vagy a helyi körülmények a kábelezést túlzottan költségessé, de akár lehetetlenné teszik. Ezekben az esetekben lehet innovatív és költség hatékony megoldás a rádiós tűzjelző rendszer telepítése
A tűzjelzés fogalomköre
Először talán beszéljünk általában a tűzjelzésről. A tűzjelző rendszer a tűz keletkezésének korai észlelése céljából, az emberi élet, valamint a vagyontárgyak védelme érdekében szükséges.
Felépítésüket tekintve a tűzjelző rendszerek tűzjelző központból, automatikus érzékelőkből, kézi jelzésadókból, és jelzőeszközökből (hangjelzők, fényjelzők, és hang- fényjelzők) állnak. A tűzjelző központ a hozzá csatlakozó automatikus érzékelők, és kézi jelzésadók által szolgáltatott információkat feldolgozza, kiértékeli, és szükség esetén parancsot küld a megfelelő folyamatok beindítására (hang- és fényjelző eszközök bekapcsolása, liftvezérlés, légtechnikai egységek, és/vagy hő- és füstelvezető berendezések vezérlése, átjelzés a tűzoltóságokhoz).
A tűz érzékelésére többféle megoldás létezik. Az ideális megoldás kiválasztása a védendő helyiség jellemzőitől, funkciójától függ. A tűzvédelemben használnak füst-, láng-, és hőérzékelőt. A rendszereket két fő csoportba sorolhatjuk: hagyományos, és intelligens tűzjelző rendszerek. A tervezést, kivitelezést karbantartását, javítást – mint a tűzvédelem számos területén- csak szakképzett, a szabályozásban előírt elvárásoknak megfelelő szakemberek, cégek végezhetik és az előírásoknak megfelelő módon. A tűzjelző rendszer üzemeltetése során a felhasználónak üzemeltetési naplót kell vezetnie. Az üzemeletetési naplóban minden, a rendszerrel kapcsolatos eseményt, ellenőrzést, információt vezetni kell.
Tűzjelző- és oltóberendezések telepítésének előírásai
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) tartalmazza a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és tűzoltóságról szóló rendeleteket. Ennek 1. számú mellékletében találjuk a tűzjelző- és oltó berendezések létesítésének előírásait. Ezen berendezések létesítésére és átalakítására műszaki tervdokumentációt kell készíteni, amelyet a tűzvédelmi hatósággal engedélyeztetni kell.
Tűzjelző telepítése, működtetése ugyan széles körben, akár lakásokban, kisebb családi házakban is javasolt, de a vonatkozó jogszabály ugyanakkor szigorúan szabályozza a tűzjelző és oltó berendezések létesítéséhez kapcsolódó követelményeket, mégpedig létesítménytípusokként. A Szabályzat rendelkezéseit új létesítménynél, építménynél, valamint a meglévők átalakításakor vagy bővítésekor, rendeltetésének megváltoztatásakor az átalakítás, a bővítés, illetőleg a változtatás körében és mértékében kell alkalmazni.
A következőkben most csak az épületek jellege szerint felsorolásszerűen igyekszünk egy képet adni.
Épület típusok
Szállásépületek
Iroda, igazgatási, oktatási, bölcsőde óvoda – épületek
Egészségügyi létesítmények
Fogyatékos és szociális ellátást nyújtó létesítmények
Kényszertartózkodásra szolgáló épületek (börtönök)
Művelődési épületek
Sportcélú épületek
Kereskedelmi létesítmények, Plázák
Raktározási, tárolási épületek
Mezőgazdasági és ipari termelő létesítmények
Robbanásveszélyes létesítmények
Na és persze mindegyik épülettípusnál pontosan szabályozva vannak a méret, szint, férőhely stb. paraméterek, amelyek pontos útmutatást adnak a létesítési követelmények vonatkozásában a tűzjelző- és oltóberendezések telepítésének feltételeire is.
Nyilván látható, hogy szinte nincs olyan terület, ágazat, ide értve a civil szférát is, amely valamilyen formában ne kapcsolódna – mégpedig előírásszerűen- a tűz elleni védekezésnek a tűzjelzés-oltástechnika területéhez, ami persze a versenyszféra cégei számára jelentős piacot jelent.
Szereléstechnikai szempontból
Szereléstechnológiai szempontból vezetékes, illetve az utóbbi években terjedő vezeték nélküli technológiákról beszélhetünk.
Napjainkban minden újonnan emelt épületben automatikus tűzjelző rendszer működik. A kapcsolódó berendezések behálózzák a teljes épületet. Az érzékelők, kézi jelzésadók, az épületben üzemelő más rendszerek tűz esetén szükséges vezérlései és szirénák az épület minden helyiségében megtalálhatók. A tűzjelző rendszerek túlnyomó többsége vezetékezéssel készül. A vezetékes rendszerek telepítése többnyire véséssel, az utólagos telepítés bontással, javítással, takarítással és mindenképpen többlet munkaerő foglalkoztatásával jár.
Többször is előfordul, hogy kész épületbe szükséges tűzjelző rendszert telepíteni, ahol a vezetékezés esztétikailag nem elfogadható, vagy a helyi körülmények a kábelezést túlzottan költségessé, de akár lehetetlenné teszik. Egy működő szálloda esetében a vezetékezés megépítésével járó forgalomkiesés nem megengedhető. Műemlék épületeknél sokszor a vésés és visszajavítás elkerülése jelentkezik komoly időbeni és anyagi előnyként. Ideiglenesen telepített rendszerek például nagy értékű utazó kiállítások esetén is körülményesen időigényesen és leginkább költségesen kábelezhetők.
Rádiós kapcsolatot használó tűzjelző rendszerek
Az előbbiekhez hasonló esetekben lehet innovatív és költség hatékony megoldás a rádiós tűzjelző rendszer telepítése, mivel itt az automataérzékelők, kézi jelzésadók, szirénák és a vezérlések kiépítéséhez sincs szükség vezetékhálózatra. Gyorsabban, könnyebben telepíthetőek. A periféria elemek felszerelése ragasztással is történhet, hogy a tiplik befúrásakor keletkező kosz is elkerülhető legyen. így a vezeték nélküli, rádiós tűzjelző rendszerek reális alternatívát jelentenek a vezetékes rendszerek kiegészítésére, kiváltására. Maga a rádiós technika évtizedes szabályozással és múlttal bír a tűzjelzés területén. Szinte minden neves gyártó kínál rádiós érzékelőket is. Itt is persze alapfeltétel, hogy csak forgalmazási engedéllyel bíró technikákat szabad szerelni. Talán az egyetlen – mondhatnók – kockázati pont ebben a vonatkozásban az átvitel biztonság kérdése. Könnyen belátható, hogy az itt jelentkező kimaradásoknak, meghibásodásoknak komoly következményei lehetnek, ezért ezeknél a rendszereknél a működést felügyelő, ellenőrző funkció különösen fontos (hibaszűrés, akkumulátor állapota, rádió sértetlensége stb.)
Nézzük át vázlatosan a vezeték nélküli rendszerektől elvárható lényeges tulajdonságokat:
– bárhova egyszerűen telepíthetőek
– hosszú elem élettartammal rendelkeznek
– folyamatosan ellenőrzött rádiós kommunikációval működnek
– többféle alkalmazási módban használhatóak
– megfelelnek az érvényes szabvány előírásoknak – EN54/25
A legkorszerűbb rendszerek akár háromféle konfigurációban is kiépíthetőek.
HAGYOMÁNYOS RENDSZER
Hagyományos kialakítás esetén egy meglévő tetszőleges gyártmányú rendszerhez kerül illesztésre a vezeték nélküli megoldás, mintegy annak kiegészítéseként. Ebben a konfigurációban a transzponder hozza létre a kapcsolatot a vezetékes és rádiós eszközök között.
A transzponder egy hagyományos zóna vonalra fűzhető, úgy, hogy nem korlátozza a további, hagyományos érzékelők működését. A transzponder képes erről a vonalról venni a működéséhez szükséges tápfeszültséget. Vezeték nélküli periféria riasztása
esetén ezt a vonalat riasztási állapotba hozza, így kapja meg a tűzjelző központ a riasztási jelet. Ezen felül a transzponder csatlakozik a sziréna körre is. A sziréna kör aktiválódása esetén a transzponder aktiválja a rádiós szirénákat is. Ebben a megvalósításban a transzponder az egyszerű átjátszó szerepen kívül rögzíti az eseményeket is, így a szöveges kijelzőjéről címmel és időponttal azonosíthatóak az események.
CÍMZETT RENDSZER
A rendszer címzetten üzemelő transzpondert tartalmaz, mely címzett kommunikációs protokollal két irányban kommunikál a rádiós eszközök és a tűzjelző központ felé.
Úgy, hogy minden egyes rádiós eszköz állapotát külön elküldi a tűzjelző központnak, valamint a központból érkező parancsokat a rádiós vezérlőeszközökhöz juttatja.
A transzponder használható szöveges kijelzős-, és vaklapos változatban is. Mivel a címzett központ kijelzőjén minden rádiós eszköz eseménye és állapota megjelenik Ezért a szöveges kijelzős transzponder változat nem szükségszerű.
ÖNÁLLÓ RENDSZER
A transzponder képes önálló tűzjelző központként működni. Előlapján szöveges kijelző és kezelő gombok találhatók. Önálló üzemmódban az érzékelők, kézi jeladók riasztása esetén megszólalnak a szirénák, aktiválódnak a vezérlő modulok.
A kezelő egységről megállapítható a jelzés helye és visszaállítható a nyugalmi állapot. Eseménymemória szolgál a naplózásra. Önálló alkalmazás esetén a riasztási állapot jelzését szolgáló kimenetet célszerű (de nem kötelező) valamilyen felügyeleti vagy átjelző rendszerhez csatlakoztatni.
FREKVENCIASÁV, ELEM ÉLETTARTAM ÉS HATÓTÁVOLSÁG
A vezeték nélküli tűzjelző rendszer meg kell, hogy feleljen az EN 54-25 szerinti előírásnak, ami magában foglalja az SRD sáv 868MHz használatát. Ami bejelentés nélkül, szabadon használható rövid hatótávolságú frekvenciasáv.
Az elemek élettartalmának vonatkozásában is a szabvány az irányadó. Három év működést határoz meg.
Az eszközök hatótávolságát a felhasználási helyszín és az építményének szerkezete határozza meg. Hagyományos téglaépület esetében tíz-tizenkét szint és szintenként 40-60m, vasbeton épületben nyolc-tíz szint és szintenként 20-40m távolság érhető el.
Látható tehát, hogy az épületek tervezése során a tűzjelző rendszerek telepítése megkerülhetetlen feladat. Konkrét épület kapcsán, akkor vajon milyen kérdésekkel szembesül a tervező, hogy el tudja dönteni, milyen rendszerben kell gondolkodnia?
A legfontosabb nyolc kérdés
A legfontosabb nyolc kérdés, amely egy épület tűzjelzés tervezése kapcsán fel kell merüljön, ha a tervező alternatívaként vezeték nélküli rendszerben gondolkozik.
Milyen jellegű épületről van szó?
Műemlék épületek esetében a vezetékes rendszer szerelése sérüléseket okozhat a védett belső terekben, ami megengedhetetlen. Idő és pénz igényesebb is lenne, mint a vezeték nélküli megoldás.
Meglévő már üzemelő, esetleg felújítás előtt álló épületbe kell e tűzjelző rendszert telepíteni?
Általában elmondható, hogy a kész épületekbe, racionális döntés a vezeték nélküli rendszerek telepítése (lásd: feljebb)
A vezetékes rendszer telepítésével járó körülmények mennyire nehezítik adott létesítmény normál üzemeltetését?
Jó példa ebben az esetben egy szálloda, mert itt a szerelés kapcsán nem elég csak az adott szintet lezárni, hiszen tekintettel kell lenni arra is, hogy a fúrás vésés által okozott zajterhelés a többi szinten lakó vendégeket is zavarja. De ilyen problémák más jellegű létesítmények (pl. kórházak) kapcsán is felmerülhetnek
Milyen kialakítású a tetőszerkezet?
Több részből álló mozgatható álmennyezet vagy nyitható tetőszerkezet, de nagyméretű üveg felületek is indokolhatják a vezeték nélküli technika használatát.
Mennyi idő áll rendelkezésre a kivitelezéshez?
Vezeték nélküli rendszer sokkal gyorsabban telepíthető. Egy hotelszobát tekintve, csak egy érzékelő és egy hangjelző szükséges hozzá. Vezetékes rendszer esetén a kábelnyomvonal kialakítása és a perifériák felszerelése akár több órát is igénybe vehet, ezzel szemben a két eszköz ragasztással történő szerelése akár pár perc alatt is megoldható.
Hatótávolság kérdések?
A vezeték nélküli csomópontok jól megtervezett elhelyezésével szinte minden terület lefedhető.
Vannak-e a kábelezést nehezítő, vagy kizáró körülmények?
Vasbeton szerkezetekbe sokkal időigényesebb az utólagos kábel nyomvonalak kialakítása.
Milyen bekerülési költségekkel kell számolni?
Napjainkban az elektronika fejlődésének köszönhetően egy alacsonyabb árkategóriájú vezeték nélküli tűzjelző perifériáinak ára nem magasabb egy felső árkategóriás vezetékes rendszer bekerülési költségeinél.
Készítette: Mitru Csaba Pentolt Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Kft.
