- Pontosan felmérted a védendő objektumot.
- Alaposan kiismerted a megrendelő:
- elvárásait,
- kívánságait,
- A projektre fordítható „büdzséjét”.
IP vs. HD analog – te kit választanál
A fentiek alapján már tudhatod, hogy valójában nem a Te döntésed lesz a kiépítésre kerülő technológia. Ha egészen őszinte akarok lenni, akkor leginkább csak a projekt mérete (kamerák mennyisége, objektum területe) és földrajzi „töredezettsége” (értsd: több telephely) adja meg a legjobb választ a kérdésre. Igen, szinte mindenek felett, a megrendelő költségvetése.
Ha azt vetnéd fel, hogy az ügyfél szeretné, mert azt hallotta, hogy… akkor azt kell mondjam, igazad van, de a Te felelősséged (is) óvni az ügyfeled kasszáját, mintsem pazarolva teljesíteni minden (megalapozatlan) kívánságát.
Az IP mellett hadrendbe állított érvek, mint pl.:
- jobb képminőség/nagyobb felbontás,
- kameraoldali intelligencia (képtartalomelemzés),
- távoli elérés,
- meglévő Ethernet hálózatra csatlakoztatható,
az elmúlt néhány évben erősen devalválódtak. Félre ne érts! Semmi gondom az IP-vel. Személy szerint oda vagyok az IP alapú megoldásokért. Mindössze az ún. „analog” HD megoldások (AHD, HD-CVI, HD-TVI – a továbbiakban HD-analog) megjelenésével, és azóta tartó folyamatos fejlődésével – a potenciális projektek – többségénél az addigi IP CCTV előnyök (pl.: felbontás, fejlett képelemzés) megjelentek a „másik” oldalon is.
Felbontás mizéria
A maximális felbontást tekintve, az IP előnye még mindig elvitathatatlan, 20MP-es AHD kamerát nem fogsz mostanában vásárolni.
Azonban, a projektek 99%-a esetében a FULL HD felbontás több is mint elegendő, amire valamennyi HD-analog szabvány képes. Egyre-másra jelennek meg a 3-4MP-es fejlesztések, s talán mondanom sem kell, hogy a HD-CVI 3.0 megjelenésével akár 4K-s kamerákkal is számolhatunk, „analog” kivitelben. Igaz, jelenleg „csak” 15fps képfrissítés mellett, de azt Te is tudod, hogy az átlag felhasználónak ez tökéletesen elegendő.
Részben a felbontás témakörét érinti: még a legmodernebb IP kamerák esetén és a legerősebb „vas” mellett is megfigyelhető az élő kép „késése”. Ugyanez HD-analog rendszerek estén szinte észrevehetetlen.
Ha már intelligencia
A kameraoldali intelligencia kérdését érintve, ez valójában még mindig határozottan IP előny.
Mindazonáltal, mivel a HD-analog kamerák nem(!) az IP hálózatot terhelik, egyértelmű/megdönthetetlen érveket nem tudnék felsorakoztatni a kamerákba integrált képtartalomelemzés mellett. Természetesen, ez is projektfüggő. Ha például az a cél, hogy meghajtassunk egy eszközt – helyileg – képtartalomelemzésre építve, és nem akarom felesleges folyamatokkal terhelni a központi egységet, akkor határozottan előny a kameraoldali „intelligencia” – megfelelő kimenetekkel ötvözve. Persze, ha egy szimpla mozgásérzékelés is megteszi, arra van megoldás HD-analog kamerákkal is.
Egyes gyártók HD-analog DVR-ei már olyan funkciókra is képesek, mint az intelligens objektumkövetés, határvonal-átlépés érzékelése, sőt hőtérképet is ígérnek egyesek legújabb fejlesztéseikkel.
Távolságot, mint üveggolyót…
Ami a távoli telephelyek kérdését illeti, itt a kamerák számát és a képrögzítési elvárásokat tekinthetjük mérvadónak. Ha a távoli telephelyen 1-2 kamera van (vagy éppen ellenkezőleg: 16+), és az ügyfél minden áron központi rögzítést szeretne, akkor érdemes IP irányba tapogatódzni. 3 – 16 kamera esetén egy megfelelő szolgáltatáscsomagú DVR lehet a költséghatékony, ideális választás.
A távolság kérdését még továbbgondolva, ez meglehetősen relatív fogalom. Ha számos, adott esetben többszáz km-re lévő, telephelyet szeretnék integrálni egyetlen CCTV rendszerbe, a fentebb említettek figyelembe vétele mellett is sanszos, hogy IP alapon érdemes gondolkodni.
Egy adott telephelyen belül 2-300 méter távolság nem tétel a HD-analog rendszerek számára. Különösen, ha már van egy profi coax. hálózat. Egy koax. kábel minimum 30 évig használható (igen, van néhány „ha” ami ezt csökkenti/növeli). Abban a nagyon is gyakori esetben, amikor a megrendelő azt kéri, ugyan már „megapixelesítsük” régi, analog CCTV rendszerét, teljesen felesleges kockáztatni a meglévő IP hálózat leterhelését, pocsékolni a pénzt új Ethernet hálózat kiépítésére. Amennyiben a koax. még nem érett meg a cserére, akár 500-700m-re is elviheti a HD-analog képet.
Nekem már van IP hálózatom!
Persze, az ügyfél is „ravasz” és közli, „nekem van kiépített IP hálózatom!” Szuper, ennek örülünk, majd erősen nekiállunk számolni. Ha nem akarsz számolgatni, akkor rákeresel a Google-on a „CCTV calculator”-ra; vagy felmész kedvenc APP áruházadba és szintúgy rákeresel erre a kifejezésre. Innentől már csak a szükséges adatokat kell megadnod ahhoz, hogy jó közelítéssel megbecsülhesd az újdonsült IP CCTV rendszer okozta átlagos(!!!) terhelést. Most már csak azt kell megtudnod, hogy milyen egyéb terhelések érik a meglévő hálózatot és annak kritikus csomópontjait.
Az egyszerűség kedvéért:
- a tervezett IP CCTV rendszer becsült sávszélesség igénye = A;
- a meglévő eszközök sávszélesség igénye = B;
- a teljes hálózat „áteresztőképessége” = C.
A+B nem lehet nagyobb, mint C*0.8. Szívem szerint C*0.65-öt mondanék, de én szeretek túlbiztosítani. Miért? Azért, mert ez biztonságtechnika, és nem szerencsés 100%-kal számolni. Ne hidd el (inkább számolj), de bármilyen profi legyél, csak átlagértékekkel számoltál. Ha teljes egészében (de akár 90%-ban) kihasználod C-t, akkor egy szélsőséges megterhelés esetén, jó esetben, erősen akadozni kezdenek a szolgáltatások. Rosszabb esetben azonnal „lehal” a hálózat, és mindenki nagyokat fog sóhajtani. Leginkább te…
Bővíthetőség – a tervezett jóslás tudománya
Ha szerencséd van, akkor az ügyfél elmondja, hogy ennyi és soha többé nem tervez ide új kamerát; vagy azt mondja, most ennyi és évente 3-5 új kamera, 5 éven keresztül. Ha ezek az információk nem állnak rendelkezésedre, az erős pech. Kétségtelen tény, hogy a bővítés tekintetében (különösen nagy kameraszámnál) egyértelműen előnyösebb egy IP rendszer!
Viszont, ha a kedves ügyfél 10 kamerát kér, és vélhetően ez bővülni fog 2-3 kamerával, akkor vígan kalkulálhatsz egy HD-analog opciót is. Lehet, mindketten jobban jártok.
Telepíts könnyedén
A könnyebb telepítés és/vagy bővíthetőség kapcsán kerül elő a PoE kártya, az IP alapú megoldásokat támogatandó. Imádom a PoE-t! Itt sem árt, ha azért utána számolsz, mekkora a végponti eszköz (esetünkben kamera) tápfelvétele. Az sem baj, ha figyelembe veszed a 100m-es határt, de tényleg egyszerű és nagyszerű megoldás.
A HD-analog gyártók is úgy vélték, nagyon hasznos technikailag (és marketing szempontból), hogy csak 1 kábelt kell kihúzni, ezért kezdenek rágyúrni a PoC-re (Power over Coax). Nem rossz megoldás, de ebben az esetben a központ – kamera távolság lecsökken max. 300 (estleg 400) méterre. Plusz, egyetlen PoC feladó árából beszerezhető egy 4csatornás PoE switch. Magyarán, marad a számolgatás.
A könnyedség témaköréhez tartozik a kamera menüjének távoli elérhetősége. Sokáig ez is az IP malmára hajtotta vizet, de egyre inkább terjed a koax.-on keresztüli táv-vezérelhetőség opciója. Ennek segítségével a HD-analog kamerák menüjét is elérhetjük DVR és/vagy menedzsment szoftver segítségével.
A végső igazság: Számolj!
Tudom, idegesítő, de ez a helyzet. A javaslatom az, hogy mindig vizsgáld meg, megoldható-e analog-hd megoldással a projekt. Ha igen, és a megrendelő költségvetése még elbírja, akkor inkább arra fizessen, hogy jobb minőségű / nagyobb tudású eszközökkel dolgozhass. Mind a ketten jól jártok így. Viszont, ha egyértelmű, hogy (akár a közép és hosszútávú tervek ismeretében) az IP a megoldás, ne habozz azt javasolni.
Folytatása következik
Szerző: Ollári Viktor
Kapcsolódó cikkek:
Így válassz CCTV kamerát! 1. rész a CCTV háború alapozásaKamerás megfigyelések- adatvédelem- telepítői felelősség„Találtam olcsóbbat!?” – A biztonságtechnika értékesítésének buktatói az ügyfélkapcsolatok során
