Egy sörösüveg van a kamera helyén! Nézek, mint béka a szatyorból. – Telepítői „Málnaesetek” sorozat I.
Nocsak, ismét felkértek egy beteg rendszer vizsgálatára. Aha, ez az. Egy új ügyfelem átépíti az irodájukat. Nahát, azt sem tudtam, hogy ott is van érdekeltségük. II.kerület, na finom lesz itt parkolni. Széll Kálmán tér felett egy kis utca. Rövid 2 órás út után, meg is érkeztem. 2 óra alatt 5km. Taxisként pont éhen halnék. Meglepődve nézem a régi villa épületet. Mi a manó, ez nagyon tetszetős. Nem is gondoltam volna, hogy nem messze a mamuttól még létezik egy másik őslény is. A lakásba belépve tovább fokozódott a meglepetésem. Gyönyörű belső, hatalmas tér, márványoszlopok, kandalló és …mi a fene régi besárgult DSC infra.
Reggel. Napi rutin, számítógép bekapcsol, kávé, üveges tekintet. Minden munkanap így indul. Ennek a kellemes zsibbadtságnak mégis frissítő hatása van. Lassan felpörgök belülről, mint a ventilátor a lábam mellett ébredező pc-ben. Hiába, nehéz ez mindkettőnknek. A képernyőn a jól ismert Gibson gitár képe fogad. Hiába, imádom a gitárokat. Ezt a párom is alátámaszthatná, Ő porolja néha a gitárokat, bár erre nem nagyon van szükség. Esélye sincs porosodni. Üzenetek fogadása. Nocsak, ismét felkértek egy beteg rendszer vizsgálatára. Aha, ez az. Egy új ügyfelem átépíti az irodájukat. Nahát, azt sem tudtam, hogy ott is van érdekeltségük. II. kerület, na finom lesz itt parkolni. Széll Kálmán tér felett egy kis utca. Rövid 2 órás út után, meg is érkeztem. 2 óra alatt 5 km. Taxisként pont éhen halnék. Meglepődve néztem a régi villa épületet. Mi a manó, ez nagyon tetszetős. Nem is gondoltam volna, hogy nem messze a mamuttól még létezik egy másik őslény is. A lakásba belépve tovább fokozódott a meglepetésem. Gyönyörű belső, hatalmas tér, márványoszlopok, kandalló és …mi a fene régi besárgult DSC infra. Visszatekertem magamban a filmet, mit is láttam mielőtt beléptem?
„Az üveg hasonlít az objektív elejére” – vélte a Tulaj
Az ajtó felett egy távol-keleti kameraház, benne… Na még egyszer a képet, visszalép, megállít. Lejátszás. Egy sörösüveg van a kamera helyén! Nézek mint béka a szatyorból. Jön a tulajdonos, látja a megdöbbenésem. Hát igen -mondta, ezt találta ki a régi rendszer telepítője. A kameraház látványa csökkenti a betörők hajlandóságát a nem kívánt látogatásra. Az üveg hasonlít az objektív elejére. Értem, mondtam csendben, de belül veszettül nevettem. Szerintem a telepítő is. Megitta a sört, majd bedobta az üveget a kameraházba. Így kötelességből fogyasztott alkoholt munkaidő alatt. Ráadásul a megrendelő fizette. Na nézzük, milyen a többi munkája. Sajnos nem csalódtam. „A bejárati nyitásérzékelő vezetéke nem jó, ki kell cserélni. Kihívtam, aki a rendszert régen telepítette, de csak így lehetett megoldani, ahogy most van”. A bejárati ajtóra rászerelt a „telepítő” egy nyitásérzékelőt, majd a vezeték a falon kívül lógva felkúszott a fali stukkóig, mint egy inda. A stukkó tetejébe gipszkarton csavarok lettek behajtva, úgy kb. félméterenként. Erre rátekerve a vezeték, egészen egy ajtóig.
A kiéhezett kábelkupac rám ugrott…
A „kábellián” ismét elindult, de már lefelé. Amikor elérte a hőn áhított ajtótokot keresztül furakodott, majd zsupsz be a központba a szellőző kopoltyún át. Kinyitottam és ó uram bár ne tettem volna. A kiéhezett kábelkupac rám ugrott, magával ragadva az utolsó reményemet is. Össze-vissza vezetékek, szigetelő szalag mindenhol.
Érvég nyomokban sem, forrasztás nuku. A lezáró ellenállások a központban, a vezetékek rátekerve az ellenállás lábakra. Zsugorcső helyett zsugori kivitelező.Nincs akku, de van feszültség az érzékelőben. Hurrá!
Rövid szörnyülködés után feltűnt, hogy nincs akkumulátor a rendszerben, de van még egy tápegység modul. Hálózati feszültség lekapcsolása után még mindig világítottak a kivénhedt érzékelők Séta LEDjei. Ez hogy lehet? Nincs 230VAC, nincs akku és van feszültség az érzékelőben. Hurrá, meg van a megoldás a villanyszámlámra. Ez az ember feltalált valamit. Nem, még sem. Meg van az akku a gipszkartonba süllyesztve a padlónál. No kérem, a riasztóközpont akkutöltő vezetékei rákötve a tápegység AUX kimentére. A tápegység rákötve a riasztóközpont trafójára. Az érzékelők bekötve a tápegység DC kimenetére. Szóval akku nem volt a központon, a hálózat kimaradás pillanatában egyből leállt a központ, viszont az érzékelők vidáman duruzsoltak vagy 1 hónapig is a 17 amperórás akkumulátorról. A riasztóközpont akkutöltő része szembe dolgozott a táppal. A lépcsőházba elhelyezett Crow hangjelzőt egy 4×0,22 vezeték köti össze azzal a kábel kupaccal, ami a kezelő alatt bújik. Aha, szedjük csak le. Bumm, itt sincs forrasztás. Viszont meg van a nyitásérzékelő hibája. A kezelő alatt. Bravó. Ilyen kötésből még találtam kettőt a falban. Mindig szerettem a Wolfenstein játékot. Keresni kell a titkos rejtett ablakokat a falban. Régebben egy ismerősöm, így talált egy második világháborúban befalazott trezort. Mázlista, tele volt arannyal. Megütötte a főnyereményt, engem meg a guta.
Megoldás a következő volt: összes kötés szétbontása, majd leforrasztva zsugorcsővel szigetelve vissza a falba. Nyitásérzékelő cseréje süllyesztettre. Falon kívüli vezeték eldobása jobb váll fölött. Nem vagyok babonás. Mert aki minden reggel, ha kilép az utcára elköp nyugatra, az nem lesz babonás. A gipszkarton csavarok a zsebembe. Még jól jöhetnek más hol. Érzékelők cseréje, esztétikus Texecom infrákra. A kandalló területén szigorúan csak kombinált érzékelő jöhet számításba. Kinek hiányzik a false riasztás. Központ teljes kibelezése, újra kötve minden vezeték. Hetykén kacsint rám a helyéről a friss akkumulátor. Sajnos a hangjelző vezetéke a régi maradt. Ezzel nem lehetett tenni most semmit. Majd legközelebb, ha szét lesz szedve az a rész is.
Végre eljutottam a végére, a ventilátorom lassan kezd leállni. Az autómmal kifordulva az utcából megjelent előttem egy üveg sör képe, amit kinyitok otthon. Azonban én a szelektív gyűjtőbe dobom az üres üveget.
kapcsolódó cikkek:
Vagyonvédelmi rendszertelepítő 8 általánossal? Vagyonvédelmi rendszertelepítő 8 általánossal?
Mérnöktovábbképzés végfelhasználóknak és rendszerintegrátoroknak