A tervezetet korábban több tucat civil társadalmi csoport is nyílt levélben bírálta arra hivatkozva, hogy ha a felhasznált algoritmusok célja konkrét gyanús események észlelése a nyilvános terekben, akkor azok szükségszerűen rögzítik és elemzik majd az ott tartózkodó egyének fiziológiai jellemzőit és viselkedését, például testhelyzetüket, járásukat, mozgásukat, gesztusaikat vagy megjelenésüket. Az EU általános adatvédelmi rendelete alapján ez egyedi (biometrikus) azonosításnak számít, és Franciaország lenne az első tagország, amelyik legalizálja az automatizált megfigyelést.
Nincs olyan, hogy időleges bevezetés
A jogvédők szerint ez nemzetközi emberi jogi szabályokat sértene a szükségesség és az arányosság mérlegelésének figyelmen kívül hagyásával. Bár a tervek meghatározott időtartamra szólnak, az ellenzők felhívják rá a figyelmet, hogy az ilyen technológiai bevezetések jellemzően a határidők leteltével sem tűnnek el: erre a 2012-es londoni olimpiára vagy a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokságra vonatkozó biztonsági intézkedéseket hozzák fel példaként, amelyek élettartama jóval túlmutatott a hivatkozott sporteseményeken.
A helyzet az, hogy nagy dilemmáról van itt szó, még a demokráciák esetében is. Ti. ugyanis, hogy az európai GDPR valóban igen szigorúan szabályozza az alkalmazás – felhasználás lehetőségeit és módszereit ezekben a kérdésekben. Ugyanakkor a videomegfigyeléses technológiák valóban nélkülözhetetlen segítséget tudnak nyújtani a tömegrendezvényeken a biztonságot veszélyezetető események megelőzésében, feltárásában, kezelésében. A szerk.
A teljes cikk innen: https://bitport.hu/zold-utat-kap-a-tomeges-megfigyeles-a-parizsi-olimpiara
