Biztonságtechnikai szakportál

A Facebook ideiglenes felfüggesztésére szólította fel a mianmari közlekedési és hírközlési minisztérium a helyi szolgáltatókat nem sokkal azt követően, hogy a közösségi oldalon szerveződött polgári engedetlenségi mozgalom a katonai hatalomátvételt bírálta.

Forrás: Asia Times

A TechCrunch által felfedezett Reddit-jelentések szerint az emberek már nem tudnak hozzáférni a Facebookhoz, a Messengerhez, az Instagramhoz és a WhatsApp-hoz az MPT-n keresztül, amely Mianmar legnagyobb szolgáltatója – ami szintén történetesen részben állami tulajdonban van. A felfüggesztés február 7-én éjfélig tart. A felfüggesztés sürgetését azzal indokolta a kormány, hogy a Facebook hozzájárult az ország instabilitásához. A Mianmarban élő több mint 50 millió ember közül körülbelül 27 millió Facebook-felhasználó.

Mint ismeretes, a mianmari hadsereg hétfőn, a parlament ülése előtt néhány órával vette át a hatalmat, és letartóztatta a délkelet-ázsiai ország demokratikusan megválasztott vezetőjét, Aung Szan Szú Kjít, majd egy évig tartó szükségállapotot hirdettek ki.

Kedden a Facebook betiltotta a Myawaddy TV állomás fiókját, amely legalább 2020 eleje óta több mint 33 000 fős közönség számára népszerűsítette a hadsereg akcióit. Akkor a Facebook szóvivője elmondta, hogy a cég “szorosan figyelemmel kíséri a mianmari politikai eseményeket”, valamint azon dolgoznak, hogy “megállítsák a félretájékoztatást és a további feszültségeket gerjesztő tartalmakat”

Forrás: computerworld

Eddig a hír és hozzá néhány gondolat.

Nyilván már közhelyszerű arról beszélni, hogy a személyes és tágabb világunk eseményeit, viszonyait mennyire széles körben befolyásoló hatása van a Facebooknak és a kapcsolódó social média felületeknek. Egyben pontosan látható az is, hogy – a tartalmak közlésével – jelentős felelősségük is van a társadalmi folyamatokhoz kapcsolódó véleményalkotásban, világszerte, a demokratikus nyilvánosság részeként.

Nagy súlyú – és számukra sem konfliktusmentes – teher ez, hiszen ők kell megítéljék, hogy milyen véleményeknek engednek nyilvánosságot, elutasítva , törölve az ártalmas és ordas gondolatokat eszméket. Na igen, de honnantól ártalmas egy gondolat? A kérdés persze jó, hiszen a káros gondolatok megítélése, az bizony lehet igencsak szubjektív is.

Mégis kimondhatjuk, hogy egy demokratikus jogállamban nem megkerülhető az ezekhez a felületekhez való szabad hozzáférés joga és annak állami szintű biztosítása, függetlenül attól, hogy az ott közreadott vélemények éppen „kormánykomfortak”, vagy más nézeteket tükröznek.

Örülnénk ha ezt a jövőben is alapvető normaként tekinthetnénk a civilizáltabb országokban. A szerk.