A felülvizsgálati kérelem tartalma
A jogerős ítélet ellen a Legfőbb Ügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, a tiltott adatszerzés bűntette miatti vád alóli felmentés érdekében, mivel úgy ítélte meg, hogy a terhelt bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.
Álláspontja szerint a bűncselekmény csak magánlakásban, vagy az ahhoz tartozó egyéb helyiségében követhető el, így a terhelt cselekménye, mivel azt a munkahelyén követte el, nem tényállásszerű, így nem követett el bűncselekményt.
A Kúria megállapításai: az ügy a házijogra tartozik
A Kúria osztotta az ügyészség álláspontját. A tényállási elemeket elemezve kiemelte, hogy a cselekmény jogi tárgya a lakás, illetőleg a lakáshoz tartozó egyéb helyiség és a bekerített hely zavartalan használatához fűződő érdek, vagyis az ún. házijog. Nem valósulhat meg ezért a középületekben, intézményekben, hivatalokban, gyárakban, üzemekben, boltokban levő, de nem lakás céljait szolgáló helyiségekbe való jogtalan bemenetellel vagy bent maradással, mivel ezek kívül esnek a házijog körén.
A tényállás elkövetési magatartásai a más lakásának, egyéb helyiségének vagy az azokhoz tartozó bekerített helynek titokban való átkutatása, illetve az ott történtek technikai eszköz alkalmazásával való megfigyelése vagy rögzítése; más közlést tartalmazó zárt küldeményének felbontása vagy megszerzése, és tartalmának technikai eszközzel való rögzítése; elektronikus hírközlő hálózat útján másnak továbbított vagy azon tárolt adat kifürkészése, és az észleltek technikai eszközzel rögzítése.
A titokban átkutatás a lakás, egyéb helyiség vagy azokhoz tartozó bekerített helynek a jogosult tudtán kívüli, módszeres átvizsgálását jelenti. A lakásban, egyéb helyiségben vagy azokhoz tartozó bekerített helyen történteknek technikai eszközzel való megfigyelésén az ottani eseményeknek: személyek mozgásának, magatartásának, szóbeli megnyilvánulásainak, illetve azok hiányának az érzékszervekkel való huzamosabb ideig tartó észlelését; rögzítésén pedig a fentiek kép- és/vagy hangrögzítő eszközzel való felvételét kell érteni
A Kúria kiemelte, a bűncselekmény ilyen természetű elkövetési magatartása a hatályos törvényi szabályozás szerint csak más magánlakásában, egyéb helyiségében, vagy azokhoz tartozó bekerített helyen valósítható meg, munkahelyen, hivatali helyiségben, munkahely közös használatú helyiségeiben nem.
Az elkövetés helyszíne ugyanis a bűncselekmény különös részi törvényi tényállásának szükségszerű, nélkülözhetetlen eleme. Így bár a terhelt maradéktalanul megvalósította a bűncselekmény elkövetési magatartását, vagyis a tárgyi oldal szükséges eleme tényállásszerű volt, mivel azonban az elkövetés helye tekintetében nem, ezért bűncselekmény megállapítására sem kerülhet sor.
Mindezek alapján a Kúria a járásbíróság végzését megváltoztatta és a terheltet a tiltott adatszerzés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 299/2017.) a Kúriai Döntések 2017/11. számában 361. szám alatt jelent meg.
Szerkesztői megjegyzés.
Ha már ez a – próbálunk tapintatosan fogalmazni – felfoghatatlanul cinikus döntés így megszületett, ami nyilván innentől kezdve precedens értékű lehet majd a legális és a személyiségi jogokat semmibe vevő munkahelyi megfigyelések kiterjesztése vonatkozásában, vajon mi tatja – és tartotta eddig vissza- a jogalkotót a szabályozás villámgyors módosítása, változtatása ügyében, védelmet nyújtva a munkahelyi indiszkrét videózással szemben is?
Forrás: http://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/bekamerazott-munkahelyi-mosdok
Forrás: technokrata.hu
Kapcsolódó cikk:
