Biztonságtechnikai szakportál

A brit Metro beszámolója szerint egy a YouGov/Skillcast által 2009 brit vállalat bevonásával elvégzett felmérés arra jutott, hogy a megkérdezettek 12%-a figyeli az akár otthonról dolgozó munkavállalóit gyakorlatilag kémszoftverrel. A kisebb cégek ritkábban figyelik meg a dolgozóikat, míg a nagyobbak esetében már 16% az átlag, ráadásul az utóbbiak további 8%-a gondolkodik megfigyelőszoftverek bevezetésén.

Forrás: metro.co.uk

A munkavállalók nem feltétlen tudnak a megfigyelésükről

A legalitás határain belül a vállalkozásoknak joguk van munkaidőben figyelemmel követniük a munkavállalóik tevékenységeit, irodai munkások esetében például megfigyelőszoftvert telepíthetnek a céges számítógépeikre. Erről természetesen illik informálniuk a munkavállalóikat, így azok már alapvetően ennek tudatában használják a kapott eszközöket.

A brit Metro beszámolója szerint egy a YouGov/Skillcast által 2009 brit vállalat bevonásával elvégzett felmérés arra jutott, hogy a megkérdezettek 12%-a figyeli az akár otthonról dolgozó munkavállalóit gyakorlatilag kémszoftverrel. A kisebb cégek ritkábban figyelik meg a dolgozóikat, míg a nagyobbak esetében már 16% az átlag, ráadásul az utóbbiak további 8%-a gondolkodik megfigyelőszoftverek bevezetésén.

Az nem derült ki, hogy a megfigyelést használó vállalatok hány százaléka nyújtott korrekt és egyértelmű tájékoztatást a tevékenységéről a munkavállalói számára, azonban az eddigi tapasztalatok alapján nem úgy tűnik, mintha magától értetődő eljárás volna az informálásuk.

Frances O’Grady, a TUC főtitkára hangsúlyozta „A munkavállalókat előzetes tájékoztatás és beleegyezés nélkül nem szabad digitálisan ellenőrizni Biztosítani kell az embereknek a magánélethez való jogukat a munkahelyükön vagy otthonukban”

A szakszervezetek véleménye szerint a világjárvány idején az otthon dolgozó személyek megfigyelésére alkalmas és használt szoftverek száma jelentősen megugrott ezért a magánélet védelmére indokolt a szigorúbb törvényi szabályozás bevezetése. A kérdés különösen is kritikus lehet olyan helyzetekben amikor a munkaadók a privát megfigyelések következményeként elbocsájtásokat kezdeményeznek.

A vélt vagy valós vállalati érdekek nem írhatják felül a magánélethez védeleméhez való jogot.

A brit kormány álláspontja szerint a dolgozók titkos megfigyelése csak akkor jogos, ha bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel velük szemben.

A laptopokra telepített megfigyelőszoftverek például képesek lehetnek naplózni, hogy mikor és milyen szoftverrel mennyi időt töltenek munkavállalók, mit tesznek a programokon belül, menthetik az összes billentyűleütésüket, periodikusan képernyőképeket és webkamerás fotókat készíthetnek. A legutóbbi különösen problémás lehet, mikor otthonról dolgoznak a munkavállalók, ráadásul még csak nem is tudnak arról, hogy ilyen jellegű megfigyelés alatt állnak.

Azért igencsak kíváncsiak lennénk ebben a témában egy hazai felmérésre? Ha egyáltalán válaszra méltatnának itthon egy ilyen kezdeményezést. A szerk.

Forrás: metro.co.uk, origo