Kábellián szigetelőszalag „hegyekkel”

Egy sörösüveg van a kamera helyén! Nézek, mint béka a szatyorból. – Telepítői „Málnaesetek” sorozat I.

Nocsak, ismét felkértek egy beteg rendszer vizsgálatára. Aha, ez az. Egy új ügyfelem átépíti az irodájukat. Nahát, azt sem tudtam, hogy ott is van érdekeltségük. II.kerület, na finom lesz itt parkolni. Széll Kálmán tér felett egy kis utca. Rövid 2 órás út után, meg is érkeztem. 2 óra alatt 5km. Taxisként pont éhen halnék. Meglepődve nézem a régi villa épületet. Mi a manó, ez nagyon tetszetős. Nem is gondoltam volna, hogy nem messze a mamuttól még létezik egy másik őslény is. A lakásba belépve tovább fokozódott a meglepetésem. Gyönyörű belső, hatalmas tér, márványoszlopok, kandalló és …mi a fene régi besárgult DSC infra.

Reggel. Napi rutin, számítógép bekapcsol, kávé, üveges tekintet. Minden munkanap így indul. Ennek a kellemes zsibbadtságnak mégis frissítő hatása van. Lassan felpörgök belülről, mint a ventilátor a lábam mellett ébredező pc-ben. Hiába, nehéz ez mindkettőnknek. A képernyőn a jól ismert Gibson gitár képe fogad. Hiába, imádom a gitárokat. Ezt a párom is alátámaszthatná, Ő porolja néha a gitárokat, bár erre nem nagyon van szükség. Esélye sincs porosodni. Üzenetek fogadása. Nocsak, ismét felkértek egy beteg rendszer vizsgálatára. Aha, ez az. Egy új ügyfelem átépíti az irodájukat. Nahát, azt sem tudtam, hogy ott is van érdekeltségük. II. kerület, na finom lesz itt parkolni. Széll Kálmán tér felett egy kis utca. Rövid 2 órás út után, meg is érkeztem. 2 óra alatt 5 km. Taxisként pont éhen halnék. Meglepődve néztem a régi villa épületet. Mi a manó, ez nagyon tetszetős. Nem is gondoltam volna, hogy nem messze a mamuttól még létezik egy másik őslény is. A lakásba belépve tovább fokozódott a meglepetésem. Gyönyörű belső, hatalmas tér, márványoszlopok, kandalló és …mi a fene régi besárgult DSC infra. Visszatekertem magamban a filmet, mit is láttam mielőtt beléptem?

„Az üveg hasonlít az objektív elejére” – vélte a Tulaj

Az ajtó felett egy távol-keleti kameraház, benne… Na még egyszer a képet, visszalép, megállít. Lejátszás. Egy sörösüveg van a kamera helyén! Nézek mint béka a szatyorból. Jön a tulajdonos, látja a megdöbbenésem. Hát igen -mondta, ezt találta ki a régi rendszer telepítője. A kameraház látványa csökkenti a betörők hajlandóságát a nem kívánt látogatásra. Az üveg hasonlít az objektív elejére. Értem, mondtam csendben, de belül veszettül nevettem. Szerintem a telepítő is. Megitta a sört, majd bedobta az üveget a kameraházba. Így kötelességből fogyasztott alkoholt munkaidő alatt. Ráadásul a megrendelő fizette. Na nézzük, milyen a többi munkája. Sajnos nem csalódtam. „A bejárati nyitásérzékelő vezetéke nem jó, ki kell cserélni. Kihívtam, aki a rendszert régen telepítette, de csak így lehetett megoldani, ahogy most van”. A bejárati ajtóra rászerelt a „telepítő” egy nyitásérzékelőt, majd a vezeték a falon kívül lógva felkúszott a fali stukkóig, mint egy inda. A stukkó tetejébe gipszkarton csavarok lettek behajtva, úgy kb. félméterenként. Erre rátekerve a vezeték, egészen egy ajtóig.

A kiéhezett kábelkupac rám ugrott…

A „kábellián” ismét elindult, de már lefelé. Amikor elérte a hőn áhított ajtótokot keresztül furakodott, majd zsupsz be a központba a szellőző kopoltyún át. Kinyitottam és ó uram bár ne tettem volna. A kiéhezett kábelkupac rám ugrott, magával ragadva az utolsó reményemet is. Össze-vissza vezetékek, szigetelő szalag mindenhol.

Érvég, forrasztás sehol

Érvég, forrasztás sehol (forrás: Rácz Géza)

Érvég nyomokban sem, forrasztás nuku. A lezáró ellenállások a központban, a vezetékek rátekerve az ellenállás lábakra. Zsugorcső helyett zsugori kivitelező.

Vezetékek az ellenállás lábakon, forrasztás, szigetelés nélkül

Vezetékek az ellenállás lábakon, forrasztás, szigetelés nélkül (forrás: Rácz Géza)

Nincs akku, de van feszültség az érzékelőben. Hurrá!

Rövid szörnyülködés után feltűnt, hogy nincs akkumulátor a rendszerben, de van még egy tápegység modul. Hálózati feszültség lekapcsolása után még mindig világítottak a kivénhedt érzékelők Séta LEDjei. Ez hogy lehet? Nincs 230VAC, nincs akku és van feszültség az érzékelőben. Hurrá, meg van a megoldás a villanyszámlámra. Ez az ember feltalált valamit. Nem, még sem. Meg van az akku a gipszkartonba süllyesztve a padlónál. No kérem, a riasztóközpont akkutöltő vezetékei rákötve a tápegység AUX kimentére. A tápegység rákötve a riasztóközpont trafójára. Az érzékelők bekötve a tápegység DC kimenetére. Szóval akku nem volt a központon, a hálózat kimaradás pillanatában egyből leállt a központ, viszont az érzékelők vidáman duruzsoltak vagy 1 hónapig is a 17 amperórás akkumulátorról. A riasztóközpont akkutöltő része szembe dolgozott a táppal. A lépcsőházba elhelyezett Crow hangjelzőt egy 4×0,22 vezeték köti össze azzal a kábel kupaccal, ami a kezelő alatt bújik. Aha, szedjük csak le. Bumm, itt sincs forrasztás. Viszont meg van a nyitásérzékelő hibája. A kezelő alatt. Bravó. Ilyen kötésből még találtam kettőt a falban. Mindig szerettem a Wolfenstein játékot. Keresni kell a titkos rejtett ablakokat a falban. Régebben egy ismerősöm, így talált egy második világháborúban befalazott trezort. Mázlista, tele volt arannyal. Megütötte a főnyereményt, engem meg a guta.

Megoldás a következő volt: összes kötés szétbontása, majd leforrasztva zsugorcsővel szigetelve vissza a falba. Nyitásérzékelő cseréje süllyesztettre. Falon kívüli vezeték eldobása jobb váll fölött. Nem vagyok babonás. Mert aki minden reggel, ha kilép az utcára elköp nyugatra, az nem lesz babonás. A gipszkarton csavarok a zsebembe. Még jól jöhetnek más hol. Érzékelők cseréje, esztétikus Texecom infrákra. A kandalló területén szigorúan csak kombinált érzékelő jöhet számításba. Kinek hiányzik a false riasztás. Központ teljes kibelezése, újra kötve minden vezeték. Hetykén kacsint rám a helyéről a friss akkumulátor. Sajnos a hangjelző vezetéke a régi maradt. Ezzel nem lehetett tenni most semmit. Majd legközelebb, ha szét lesz szedve az a rész is.

Végre eljutottam a végére, a ventilátorom lassan kezd leállni. Az autómmal kifordulva az utcából megjelent előttem egy üveg sör képe, amit kinyitok otthon. Azonban én a szelektív gyűjtőbe dobom az üres üveget.

kapcsolódó cikkek:

Vagyonvédelmi rendszertelepítő 8 általánossal? Vagyonvédelmi rendszertelepítő 8 általánossal? 

Mérnöktovábbképzés végfelhasználóknak és rendszerintegrátoroknak

Vagyonvédelmi rendszertelepítő 8 általánossal

Vagyonvédelmi rendszertelepítő 8 általánossal?

Régi és súlyos gond a biztonságtechnikai telepítők hiányos felkészültségéből adódó nem kevés probléma.  Rácz Gézával és Balczó Rudolf rendszer mérnökökkel az egyik legdinamikusabban fejlődő hazai importőr vállalkozás szakembereivel beszélgetek a múltról és a jelen megoldásra váró gondjairól. A gyökereket még a 80-as évek közepén kereshetjük. Talán elmondható, hogy ez az időszak volt, a hazai elektronikus biztonságtechnika térhódításának a „ hajnala” .Ebben a periódusban és még az azt követő gyorsuló fejlődés 10 -12 évében is a szükségletekhez képest igen szűk volt  a felkészült szakemberek köre  és a kapcsolódó államilag koordinált  képzések sem történtek meg.

Igaz ezekben a „boldog békeidőkben” nem volt az eszközök ilyen széles tárháza, no és persze a vagyonvédelem szükségessége sem volt ennyire a köztudatban, mint manapság. Így mondhatjuk, hogy boldog-boldogtalan és akármilyen végzettséggel, felkészültséggel is szerelhetett riasztókat, vagy akár bonyolultabb rendszereket is. A bimbózó szakma még csak épp a kezdeti lépéseket tette meg. Nem voltak képzések amelyeken az érdeklődő megismerhette volna mibe is csöppent bele.

Képzési programok a szükségletek után kullogva

Sajnos elmondható, hogy a problémát azóta sem lehetett igazán meghaladni, a képzési programok messze nem tudtak érdemi lépést tartani a szükségletekkel.  Kötelező képzés, hogy   „legyen legalább neve a gyereknek ” jó tíz éves késéssel   1997-től a vagyonőri képzés részeként  indult.  Ennek keretében kaptak az elektronikus szerelést végzők alapfokú felkészítést, és a tanfolyam eredményes elvégzése lett a feltétele a munkavégzés lehetőségének. 2006-ban módosították a vagyonőri és rendszerszerelői igazolványokat. Szétválasztották az élőerőt a technikától, azonban ezáltal a régi igazolványok érvénytelenné váltak, újra el kellett végezni egy tanfolyamot, de már szelektálva. Aztán ismét hosszú szünetet követően idén tavasztól végre már meglévő – legalább valamennyire – szakirányú középfokú végzettséghez kötötték az OKJ-s képzés keretében, a szerelési jogosultság megszerzését.

Nézzünk egy aktuális tanfolyami kiírást napjainkból

ELEKTRONIKUS VAGYONVÉDELMI RENDSZERSZERELŐ
A képzés OKJ száma: 35 861 01 
FEOR száma:
5259 egyéb személy és vagyonvédelmi foglalkozású 

A programba való bekapcsolódás feltételei: 
– 34 522 03 Elektronikai műszerész, vagy 34 522 01 Elektromechanikai műszerész ,vagy
  33 523  02 000 Távközlési és informatikai hálózatszerelő, vagy 34 522 04 Villanyszerelő
  megnevezésű szakképesítés valamelyikének megléte 
– alapfokú iskolai végzettség
– egészségügyi alkalmassági
– a vagyonvédelemről szóló jogszabályokban meghatározott erkölcsi alkalmazási    
  feltételek megléte

Időtartama: 250 tanóra
– elmélet 100 tanóra
– gyakorlat 150 tanóra

Azaz a jelentkezők annak idején a középfokú szakképző intézmények keretében szerezték meg az elektronikai, elektrotechnikai, villanyszerelői ismereteket, majd most erre az ismereti bázisra építve vesznek részt a vagyonvédelmi telepítői ráképzésen és ezzel a papírral a kézben aztán már szabad a gazda a piacon.

Vagyonvédelmi rendszertelepítő 8 általánossal
Több szintű problémák

A jelen problémája tehát több szintű, hiszen a piacon tömegével dolgoznak a jogosultság nélküli kvázi „szakemberek”, de a végzettséget igazoló papírral rendelkezők is, akik esetében az elektronikus szakma mélyebb ismeretének feltételezése merő illúzió, igaz közülük sokan az eltelt évek alatt elsajátították legalább az alapokat.  Ma már kimondható, hogy tényleges középfokú villamos ismeretek nélkül felelőtlenség szerelni engedni bárkit is. Aztán már csak hab a tortán – a kollégák elmondása szerint-, hogy a még a papíron középfokú végzettséggel rendelkezők esetében is megdöbbentő az ismerethiány mértéke, mindez akkor amikor egyre bonyolultabb, újabb, magasabb felkészültséget feltételező rendszerekkel kell dolgozni.
Mit lehet tenni. Az importőr cégek elitje maximálisan elkötelezett abban, hogy a tőlük vásárolt (általuk képviselt) technikák megfelelő színvonalon, megbízható üzemben és problémamentesen működjenek, ezért aztán a viszonteladó partnereikkel együttműködve folyamatos ráképzésekkel próbálnak segíteni az ismerethiányokon. Számtalan olyan szakmai napon vettem én magam is részt, ahol a termék support ismerteken túlmenően a programok részeként hangzottak el villamos technológia ismereteket bővítő előadások.

Hiányos termékismeret, felkészületlenség, igénytelenség

A telepítések során sajnos további gyakori probléma a termékismeret hiánya is, ami konkrét formában aztán a megrendelőnél a szerelés során derül ki. Ennek pedig súlyos romboló hatása van, mert az adott szerelőn, terméken, kívül sajnos az egész szakmát „prostituálja”. További gond a szereléshez nélkülözhetetlen, az érintett épület villamos terveinek előzetes áttekintéséhez, megértéséhez kapcsolódó hiányosságok. Fel kell ismerni a környezettel, vagy a villamos megtáplálási lehetőségekkel nem adekvát terveket is. Azaz az eredményes munkavégzéshez a telepítéseket megelőzően széleskörű helyszíni tájékozódás és felkészülés szükséges. Csak akkor lehet megbízható rendszert építeni, ha a tervező/telepítő tudatában van az eszközök működési elveivel, műszaki paramétereivel.

A szerelők leterheltségéhez kapcsolódó problémák is vannak. Van olyan távfelügyelet, ahol a penzum napi három telepítés, aminek egyenes következménye lehet az igénytelenség. Persze az igénytelenség nem köthető feltétlenül cégekhez, hiszen emberfüggő. Megannyi telepítő nem az időhiányában végez hitványmunkát. Nem tiszteli a szakmát, a megrendelőt, de önmagát sem.

Vagyonvédelmi rendszertelepítő 8 általánossal

 

Vagyonvédelmi rendszertelepítő 8 általánossal
Ami a dolgokat tovább nehezíti, hogy ugyan létezik az össz. szakmai igény magasabb színvonalú telepítésekre és telepítőkre, azonban a kemény szakmai konkurencia okán az importőrök döntően persze csak a saját partnereik színvonalas felkészítésében érdekeltek, kvázi csak korlátozott az igény a közérdeklődésre számot tartó képzési programok közreadására.

Hát akkor hogyan tovább? Mit tehet ebben a helyzetben egy biztonságtechnikai szakportál? Azt nyilván nem, hogy kurzusokat szervez, de azt igen, hogy a szélesebb körű nyilvánosságot biztosít a jó példák és a tanúságokkal járó elrettentő színvonalú telepítések közreadásának.

Erre teszünk kísérletet a közeljövőben.

Kapcsolódó cikkek:

Mérnöktovábbképzés végfelhasználóknak és rendszerintegrátoroknak

Hol tart a személy- és vagyonőrök kötelező képzése?

A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatai A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatai 

Lap teteje