Genfben leállították a drónok ellen harcoló sasok kiképzését – És egyáltalán: drónok és madarak

Genfben leállították a drónok ellen használt „sasbrigád” programot, amelynek célja az volt, hogy ragadozó madarakat képezzen ki a levegőben lévő mechanikus drónok elfogására, írja a Bloomberg.

A projekt 2017-ben kezdődött. A ragadozókat arra képezték ki, hogy a levegőből kis méretű mechanikus drónokat ragadjanak el anélkül, hogy a gépek a földre esnének. De az bizonyosodott be, hogy a madarak testi épsége szempontjából problémás, így túl veszélyes lett volna folytatni.

Forrás: New York Times

„A drónok használatának technológiai és stratégiai fejlődése túlságosan bizonytalanná, sőt a ragadozó madarak testi épségére nézve veszélyessé teszi ezt a projektet” – nyilatkozta a genfi rendőrség sajtószolgálata.

Umberto Nassisi, a sólyomtenyésztő csoport vezetője azt mondta: elszomorította a döntés, mert ezzel az eddigi erőfeszítésük elveszett, és ez nagyon sok pénzt és munkaórát is jelent.

A genfi rendőrség mostantól az olyan hagyományosabbnak mondható – és széleskörűen alkalmazott – drón elleni védekező megoldásokra szorítkozik mint például a jelzavarás, a felderítő rendszerek és a hálós fegyverek alkalmazása.

Ennyi a hír, de nézzük egy kicsit szélesebb kitekintésben

Kölcsönös veszélyeztetés

Együtt tudnak-e élni a ragadozómadarak a legújabb emberi hobbival? Különösen a sólymok jelentenek veszélyt a drónokra, ami ellen azért szerencsére lehet tenni. A madarak oktatás nélkül (is) hajlamosak megtámadni a drónokat.

De fordított szempontból nézve: veszélyeztetik a madárvilágot az autonóm, vagy távolról irányított égi eszközök, állítják egybefüggően az amerikai természetvédelmi területeket őrzők. Ennek nyomán a Yosemite Nemzeti Parkból már 2014 -től ki is tiltották a repülő szerkezeteket, melyek “negatív hatást gyakoroltak a használatuk helyszínén található állatvilágra, különösen a sziklafalban fészkelő vándorsólymokra.

A drón – madár találkozások során a rotorok könnyen megsérthetik a jelenséggel szemben teljesen tájékozatlan (ragadozó)madarakat, akiknek egy ilyen behatás könnyen a végzetet is jelentheti. Éppen ezért lenne fontos képezni legalább az emberi felügyelet alatt álló szárnyasokat, hogy valamennyire hozzászokjanak a drónokhoz.

Forrás. Ma.hu

És még egy további szempont – Drónokkal a kártékony madarak ellen

A Washington State University egyik kutatócsoportja kifejlesztett egy drónos madárriasztó rendszert. A drónok napi 24 órában járőröznek az ültetvényeken, hogy elriasszák például a seregélyeket és a varjakat. A fejlesztés keretében nemcsak védekezési módokat dolgoztak ki, hanem azt is vizsgálták, a drónok alkalmassá tehetők-e a kárt okozó madarak észlelésére és azonosítására. Néhány év alatt sikerült kifejleszteni a megfelelő kamerarendszert és algoritmust, ami a védett területre be- és kirepülő madarakat egyaránt észleli. Műszaki szempontból a csomagszállító drónrendszerekre hasonlít a rendszer. Az eddig alkalmazott védekezési rendszereket a madarak gyakran kijátsszák.

Az új rendszerben egyelőre a drónok mozgása és a drónok által kibocsátott magas frekvenciájú hangjelzés riasztja a madarakat, de vizsgálják, hogy milyen más hangok lehetnének alkalmasak a távoltartásukra, például fajtársaik hívó hangja és ragadozó madarak hangjai merültek föl lehetőségként.

A feladat elvégzésére célspecifikus drónok tervezése is felvetődött, például ragadozó madárra hasonlító drónoké, vagy a propellerek bevonása tükröző felülettel.

Forrás: magyarmezőgazdaság.hu