Magánbiztonsági fórum

A személy- és vagyonőrök képzésében történt szemléletváltás volt a központi témája a Magyar Rendészettudományi Társaság és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara által szervezett február végi magánbiztonsági fórumnak.

A magánbiztonsági fórum egyik szervezője, Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) főtitkára, dr. Janza Frigyes megnyitójában elmondta, úgy látják, hasznos lenne, ha a magánbiztonsági szektor szereplői két-háromhavonta találkoznának, s beszélnének az iparágat érintő problémákról.
Az első alkalommal megrendezett magánbiztonsági fórum központi témája a személy- és vagyonőrök képzése, továbbképzése volt. A Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács (NBT) közelmúltban kinevezett elnöke, dr. Hatala József hangsúlyozta, hogy a magánbiztonsági szektornak is fontos szerepe van a bűnmegelőzésben. Ez csak akkor lehet hatékony, ha a területen jól felkészített szakemberek dolgoznak. Majd kifejtette, az NBT a vagyonvédelmi szervezetekkel is együtt akar működni.

Dr. Hatala József, Német Ferenc, dr. Janza Frigyes, dr. Dános Valér

A hatóság

Az Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatósága (BM OKTF) főigazgatója, dr. Dános Valér emlékeztetett arra, hogy a 2012. évi CXX. törvény, és az annak végrehajtásáról szóló 68/2012. (XII. 14.) BM-rendelet kötelező képzést ír elő a vagyonőröknek. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy 2014. január 1-jéig minden személy- és vagyonőr igazolvánnyal rendelkező munkavállalónak kötelező részt vennie egy, a BM és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara (SZVMK) által közösen szervezett képzésen. A vizsgát követően ötévente úgynevezett kiegészítő képzésre kell jelentkezniük az érintetteknek. Hozzátette, közel százezer ember oktatásáról van szó, ezért a képzésről és vizsgáztatásról gondoskodó BM OKTF-re nagy munka hárul. A papír alapú képzés mellett a tanfolyam egy részét elektronikus úton is el lehet majd végezni (e-learning), s a nagyobb cégeknél helyszíni képzést is terveznek. Az oktatási koncepció kidolgozásába be kell vonni a munkaadók, munkavállalók, megbízó cégek képviselőit is.

A kamara

A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SzVMSzK) elnöke, Német Ferenc hangsúlyozta, hogy a biztonsági őrök többsége jól végzi a munkáját, de a képzésre, továbbképzésre akkor is szükség van, hiszen a korábban megszerzett tudás elévülhet. A személy- és vagyonőröknek lépést kell tartaniuk a jogszabályi környezet változásaival, tudniuk kell, hogy az egyes helyzetekben milyen jogszabályt kell alkalmazniuk. Társadalmi igény, hogy javuljon a közbiztonság, s ebben a magánbiztonsági szektornak is kiemelt szerepe van. A jól működő képzési rendszer hozzájárulhat ahhoz, hogy a szektorban tevékenykedő vállalkozások megőrizzék versenyképességüket. Elmondta, hogy az érintettek a kamara honlapján tájékozódhatnak a képzésre való jelentkezés módjáról.

A megbízók

A Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesületének (MBVE) elnöke, Fialka György rámutatott arra, hogy a képzés, továbbképzés és vizsgáztatás egységes rendszere hozzájárulhat a szakma „kifehérítéséhez”, a kötelező tanulás és vizsgázás egyfajta szakmai megtisztulást is eredményezhet. A megjelent felmérések szerint jelenleg a biztonsági őrök közül sokan feketén dolgoznak, kiszolgáltatott helyzetben vannak. Elmondta, hogy a Magyarországi Biztonsági Vezetők Egyesület 1995–96 óta küzd azért, hogy a személy- és vagyonőröket egységes rendszer szerint képezzék. Hozzátette, itt nem szabad megállni, szükség van a közép- és felsőfokú biztonsági szakemberek továbbképzésére is.

Magánbiztonsági fórum, 2013. február 28.

A munkaadók

A Magyar Biztonsági Vállalkozók Munkaadói Szövetségének (MBVMSZ) elnöke, Mandrik István elmondta, hogy a tagságukba tartozó cégek 99 százaléka ISO minősítéssel rendelkezik, amely szabályozza az oktatást, képzést is. Ezeknél a cégeknél a biztonsági őrök rendszeres képzést kapnak, akkor is, ha más területre helyezik őket – például bankból bevásárlóközpontba – s negyedévente tartanak lőgyakorlatokat. Hangsúlyozta, a szakmai kamarának is érdeke, hogy a képzési koncepció kidolgozásába bevonja a tapasztalatokkal rendelkező biztonsági cégeket is. Szerinte a feketén foglalkoztatottak számát csak úgy lehet csökkenteni, ha a cégek tisztességes jövedelmet tudnak fizetni a biztonsági őröknek. A piaci helyzet mindenesetre nem rózsás, a biztonsági cégek negyedik éve nem tudnak az inflációt meghaladó díjemelést érvényesíteni.

Magánbiztonsági fórum, 2013. február 28.

A szakszervezet

A Vagyonvédelmi Szakszervezetek Szövetségének elnöke, Nádas Mihály nehezményezte, hogy a törvényalkotás folyamatában a munkavállalói oldal nem vehetett részt, szerinte a magánbiztonsági fórumot még a törvény megjelenése előtt kellett volna összehívni. Problémának tartja, hogy korábban nem tűnt fel senkinek – a kamarának sem – hogy az OKJ-s képzés nem megfelelő színvonalú. Szerinte a központi képzést nem indokolja semmi, az oktatást a munkáltatókra kellene bízni. Úgy látja, hogy az iparágban jelenleg nem a képzés, továbbképzés jelenti a legfőbb problémát, hanem az alacsony vállalkozási díjak. Ennek köszönhető, hogy a biztonsági őrök jó része mindössze bruttó 140 ezer forintot keres.

Fotó: Dömötör Csaba, (www.domotorcsaba.hu)

Vélemény, hozzászólás?