A Kaspersky részletes adatokkal alátámasztott színvonalas cikket köszölt a biometrikus rendszerek kiberfenyegetettségeiről. Véleményük szerint a vizsgált rendszerek egyharmada veszélyben van. Olvashatunk a biometrikus adatfeldolgozás és tárolás, fogalmáról történetéről a fő veszélyforrásokról és a fenyegetésekről is.
Kezdetben a digitális biometrikus adatfeldolgozó rendszereket elsősorban kormányzati szervek használták és fegyveres erők (katonaság, rendőrség, vámügy stb.). Azonban az információ gyors fejlődésével a technológia hozzáférhetővé tette a biometrikus rendszereket „polgári” felhasználásra is. Egyre inkább válnak a mindennapjaink részévé, kiegészítve és felváltva a hagyományos hitelesítési módszereket (bejelentkezési adatok és a jelszavak). Valójában az emberek azonosítása olyan jellemzők felhasználásával, amelyek minden ember számára egyedi, például ujjlenyomatok, hangok, arcformák vagy jellegzetes szemszerkezetük, nyilvánvaló és igencsak kényelmes módszernek tűnik. Ma a biometrikus hitelesítést legfőképp az állami kormányzati és kereskedelmi irodák elérésére használják vállalati és személyi laptopokon és mobiltelefonok keresztül. Sajnos, mint sok más, az utóbbi időben gyorsan fejlődő technológia, biometrikus a hitelesítési rendszerek alkalmazása jelentős hátrányokkal is jártak. A legfontosabb hiányosságai a biometrikus hitelesítési technológiáknak az információbiztonsági kérdésekhez kapcsolódnak. Ebben a jelentésben a biometrikus adatokat érintő számos információbiztonsági kérdést fogunk jlezni és bemutatni saját kutatásaink eredményeit.
Biometrikus adatfeldolgozás és tárolás
A biometrikus adat, mint olyan egyedi személyazonosítók fogalma, amelyeket nem lehet hamisítani alapvetően téves és elősegítheti a hamis biztonságérzetet. Először is, a biometrikus adatok hitelesítési rendszerek általi felismerésének pontossága, bár viszonylag magas, még mindig nem elegendő sok alkalmazáshoz. A biometrikus rendszerekben a nullánál nagyobb valószínűséggel fordulnak elő falsnegatív és hamis pozitív eredmények. Másodszor, a kutatások bebizonyítják, hogy sok emberi biometrikus jellemző meghamisítható (meghamisítva) rosszindulatú szereplők által, és a digitalizált biometrikus adatok másolása még könnyebb is lehet, mint a fizikai biometria másolása. Harmadszor (és ami a legfontosabb): a biometrikus adatok, miután veszélybe kerültek, véglegesen sérülnek: a felhasználók nem változtathatják meg az ellopott ujjlenyomatukat úgy, ahogy az ellopott jelszavakat. Mi több, kiderülhet, hogy a biometrikus adatok az összes alkalmazásra egyszerre sérülnek. Az egyént tehát potenciálisan érintheti egész életében. Kiderült, hogy a biometrikus adatokat a támadók számára könnyen elérhető formátumban tárolhatják. Szembetűnő példa a BioStar 2-ben, a webalapú biometrikus biztonsági intelligens zárplatformban talált súlyos szabálysértés hírhedt története. A kutatók szerint nyilvánosan hozzáférhető adatbázison tároltak – több mint 27,8 millió feljegyzést, összesen 23 gigabájtnyi adatot munkavállalókról 5700 szervezeten belül, 83 országból. Az adatbázis tartalmazta többek között (egyéb bizalmas adatok mellett), mintegy egymillió ujjlenyomatot, valamint arcfelismerés információit. Sajnos a probléma amire kutatók rámutattak a BioStar 2 kapcsán korántsem egyedi. Ismertek olyan esetek, amikor konkrétan a biometrikus adatokat támadták. Például egy 2015-ös kibertámadásban ellopott információk közel hatmillió újjlenyomatot tartalmaztak az amerikai kormányhoz kapcsolódóan. Ahogy nő a biometrikus hitelesítési rendszerek lehetséges alkalmazásainak száma, a támadások is egyre gyakoribbá fognak válni.