Biztonságtechnikai szakportál

Az általános őrzés-védelmi kockázatok feltárásakor az adatvédelemtől kezdve, az objektum helyén, környezetén át egészen a megbízó tevékenységéig számos szempontot kell figyelembe venni.

Az általános őrzés-védelmi kockázatok ismertetésekor induljunk ki az őrzés-védelem definíciójából, miszerint az őrzés-védelem nem más, mint:
a védendő személy, szervezet vagy objektum rendeltetésszerű működését veszélyeztető szándékos, jogellenes cselekmények megelőzésére, illetve elhárítására irányuló eszközök és tevékenységek rendszere.

Az általános őrzés-védelmi kockázatok esetén olyan kockázatokról beszélünk, amelyek

• a megbízóra,
• a védett objektumra,
• a védett személyre vagy
• a védett vagyonra jelenthetnek veszélyt.

Adatvagyon

Amikor védett vagyonról beszélünk, akkor mindenképpen tekintettel kell lenni az úgynevezett adatvagyonra is. A védendő adat vagy információ jelenléte, alapjában véve őrzés-védelmi kockázatot jelent, de a rendeltetésszerű működést veszélyeztető kockázatok vagy rendkívüli helyzet esetében kiemelt kockázatkezelést igényelhet. Az adatvagyon minősítésétől függően akár jelentős mértékben is növelheti a biztonsági kockázat szintjét, ezért fontos figyelembe venni az őrzés-védelmi kockázatok és ezzel együtt a védelmi feladatokat meghatározásakor is.

Az őrzés-védelmi kockázatok meghatározásánál figyelembe kell vennünk továbbá

• a védendő objektum elhelyezkedését,
• környezetét,
• építészeti jellegéből adódó mechanikai védelmét,
• a telepített mechanikai védelmet
• az elektronikus jelzőrendszereket,
• az élőerő jelenlétét.

Befolyásolhatják a kockázati szintet a környező épületek funkciói, a megközelíthetőség, a környék infrastruktúrája, közbiztonsága is.
Általános őrzés-védelmi szempontból felmerülő kockázatok esetében feltétlenül vizsgálni kell, hogy megbízó milyen egyéb jellemzői lehetnek hatással az őrzés-védelmi feladatra. Kockázatot befolyásoló jellemző lehet a megbízó verseny- vagy a közszférában betöltött szerepe, pozíciója. További kockázatnövelő tényező lehet a megbízó tevékenysége, a tevékenységének különböző vonatkozású hatásai más szervezetekre, vállalkozásokra, a társadalomra vagy akár az egyénre is. Ilyen hatás lehet, például ha a megbízó tőkeerősebb, mint a versenyszféra adott területén a vetélytársai, vagy ha a megbízó tevékenységéből adódóan veszélyes anyagokkal foglalkozik. Kockázatnövelő tényező a megbízó médiaszereplése, illetve annak gyakorisága. Ezek a jellemzők befolyásolják a szolgáltató által védett objektumba belépő ügyfelek körét, az ügyfélforgalom nagyságát, a megbízó közmegítélését, ezáltal a megbízó objektumaiban az őrzés-védelmi feladatokat is.

A védett vagyon ellen irányuló kockázatok kezelése 

Az őrzés-védelem legnagyobb részét az objektumvédelem teszi ki. A hazai bűnügyi statisztikákból kiindulva az ismerté vált bűncselekmények 65 százaléka vagyon ellen irányul (táblázat).

Ismertté vált vagyonelleni bűncselekmények száma és aránya

(Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, crimestat.b-m.hu, letöltés: 2011.11.24.)

Figyelembe véve a bűnügyi statisztikákat az őrzés-védelmi feladatok jelentős részét a vagyon elleni bűncselekmények megelőzése teszi ki. Ilyen típusú kockázatok kezelésére a megbízó részéről megfelelő intézkedés valamilyen be- és kilépési rend bevezetése és az élőerő általi folyamatos fenntartása és ezzel együtt a védett objektumban való tartózkodás szabályozása. Fontos megjegyezni, hogy be- és kiléptetéskor nem csak a személyforgalomra kell gondolnunk, hanem az objektum területére be- vagy onnan kilépő gépjárművekre is. Be- és kiléptetési rend kialakításakor célszerű valamilyen regisztráció bevezetése. A védett objektumba rendszeresen be- és kilépő személyek, például az ott dolgozók és az oda eseti alkalommal be- és kilépni akaró személyek például vendégek, ügyfelek vagy karbantartó személyzet részére. Ezzel együtt szükséges a gépjárművek regisztrációja valamint adott esetben a gépjárművek átvizsgálása is. A regisztráció vagy beléptetés kezelésére alkalmazhatunk csak papíralapú rendszert, elektronikus beléptetőrendszert, illetve a kettő kombinációját. Gyakorlatban a beléptetési rend a védett objektumba történő jogosulatlan belépés kockázatát oldja meg. Az épületben való tartózkodás rendje általában arról szól, hogy az eseti alkalommal belépők épületen belüli mozgásáért ki a felelős, illetve hogy az épületen belül az eseti belépők ne mozogjanak felügyelet nélküli. A vagyon elleni bűncselekmények kockázatának megoldását segíti a kulcskezelési rend, amelyben szabályozva van, hogy különböző helyiségek kulcsait kik jogosultak felvenni, illetve a kulcsok felvételét és leadását hogyan kell dokumentálni.
A vagyon elleni bűncselekmények kockázatát csökkenti az anyagok, eszközök a megbízó területére történő be- és kiszállításának szabályozása. Természetesen ezek az intézkedések elsősorban a megbízó vagyonának, értéktárgyainak a megóvására irányulnak, de ezzel együtt növelik a védett objektum területén tartózkodók saját értékeinek biztonságát.

Küldemények kockázata

Kiemelt kockázatú intézmények esetében nem lehet figyelmen kívül hagyni a levél jellegű küldemények kockázatát. Ide tartoznak a rendőrségi szakzsargonban bűnös szándékú robbanó postai küldeményeknek nevezett levélbombák vagy más postai küldeménynek, csomagnak álcázott robbanóeszközök, vagy valamilyen fertőző anyaggal szennyezett levelek, és bizonyos elkövetői körökben egyre inkább terjedő olyan küldemények, amelyek valós fenyegetést jelentő szerkezetet, anyagot nem tartalmaznak, de néhány jellemzőjük megegyezik ilyen küldeményekével. Az ilyen küldemények alkalmasak lehetnek pánik okozásra, a rendeltetésszerű működés megzavarására és speciális felderítő eszközök használata nélkül hatósági eljárás kiváltására, ez pedig a rendeltetésszerű működés részleges vagy teljes leállítását eredményezheti.
A megbízó szempontjából különös jelentősége van az ilyen típusú kockázatnak, hiszen ez a fajta kockázat egyszerre hordozza magában az életveszély, valamint jelentős anyagi kár bekövetkezésének és a rendeltetésszerű működés zavarásának vagy leállásának lehetőségét. Ilyen kockázat hatásos kezelése csak speciális eszközökkel lehetséges. Ha nincs a védett objektumra és a védelmi feladatot ellátó biztonsági szolgálatra vonatkozó olyan intézkedési rend, amelyet a rendőrség elfogad, akkor egy esetleg bekövetkező ilyen esetben az intézkedő hatóság kiürítéssel, azaz a rendeltetésszerű működés teljes felfüggesztésével kezdi meg az intézkedést.