Biztonságtechnikai szakportál

Az UWB a wifihez és a Bluetooth-hoz hasonló, rövid hatótávolságú vezeték nélküli protokoll, amely alapvetően abban különbözik más technológiáktól, hogy nagyon magas frekvencián működik, és több gigahertz szélességű frekvenciaspektrumot használ. Olyan, mint egy radar, amely folyamatosan pásztázza a szobát, és a lézersugárhoz hasonlóan pontosan feltérképezi az ott található objektumokat.

A fő alkalmazási területe a hely- és eszköz-meghatározás. Bár mind a wifit, mind a Bluetooth-t továbbfejlesztették annak érdekében, hogy segítségükkel precízebben lehessen meghatározni más berendezések helyét, az UWB alapból pontosabb náluk, kevesebb energiát fogyaszt, és várhatóan olcsóbb is lesz, ha beindul az UWB lapkák tömeggyártása.

(Mindhárom piacvezető okostelefon-gyártó, a Samsung, a Huawei és az Apple részt vesz UWB-projektekben, többek között a lapka- és antennafejlesztésben. Mi több, az Apple, a gyártók közül elsőként, már be is építette a technológiát legújabb mobiljaiba. A Samsung a Xiaomival, a Sonyval, a Bosch-sal és másokkal együtt ugyancsak tagja a FiRa (fine ranging, pontos helymeghatározás) konzorciumnak, amely az UWB-ökoszisztéma kiépítésén munkálkodik. Ez a meglévő IEEE 802.15.4/4x vezeték nélküli kommunikációs szabványra épül.)

Forrás: Computerworld

Hogyan működik?

Az UWB valós idejű helymeghatározást tesz lehetővé. Rendkívül kevés energiát fogyaszt, és a nagy sávszélesség (500 MHz) ideális rengeteg adat átvitelére egy gazdagépről más eszközökre körülbelül 10 méteres távolságon belül.

Csakhogy a wifitől eltérően az UWB nem igazán alkalmas a jelek továbbítására falakon keresztül. Hatótávolságának és megbízhatóságának növelése érdekében egy MIMO (multiple-input, multiple-output) elosztott antennarendszerrel egészítették ki a szabványt, amely lehetővé teszi kis hatótávolságú hálózatok létesítését. Az antennák beépíthetők okostelefonokba és más berendezésekbe, például okoskarkötőkbe vagy okoskulcsokba.

Amikor egy UWB-vel ellátott okostelefon közel kerül egy másik UWB-eszközhöz, a két berendezés elkezdi megmérni a közöttük lévő pontos távolságot. A helymeghatározás úgynevezett Time of Flight (ToF-) mérésekkel történik, melyek során meghatározzák, hogy az eszközök között mennyi ideig utaznak oda-vissza az elküldött jelcsomagok.

Az UWB képes meghatározni két, egymásra rálátó eszköz relatív pozícióját 200 méteres távolságon belül.

Biztonsági alkalmazási lehetőségek

A pontos helymeghatározást ígérő módszer mind pontosságban, mind a biztonság terén felülmúlja a Bluetooth-t és a wifit, s ennek köszönhetően sokféle alkalmazása jöhet szóba. Például az UWB-képes eszköz használható lehet gépkocsi kinyitására vagy a belépésre egy épület védett területére, UWB-s okostelefonnal vagy okosórával pedig ATM-en keresztül hozzáférhető a bankszámlánk. Vagyis a technológia további biztonsági fázisként szolgálhat ezeknél az alkalmazásoknál.

Hatékony lehet a közbeékelődéses (man-in-the-middle) támadások elleni védelemben, például amikor a bűnözők egy autóparkolót figyelnek azért, hogy megkíséreljék elfogni és tárolni a hitelesítési üzeneteket két eszköz, esetünkben egy okoskulcs és egy autó között. Az UWB-eszköz jele figyelmen kívül hagyja a terület összes többi eszközét.

Forrás: computerworld.hu