- a közterület-felügyeletek térfigyelő kamerái;
- a BKK járműveinek kamerái;
- a BKK, mint közútkezelő kamerái;
- a rendőrség által üzemeltetett térfigyelők;
- a Magyar Közút kamerái;
- a bankok biztonsági kamerái.
Ezek a felvételek aztán legalább 30 napig a központi tárhelyen maradnak, és a törvény által megszabott rendben le lehet kérni. Ezek közt olyan pontok is vannak, mint a „terrorcselekmények vagy más bűncselekmények megelőzése, felderítése és megszakítása céljából” vagy „nemzetbiztonsági feladatok ellátása céljából”, ami elég széles kört ölel fel. Ennél konkrétabb például a „körözött személy azonosítása” vagy az a helyzet, ha maga a felvételen szereplő személy kéri ki, például mert pert indít egy baleset miatt.
Jajj a bliccelőknek!
A tömegközlekedés esetében a rendszer fordítva is működik, több rendelkezés arról szól, hogy adatokat lehet lekérni a központi nyilvántartásból. A törvénymódosítás felhatalmazza például a közlekedésszervezőt (Budapesten ez a BKK-t jelenti), hogy „a menetdíjat meg nem fizető, vagy az utazási feltételeket egyéb módon megszegő utas azonosítása céljából” személyes adatokat, címet, igazolványszámot igényeljen a nyilvántartásból. Ehhez nyilván szükség lesz arcfelismerő rendszerre is, de még a bliccelőket is azonosíthatják a kamerafelvételek alapján, így hiába futnak el, a büntetés utoléri őket.
Kötelező biztosítás nélkül sehová!
Még egy nagyon konkrét, a mindennapokban alkalmazott eljárás szerepel a javaslatban, mégpedig a kötelező felelősségbiztosítás nélkül közlekedő járművek kiszűrésére. Jelenleg is létezik egy rendszer, amely az aszfaltba épített érzékelők segítségével szűri ki a túlsúlyos teherautókat, ennek a neve Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer (TSM). Ezt hamarosan a biztosítatlan autók kiszűrésére is használja majd a hatóság. A TSM kamerái összevetik a jármű rendszámát a nyilvántartásban szereplő biztosítási kötvényekkel, és ha szabályszegést észlelnek, jelzést küldenek a közúti ellenőrnek, aki megállíthatja a járművet. Ha ez valamiért elmarad, a rendszer a 15 nap múlva ismét ellenőrzi a biztosítást, és ha nincs, automatikusan eljárást indít: ennek a végén a hatóság pedig kivonja a forgalomból a kötelező biztosítás nélkül közlekedő járművet.
Forrás: nepszava.hu
Ui. A Népszava cikk eredeti címe utalva a „Nagy Testvér megfigyel minket” helyzetre, valóban elgondolkoztató és nem önmagában csak abban a rémületes perspektívában, ahogy a kínai állam tervezi a kamerák segítségével kasztrendszerekbe (jó és rossz) osztályozni és vekzálni állampolgárait. Az állam megfigyelő tevékenysége jogállamokban a személyiségi jogokat figyelembevevő keretekben kell megvalósuljon, amit egyébként Európában, de hálistennek itthon is, szigorúan szabályoz a GDPR rendelet (amivel az utóbbi időben nem kevés bosszúságunkra sokunknak van dolga). A lényeg: nem vitatva a tervezet rendfenntartáshoz szabálykövetéshez kapcsolódó előnyeit, fenti szempontokat a gyakorlat majd vastagon figyelembe kell vegye. Ezzel kapcsolatban azért sajnos már előre vannak fenntartásaink. A szerk.