Biztonsági szolgálat – az élőerő eszközei

Fialka György

Nincs hozzászólás

Hogyan választanak a bankok és a nagyvállalatok alvállalkozót?

Sok cég szeretne bank, nagyvállalat alvállalkozója lenni, de miként lehet ebbe a körbe bekerülni? Milyen feltételeknek kell megfelelnie a biztonsági cégnek? Fialka Györgyöt, a Budapest Bank biztonsági vezetőjét, a Magyar Biztonsági Vezetők Egyesülete elnökét kérdeztük.

 

 

 

Az első szempont jövendő partnerünk kiválasztásakor a munka minősége – kezdi Fialka György sorolni a feltételeket. Ha leszerződünk, akkor tartósan kívánunk együttműködni. Így azután fontos, hogy folyamatosan, magas színvonalon tudják teljesíteni a feltételeket, azaz elvégezni a munkát. Ehhez kell az is, hogy mindvégig rendelkezésre álljon a kellő számú, képzett munkaerő.
Az is alapvető, hogy a cég anyagi háttere rendezett legyen, és fizesse rendesen a járulékokat, adókat. Lényeges szempont még, hogy átláthatónak kell lennie jövendő partnerünknek. A biztonsági cég megbízhatósága komoly feltétel, alaposan megvizsgáljuk azokat a vállalkozásokat, amelyekkel leszerződünk. Amikor elbíráljuk a pályázatot nálunk nem az ár az elsődleges szempont. Ma az őrzés-védelem területén az árak nagyon nyomottak, de bizonyos ár alatt a cég már nem képes megfelelő minőségben, valamennyi fizetési kötelezettségét teljesítve elvégezni a munkát. Nekünk nem az a célunk, hogy feketén foglalkoztassák az embereket. Ma, Magyarországon túlkínálat van biztonsági cégekből, nagyon sok a 3500 vállalkozás. Nálunk sokkal nagyobb országokban ennél jóval kevesebb cég dolgozik. A nagyszámú konkurencia miatt sok biztonsági cég szabálytalanul működik. Szükség van arra, hogy csökkenjen a vállalkozások száma, a maradék pedig megerősödjön, ettől fog tisztulni a szakma. Már elkezdődött ez a folyamat a törvénynek köszönhetően. A kamara szerepe megnőtt az oktatás, képzés és a cégek minősítése területén. A Magyar Biztonsági Vezetők Egyesülete tagjai csak olyan vállalkozásokkal szerződnek, amelyek tagjai a kamarának, és majd, ha már működik a kamarai minősítő rendszer, akkor ez is a feltételek része lesz – fejezte be a tájékoztatást Fialka György.

Lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámia azonosítása

Nincs hozzászólás

Lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámia azonosítása

A szerző kutatásai alapján bemutatja, miként lehet a lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámiát azonosítani a röntgendiffrakciós (XRD, röntgensugár-elhajlás) módszerrel, az atomsíkok közti rácssíktávolságok alapján.

Amikor ballisztikai kerámiáról beszélünk, akkor gondolhatunk a lövedékálló védőmellényben leggyakrabban használtak közül, például

  • az oxid kerámiák csoportjába tartozó alumínium-oxid (Al2O3) vagy
  • az oxidmentes kerámiák csoportjába tartozó bór-karbid (B4C), vagy
  • a szilicium-karbid (SiC) kerámiákra.

 

A speciális célokra alkalmazottak közül például

  • a szilicium-nitrid (Si3N4) vagy
  • a titánium-di-borid TiB2 vegyületkerámiákra is.

 

A széles választékra való tekintettel a szakemberek mindennapi munkájuk kapcsán olyan feladattal szembesülhetnek, amely során a lövedékálló védőmellényben alkalmazott kiegészítő védőbetét ballisztikai kerámia rétegének azonosítását kell elvégezni.

A fentiekből következően célszerű arra törekedni, hogy lehetőleg szabványokkal is támogatott harcászati műszaki követelmény (HMK) írja elő a testpáncélokban alkalmazható ballisztikai kerámiát és annak ellenőrzésének protokollját. Már csak azért is, mivel az 1/2009. (I. 30.) HM rendelet 13.§ (2) bekezdése szerint: „A rendszeresítésre tervezett hadfelszerelési anyagra, katonai védőeszközre vonatkozó harcászati műszaki követelményt (HMK) az alkalmazó határozza meg.”

Alakra formázott kiegészítő védőbetét monolit ballisztikai kerámia (10 mm), kráterek a test felőli oldalon (Frank György felvétele) – 1. ábra

A kutatásokról
Ez a tanulmány a lövedékálló védőmellényben használt ballisztikai kerámia anyagjellemzőit behatárolni igyekvő kutatásaimnak folytatása. A tanulmány első része megjelent „A lövedékálló védőmellény alapanyagai és a degradáció veszélye. A ballisztikai kerámia laboratóriumi vizsgálata.” címmel (4), a második rész „Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel” címmel (5) jelent meg. Jelen tanulmány csak a testpáncélokban alkalmazható alumínium-oxid ballisztikai kerámia azonosítását mutatja be, XRD módszerrel előállított diffraktogram adataiból számítva, az atomsíkok közti rácstávolságok alapján és egy adatbázis (Powder Diffraction Files) segítségével. Úgy gondolom, hogy a védőanyag típusának egyértelmű meghatározása minden vizsgálatnak a kiindulási pontja, amit jól érzékeltet például a nagyteljesítményű ballisztikai kerámiákat gyártó CeramTec-ETEC GmbH (Németország) alábbi választéka. Nem lehet mellékes a védelem kialakításakor, hogy melyik típust építik be a lövedékálló védőmellénybe (1. táblázat).

 

Alotec 96 SB

Alotec 98 SB

Alotec 99 SB

Alocor 100

Sűrűség [ρ, g/cm3]

    3,75

   3,80

     3,87

> 3,97

Keménység [HV(5), GPa]

12,5

13,5

15

21

1. táblázat

 

Ismeretlen, nagyteljesítményű ballisztikai kerámia azonosítása számítással, XRD módszerrel előállított diffraktogram, az atomsíkok közti rácssíktávolságok alapján 
Mielőtt elmerülünk a részletekben, célszerű minél pontosabban körülírni a röntgendiffrakciós (XRD) diagnosztika lényegét. A röntgendiffrakciós diagnosztika rendkívül kis mennyiségű mintából képes értékelésre alkalmas adatokat biztosítani. A röntgendiffarkció (röntgensugár-elhajlás) olyan méretű kristályok tanulmányozását biztosítja, amelyek nagyságrendekkel az ember által közvetlenül érzékelhetők alatt vannak, ezek a méretek már atomi és molekuláris nagyságrendek. A röntgendiffrakció olyan módszer, amely alkalmas egy olyan diffraktogram létrehozására, amelyben az intenzitás csúcsok vízszintes tengelyen való helyei adják meg az anyagra jellemző értékeket, vagyis a vizsgált anyag minőségét.

Lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámia azonosítása

Az ismeretlen ballisztikai kerámia diffraktogramja – 2. ábra

A 2. ábrán látható, hogy a csúcsok 10–70 fok tartományban esnek, és a helyeik pontosan meghatározhatók. Így a szögértékekből (θ), a Bragg-egyenlet alapján, számíthatók a hozzájuk tartozó rácssíktávolságok (d).

A Bragg-egyenlet szerint
2d sin θ = n λ, ahol
d = az atomsíkok közti rácssíkok távolsága (Ǻ)
θ = a rácssíkok és a röntgen nyaláb által bezárt szög,
n = természetes szám (1, 2, 3 …),
λ = a diffraktálandó röntgennyaláb hullámhossza (Ǻ)
Alapfeltétel: λ ~ d

A három legerősebb csúcs szögértékeiből, a Bragg-egyenlet alapján számított rácssíktávolságok (1,6085 Ǻ, 2,0880 Ǻ, 2,5683 Ǻ), az adatbázisban (Powder Diffraction Files), az aluminium-oxid értékeit (1,60 Ǻ, 2,09 Ǻ, 2,55 Ǻ) közelítették meg.

2θ

d (Ǻ)

25,8

3,4707

35

2,5683

37,9

2,3928

43,5

2,0880

52,5

1,7471

57,5

1,6085

59,9

1,5503

61,5

1,5197

A csúcsok helyei és a hozzájuk tartozó, Bragg-egyenlet alapján számított atomsíkok közti rácssíktávolságok („ujjnyomok”) – 2. táblázat

Az XRD módszerrel előállított diffraktogram, az atomsíkok közti rácssíktávolságok („ujjnyomok”) alapján végzett számítás alapján megállapítható, hogy az ismeretlen, nagyteljesítményű ballisztikai kerámiaanyaga: alumínium oxid (Al2O3).

Összefoglalás

  • A nagyteljesítményű ballisztikai kerámiák harcászati műszaki követelményeinek (HMK) meghatározásához, a megfelelőségük igazolásához tanácsos az alábbi fizikai és kémiai tulajdonságok, anyagjellemzők ismerete is:
    • a típus XRD alapján,
    • a fázisösszetétel XRD alapján
    • a keménység (Vikers)
    • a szövetszerkezet
  • Időszerű foglalkozni a nagyteljesítményű ballisztikai kerámiák harcászati műszaki követelményeivel (HMK), mivel a kézifegyverek terén minőségi ugrás, átrendeződés várható.

 

Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégium elnöke

Irodalomjegyzék

  1. Eur. Ing. Frank György: A lövedékálló mellény használhatósága, a degradáció lehetséges okai. V. International Symposium on Defence Technology. Apr 2008. ZMNE Budapest
  2. Eur. Ing. Frank György: Ballisztikai védőanyagok és laboratóriumi méréseik, „Korszerű ballisztikai anyagok” című nemzetközi konferencia. 2008. november 18. Stefánia Palota. Budapest
  3. Eur. Ing. Frank György 2008. évben elhangzott előadásai a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen és a Rendőrtiszti Főiskolán
  4. Eur. Ing. Frank György: Lövedékálló védőmellény alapanyagai és a degradáció veszélye. A ballisztikai kerámia laboratóriumi vizsgálata, Bolyai Szemle 2009. 3. szám, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Hadmérnöki Kar. Budapest
  5. Eur. Ing. Frank György: Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel, Bolyai Szemle 2011. 1. szám, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Hadmérnöki Kar. Budapest
  6. Dr. Földi Ferenc mérnök ezredes: Az egyéni lövészfegyverek fejlődése a XX. században és az ezredforduló után, www.zmne.hu/tanszékek/vegyi/docs/fiatkut (2012. 12.)
  7. Prof. Dr. Ungvár Gyula nyá. mk. altábornagy: A fegyverek hatékonyságát meghatározó és befolyásoló konstrukciós, emberi és egyéb külső tényezők, Bolyai Szemle 2010. 1. szám, Budapest

 

Kapcsolódó írásaink
 
 
Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Nincs hozzászólás

Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Létesítmények fizikai biztonsági rendszerének üzemeltetése sohasem öncélú feladat, illeszkednie kell az azt létrehozó társaság gazdasági céljaihoz. A biztonsági stratégiája megvalósításának támogatnia kell a gazdasági célok megvalósítást, miközben a szükséges biztonsági kockázatokra megfelelő válaszokat kell adnia.

Áttanulmányozva a témában megjelent szakmai anyagokat, kutakodva a világban meglévő, az ipari létesítmények fizikai védelmét taglaló dokumentumok között, hamar rá kell jönnünk, az angol-szász környezetet kivéve nincs általános szabályozás a témában.

A fizikai védelmet részletező, annak elveit meghatározó dokumentum hazánkban, persze követve az általános európai megoldásokat, az atomenergia felhasználása során a nukleáris anyagok káros hatásainak védelme érdekében kidolgozott szabályozás az egyetlen – bár igen részletese – eljárási rendszer, amely a fizikai védelem megvalósításának szabályairól, illetve a biztonsági zónák létrehozásának módjáról szól.

A „fizikai védelem” kifejezés értelmezése alapvetően meghatározhatja, mi is a feladat ipari létesítmény vagy közforgalmú épület védelmi rendszere kidolgozásakor, tehát a fogalom tisztázása fontos mozzanat. A szakanyagok több esetben adnak használható definíciót, de azt gondolom az általam kigondolt, a minden napi életet jobban követő meghatározás talán többet mond mind a szakemberek, mind a biztonságtechnikában kevésbé járatosak számára.

Fizikai védelemnek nevezzük a személy és vagyonvédelmi funkciókkal telepített rendszerelemek (élőerős védelem, rezsim intézkedések, biztonságtechnikai alrendszerek, azok összetevői) összességét, amelyeket azzal a céllal alakították ki, hogy biztosítsák a védett létesítményben tevékenykedő személyeket, vagyonelemeket, támogassák az adott vállalat gazdasági céljai megvalósítását, a kialakított biztonsági stratégia megvalósításával.

Egy másik, a fizikai védelmet, annak megvalósíthatóságát elemző szakanyag alapkifejezése a biztonsági zóna. Érdemes ennek a fogalmát is tisztázni mielőtt részletesen kifejtenénk a téma feldolgozása során szerezett tapasztalatainkat.

Biztonsági zónának nevezzük a védett létesítmény azon területi, funkcionális egységét, amely biztonsági kockázati szempontból egy egységnek tekinthető, a bevezetésre szánt védelmi intézkedések egységes egészet alkotnak, miközben illeszkedik az egész védett létesítmény komplex, mélységi védelmi elvek alapján kialakított, rendszerébe.

Jogszabályi környezet
A már általam korábban említett szabályozási hiányosság nem jellemző az atomenergia felhasználása körében megalkotott hatósági intézkedésekre. Az atomenergia alkalmazása körében igen részletes szabályrendszer támogatja az üzemeltetőket, így a fizikai védelem kialakítása, a biztonsági zónák meghatározása ebben a tevékenységi mezőben nem kérdéses.

  • az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény
  • 190/2011 (IX. 19. kormányrendelet (az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről
  • NAÜ ajánlások

 

A 190/2011 (IX.19.) kormányrendelet igen részletesen meghatározza azokat a védelmi szinteket, melyeket a fizikai védelem kialakítása során biztosítani kell.

Fizikai védelmi szintek nukleáris anyagok alkalmazása esetén

  • A-szinten:       szabotázs és jogtalan eltulajdonítás megakadályozása
  • B-szinten:       szabotázs és jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentése
  • C-szinten:       jogtalan eltulajdonítás lehetőségének csökkentése
  • D-szinten:       alapvető védelmi intézkedések

(Megjegyzés: a jogszabály: a nukleáris anyagokat különböző kategóriákba sorolva írja elő a különböző védelmi szintek alkalmazását.)

Az egyes, előírt védelmi szintek jól érthetőek, félreértések nem lehetnek, a rendelet szövege a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ajánlásai szerint kerültek meghatározásra.

Fizikai védelmi zónák kialakítása

  1. ellenőrzött zóna (legalább D-szintű védelem)
  2. őrzött zóna (legalább C-szintű védelem)
  3. fokozottan őrzött zóna (legalább B-szintű védelem)
  4. belső zóna (legalább A-szintű védelem)

Zónák közötti átjárás: kizárólag ellenőrzött módon történhet

A védelmi szintek és a fizikai védelmi zónák együttese már pontosan érthetővé válik a jogalkotó szándéka a fizikai védelem kidolgozásának mikéntjére Nem mellékes szempont az egyes zónák közötti átjárás, amely csak ellenőrzött módon történhet. Ez a gyakorlatban ellenőrzött átjárókat, belépési pontokat jelent, videotechnikai felügyelet mellett. Mélységében tagolt védelem szakmai szempontból létrehozása alapkövetelmény – lopás, vandalizmus, elemi károk, tűz, terrorizmus stb. megelőzésére, elhárítására. A biztonságtechnikai szakemberek sem találkoznak gyakran biztonsági zónák üzemeltetésével a gyakorlatban, mivel azokat biztonsági kockázatok tekintetében összetett környezetben  alakítják ki. Az ipari létesítmények üzemeltetése biztonsági szempontból is nagy kihívás lehet, a biztonsági zónák fizikai védelmi rendszere kialakításának követnie kell a biztonsági kockázatokat, így fokozva a védelmi intézkedéseket a létesítmény legjobban védett objektumáig.

 

Paksi Atomerőmű vázlatos elrendezése (A vázlatos elrendezés kizárólag a biztonsági zónák értelmezése érdekében készült, nem a valóságot tükrözi.) 1. ábra

Nem érdektelen néhány szóban összefoglalni a fizikai védelem kialakítása során felhasznált biztonságtechnikai alrendszereket.

Élőerős őrzés-védelem
Az élőerős védelem tekintetében az alkalmazott erőforrások különálló feladatokat látnak el, így egészítve ki a védelmi rendszert egy teljes egésszé.

  • FBŐ – Fegyveres Biztonsági Őrség (felállításáról, felhasználásáról külön jogszabály – 27/1998. (VI. 10.) belügyminiszteri rendelet intézkedik)
  • Őrszolgálat – a 2005. évi CXXXIII. törvény (köznyelvben a vagyonvédelmi törvény) hatálya alá tartozó őrszolgálatot ellátó szervezet
  • TEK – Terrorelhárítási Központ – http://tek.gov.hu

Technikai alrendszerek

  • kerítésvédelem (mechanikus védelem elektronikus fedővédelemmel)
  • őrjárat ellenőrző rendszer
  • beléptetőrendszerek
  • CCTV-rendszerek (látható és infratartomány)
  • fokozott védelmet igénylő helyiségek kiegészítő védelme
  • kommunikációs hálózat (biztonságos kommunikáció, alternatív megoldások)
  • monitorközpont (kijelzések, vezérlések, irányító központ)

Természetesen az egyes alrendszerek integrált egységes rendszerben működtethetők hatékonyan. A komplexitásra jellemző adat, hogy az egyes ipari létesítmények CCTV-rendszere több száz videokamerát is tartalmazhat, így a valós események ellenőrzésére csak akkor van lehetőség, ha a háttérben nagy bonyolultságú, dependenciákat (függőségi, alárendeltségi viszonyokat) is magában foglaló képelemző rendszert futtatunk, ellenkező esetben nincs esély az óriási információáradat emberi feldolgozásra. Csak azok a videoképek kerülhetnek az operátorok elé, amelyek valamilyen szempontból fontosak, légyegesek az éppen folyó események tükrében vagy mert azt az operátor maga kiválasztotta.

Ha azt kérdezzük, vajon hány olyan végpont található egy ilyen rendszerben, ahonnan jelzések érkezhetnek a központban szolgálatot teljesítő operátorok számára, akkor bizony meglehetősen elrettentő számot kell mondani: közel húszezer, azaz a rendkívül átgondolt, magas szinten integrált felügyeleti rendszer kidolgozása nem elmulasztható.

Biztonsági kockázatok
Elhagyva a nukleáris anyagok békés célú felhasználásának környezetét, ahol a kormányrendelet meghatározza az alapfenyegetettséget és arra adott válaszként kidolgozandó részletes fizikai védelmi szabályozását, akkor fontos megjegyeznünk, hogy az egyes fizikai védelmi rendszerek kialakítása a meglévő biztonsági kockázatok alapján kell, hogy megtörténjen. Nem nehéz belátni, hogy a már közismert kockázati értékek számítása, majd azok összegzése rendkívüli nehézségeket okozna, mivel az egyes ipari létesítmények rendkívül komplex, így ennek megfelelően rendkívül bonyolult környezetet is feltételeznek.

A fentiek kiküszöbölése érdekében nem az egyes kockázatértékeket adjuk össze, így meghatározva az összes kockázatértéket, hanem a várhatóan bekövetkező esemény adott gazdasági társaság működésére történő hatása alapján határozunk meg kockázati szinteket, és annak megfelelően soroljuk be az egyes biztonsági zónákat.

Az természetesen tény ebben az esetben is, hogy az egyes biztonsági kockázatú zónákban telepíteni kívánt biztonságtechnikai eszközöket, élőerős védelem módját, és a szükséges rezsimintézkedéseket előzetesen ki kell dolgozni. A meghatározott biztonsági zónákhoz így már könnyen hozzá tudjuk rendelni a szükséges védelmi intézkedéseket.

 

 

Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Biztonsági kockázatok és azok értelmezése (Forrás: Physical security management guidelines (Security zones and risk mitigation control measures) – Australian Government) 2. ábra

A biztonsági kockázatokat áttekintve érdemes néhány szót vesztegetni, arra, hogy vajon milyen tényezők befolyásolják azokat, mivel alapvetően meghatározhatják a kockázatcsökkentő intézkedések fajtáit és mennyiségét.

Főbb befolyásoló alaptényezők

  1. a létesítmény alaptevékenységéből adódó kockázatok
  2. a lakosság információja a létesítményben folyó tevékenységről
  3. a környezet bűnügyi fertőzöttsége
  4. az ügyfelek erőszakos magatartása (konfrontáció)
  5. lakosság, tiltakozók erőszakossága (tüntetők stb.)
  6. terrorizmus
  7. a létesítményben több vállalkozás is működik
  8. nincs információ a létesítményben folyó tevékenységről, értékekről – csökkenti a biztonsági kockázatokat

Az egyes biztonsági kockázatokat befolyásoló tényezőkről most nem szólunk részletesebben, mert az vagy nem érdemes, vagy mert nem igényel a további magyarázatokat.

Biztonsági zónák a gyakorlatban
A következőekben bemutatunk egy lehetséges meghatározást az egyes biztonsági kockázatoknak megfelelő zónák kialakítása estére. Természetesen ez nem szentírás, de a gyakorlatban ez a meghatározás bevált, jól használható.

  1. Alacsony Biztonsági Kockázatú Zóna (ABKZ)
  2. Közepes Biztonsági Kockázatú Zóna (KBKZ)
  3. Magas Biztonsági Kockázatú Zóna (MBKZ)
  4. Fokozott Biztonsági Kockázatú Zóna (FBKZ)
  5. Egyedi védettségű zónák (EBZ)
    • pénztár
    • humán személyi nyilvántartó
    • minősített adatok kezelés
    • szerver helyiségek

 

A fentiekben megjelölt biztonsági zónák közül egy adott ipari létesítményben természetesen több is lehetséges, akár egyetlen épületben több, különböző biztonsági zónát is ki lehet jelölni, és annak megfelelően kialakítani fizikai védelmét. További áttekinthetőséget jelenthet a szakember számára, ha egyféle zóna attribútumokat használunk, mivel az egyetlen pillantást vetve az alaprajzokra, megmondható, milyen védelmi megoldásokat kell alkalmazni vagy milyen védelmi megoldásra kell számítani az adott biztonsági zónákban.

 

 

Ipari létesítmények fizikai biztonsága, biztonsági zónák kialakítási elvei

Biztonsági zónák attribútumai – értékelő mátrix 3. ábra

Fizikai védelmet értékelő mátrix használata
Az adott biztonsági kockázatot értékelő munkatárs egy általa kiválasztott létesítményi területre vonatkozóan meghatározhatja a szükséges élőerős, mechanikai, elektronikai védelmi igényeket. A számokat egymás mellé írva, az adott zónatulajdonságot határozza meg.

Például: Zóna attribútum: 233
(2) Magas Biztonsági kockázatú Zónában szükséges élőerős védelem
(3) Fokozott Biztonsági Kockázatú Zónában szükséges mechanikai védelem
(3) ) Fokozott Biztonsági Kockázatú Zónában szükséges elektronikai védelem

Közforgalmú, tömegtartózkodásra alkalmas épületek
Az ipari létesítmények fizikai védelmének kialakítása mellett néhány szót kell ejtenünk a tömegtartózkodásra alkalmas épületek biztonságáról, kiemelten a vészhelyzeti kiürítéssel kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a közforgalmú, tömegtartózkodásra alkalmas épületek fizikai biztonsága kialakítása megtervezésekor a személyvédelem prioritását kell biztosítani, így az épületek kiürítése elsődleges. A kiürítés tervezésekor a tömegtartózkodásra alkalmas épületek alapveszélyeztetettségének, a biztonsági kockázatok meghatározásakor fontos tisztázni milyen tényezők fokozzák, illetve csökkentik a biztonsági kockázatokat.

Biztonsági kockázatokat fokozza, ha a tömeg:

  • nagy létszámú
  • elhelyezkedése a létesítményben
  • helye, távolsága a menekülési útvonalaktól
  • lépcsőhasználattal juthat ki az épületből
  • mozgásképesség (beteg, nehezen mozgó, járóképtelen személyek…)
  • életkori összetétel
  • pánik

Biztonsági kockázatokat csökkenti, ha tömeg:

  • kis létszámú
  • elhelyezkedése a kijáratok közelében
  • lépcsőhasználat nem szükséges a meneküléshez
  • életkori összetétel kedvező
  • alternatív menekülési útvonalak vannak
  • nincs pánik

A vészhelyzeti tevékenység, például az épület kiürítése során, az épületben tartózkodó tömeg, tömegekről, azok mozgásáról meglévő pontos információ felbecsülhetetlen értékű adat az evakuációt végrehajtók, irányítók számára. A technológiafejlődés jelenlegi szintje ma már lehetőséget adhat arra, hogy adott, tömegtartózkodásra alkalmas épületbe történő belépés és mozgás folyamatosan, akár valós időben is követhető legyen. Amennyiben célszerűen kiválasztott típusú hőkamerákat telepítünk az épületben történő mozgás meghatározó, valamint az esetleges kiürítés kritikus pontjain gyakorlatilag bármilyen környezeti körülmények között lehetőség lehet az épületben lévő látogatók, ügyfelek, (tömeg) mozgásának valós idejű követésére, elemzésére.

Összegzés
Ipari létesítmények fizikai védelmének kialakításakor, amennyiben a jogszabályi környezet nem áll a rendelkezésünkre, csak a szakmai tapasztalatainkra hagyatkozhatunk. A biztonsági kockázatok megfelelő értékelés esetén megtervezhető egy olyan védelmi rendszer, amely valóban alkalmas lehet a vállalat biztonsági stratégiájának végrehajtására, azaz a társaság gazdasági érdeki megvalósításnak támogatásra. Meggondolandó szakmai feladat általános szabályrendszer kidolgozása annak érdekében, hogy egységes szemlélet tudjon kialakulni a fizikai biztonság megvalósítása tekintetében.

Horváth Tamás, okleveles biztonságtechnikai mérnök, szakértő, PhD aspiráns, MVM Magyar Villamos Művek Zrt. előadása a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából 2012. november 26-án rendezett biztonságtechnikai szimpóziumon hangzott el az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán.

Bounce Imaging

Nincs hozzászólás

Kamera „gránát” – dobd be, mielőtt bemennél

Életmentő lehet az gömb alakú labda- vagy gránátkamera, amely 2012-ben a legjobb találmány volt a Time magazin szerint. A Bounce névre hallgató készüléket rendőröknek, katonáknak, tűzoltóknak biztonsági szakembereknek ajánlják.

Aki már játszott a „Call of Duty”-val tudja, hogy ha biztonságban szeretne bejutni egy szobába, jobb, ha előtte bedob egy gránátot. Bár ez a fajta megközelítés nem igazán elfogadható a valós életben.

A Massachusetts-i Bounce Imaging találmánya egy gömb alakú kamera hat lencsével, amely a rögzített képeket 360 fokos panoráma képpé egyesíti, és vezeték nélkül továbbítja azt egy okostelefonra. Sőt a beépített különféle érzékelőknek köszönhetően észleli a szén-monoxidot, méri a hőmérséklet, a sugárzást és más veszélyeket is, így a felhasználók részletes képet kap a potenciális fenyegetésekről és veszélyekről a felderíteni kívánt helyiségben.

 

Az ára is töredéke a hasonló készülékeknek, 500 USA dollár körül mozog.

Számos alkalmazási területe van a Bounce kamerának: rendőrség, katonaság, tűzoltóság és a magán biztonsági szolgálatok is használhatják minimálisra csökkentve a rájuk és a környezetükre leselkedő veszélyeket. Sőt, nagyon hasznos lehet a különféle mentőegységek számára is, így például földrengés esetén eltűnt személyeket lehet vele fölkutatni vagy a lángoló épületben lehet vele megtalálni a bent rekedteket.

Bár még csak a prototípus létezik, a feltalálók a Massachusetts-i bűnüldöző szervekkel együttműködve januárra ígérik a sorozatgyártásra alkalmas rendszert.

A találmány veszélyeket is rejt Noel Sharkey, a robotika professzora kifejtette a BBC-nek, hogy ha bedobja valaki Bounce-t a szomszéd kertjébe, akkor megtudhatja, mi folyik ott. Sőt paparazzik és bűnözők is használhatják nem igazán nemes célokra. De nem ez az egyetlen találmány, amelyet jóra és rosszra is föl lehet használni. Mindenesetre, ha a kertbe beesik egy labda, nézzük meg alaposan, majd dobjuk vissza.
 

Forrás: info4security.com
 

English
New ‘grenade’ camera wins TIME’s best invention
By Rob Ratcliff

Bounce Imaging – ball-shaped camera grenade

A new invention from Massachusetts-based Bounce Imaging was this week named as one of TIME Magazine’s best inventions of 2012.

Anyone who has ever played a Call of Duty game will know that that the easiest way to ensure that you and your men are safe when entering a room is to toss a grenade in first. Unfortunately, this sort of gung-ho approach isn’t particularly acceptable in the real world.

Step forward ‘Bounce’, a ball-shaped camera with six lenses that can quickly stitch together a 360-degree image of a room and wirelessly transmit it back to a smartphone.

What’s more, Bounce is a fraction of the cost of similar technologies which have traditionally relied on fibre-optic wiring and often cost upwards of $5,000.

Bounce costs somewhere in the region of $500.

As well as producing an image of the environment it is thrown into, Bounce also carries sensors that can detect carbon monoxide, temperature, radiation and other hazards giving users a detailed picture of potential threats and dangers in a room.

The possible applications of this are enormous. For police forces, armies and private security staff they can throw Bounce into a room like a grenade – getting a detailed image of where intruders might be hiding while completely mitigating the danger of harming innocent bystanders with a real grenade.

For emergency services there are a range of possible applications. Search and rescue teams can deploy Bounce to search for missing people after earthquakes. Fire services can use it to establish the Oxygen levels in a burning building and to search for people stranded inside.

‘Every day, we ask first responders to enter hazardous, unseen spaces,’ say Bounce Imaging. Their hope is that this technology will allow them to see, for a comparatively minimal cost.

The device is still a prototype but Bounce Imagine will be working with Massachusetts law enforcement agencies in January to perfect the system.

However, not everyone’s convinced. Speaking to the BBC, robotics professor Noel Sharkey expressed concerns over privacy.

He said: “You can throw it anywhere, into someone’s garden for instance, and you’ll be able to see everything that’s going on – it’s not much different from the use of a drone except that it’s much more immediate.

“So if you throw it over someone’s private property, it could be used, for instance, by the paparazzi or by criminals who could just throw it over the roof and get lots of images in between.”

The fact that Bounce has some people this concerned shows its potential. So the next time a ball lands in your back garden, be sure to throw it back!
Source: info4security.com
 

Az Ifsec 2012 legjobb rendészeti projektje

Nincs hozzászólás

Az Ifsec 2012 legjobb rendészeti projektje

Az Ifsec 2012 Biztonságtechnikai Díj (IFSEC Security Industry Awards 2012) Az év rendészeti projektje címét a Glasgow-i közösségi és biztonsági szolgáltatások (Glasgow Community and Safety Services) nyerte el, amely célja a bűnözés megelőzése és az antiszociális viselkedés kezelése ezzel is elősegítve a város biztonságát.

Új csoport állt össze Glasgowban, hogy megelőzzék a bűncselekményeket, kezeljék az antiszociális viselkedést, és hogy növeljék a városi közösségek biztonságát. Steven Williams a szervezet képviseletében elmondta, úgy gondolják, hogy ez a legjobb módja a partneri együttműködésnek.

A partnerség tagjai:

  • Glasgow-i Városi Tanács,
  • StrathClyde Rendőrség (Skócia legnagyobb rendfenntartó szervezete),
  • Glasgow Közösségi Társaság és
  • Streetwatch, a videomegfigyelést végző cég.

A városokban élők közérzetére rossz hatással van, ha nem érzik magukat biztonságban, például az antiszociális viselkedés, a bűnözés és az erőszak miatt. Sok szervezet foglalkozik a városlakók biztonságával, de általában elszigetelten dolgoznak, sok köztük az átfedés, ezért nem kellően hatékonyak. Ezt fölismerve, hogy összehangolják a részt vevő szervezetek munkáját 1998-ban indították el a  névre hallgató szervezetet. Az alapítók közös célja volt, hogy Glasgow biztonságosabb várossá váljon.

Nagy Britanniában már működött a Pathfinder nevű bűnmegelőzési program, amely az állami szektort kívánta megreformálni szolgáltatás hatékony integrálásával, valamint a költségvetési és más egyéb források összevonásával. A Glasgow-i szakemberek a program tanulmányozása után úgy döntöttek, hogy a partnerségi viszony sokkal tartósabb és hatékonyabb. Ezért hozták létre a Glasgow-i közösségi és biztonsági szolgáltatásokat, mint a magánjogi társaságot, amely a közhasznú státuszt 2006-ban nyerte el. Ma 500 munkatárssal dolgoznak, 25 millió fontos költségvetéssel.
Egy csapatként dolgozik a szervezet valamennyi tagja, mert valódi változást szeretnének elérni a közösség életében. Nyitottak mindenféle kezdeményezésre, a más külső szervezetekkel való együttműködésre.

 

Együtt dolgoznak a következő szervezetekkel

  • Antisocial Behaviour Services – az antiszociális viselkedés elleni szervezet
  • A City Centre Task Force – belvárosi rendőrség
  • Community Security – a közösség biztonságát elősegíteni kívánó csoport
  • Environmental Enhancement – a környezetvédelmét célzó szervezet
  • Community Justice and Young People – a fiatalok jogait védő csoport
  • Tackling Violence Against Women – a nők elleni erőszak ellen küzdő szervezet

Az alapítók bár már egyesítették anyagi és személyi erőforrásaikat, és együtt váltak nagyobb szervezetté, azt szeretnénk, hogy a konkrét feladatokat helyi vagy szomszédsági szinten oldják meg. Így azután „Területi csapatokat” hoztak létre szerte a városban, amelyek a saját területükön oldják meg a feladatokat együttműködve a helyi közösségekkel és az egészségügyi szervezetekkel. A csoportok vezetői havonta találkoznak, egyeztetik munkájukat, megvitatják tapasztalataikat, hogy egységes szemléttel dolgozhassanak.

Az eredmények
Összefogás terén már számos pozitív eredményt értek el. Az erőforrások egyesítésével, az átfedések kiküszöbölésével sokkal hatékonyabban használják ki az emberi és anyagi erőforrásaikat. Együtt könnyebben mérik fel a problémákat és keresik meg a megoldásokat.
Biztonsági szempontból újra szervezték a kerületeket, így a tíz leghátrányosabb helyzetű kerületnek most nem elszigetelten, egyedül kell megbirkóznia a problémákkal, hanem városi szintű összefogással segítik őket. Ezzel növelve a teljes város biztonságát. A munkatársakat több féle feladat ellátására képezték ki, így a szervezeten belül különböző projektekben is dolgozhatnak.

Tiszta Glasgow
Az első közös munkájuk a „Tiszta Glasgow” volt, amelyben a Glasgow-i közösségi és biztonsági szolgáltatások mellett számos állami, magán és önkéntes szervezet vett részt. Összefogásuk eredményeként sikerült arra ösztönzi az embereket, hogy védjék helyi környezetüket, és 9 ezer órányi önkéntes munkával segítsék a várost. A tisztaságnak köszönhetően az ott lakók is sokkal jobban érzik magukat.

Tanulságok
Elérték, hogy Glasgow-ban a különböző területeken egységesen lépnek fel a biztonság és a környezet megóvása érdekében. Egyesítik munkatársaik szaktudását és szakértelmét, tanulnak egymástól, és a tanultakat beépítik saját munkájukba. A változtatásokat fokozatosan végzik, hogy a munkatársaknak alkalmazkodni tudjanak a megváltozott körülményekhez. A tapasztalatok igazolták, hogy hasznos volt létrehozni a szervezetet.

További információk: http://www.saferglasgow.com/

Forrás

 

 

English
Glasgow Community and Safety Services – Joining up staff and resources to prevent crime, tackle antisocial behaviour and promote community safety

 

In a nutshell

We are a new organisation that aims to prevent crime, tackle antisocial behaviour and promote community safety in the city. We think that this is best done by working in partnership. Our partnership consists of Glasgow City Council, Strathclyde Police, Glasgow’s Community Safety Partnership and Streetwatch – a CCTV company.

 

The issues

Cities suffer from a range of issues that makes them feel unsafe, including anti social behaviour, crime and violence. Many of us already dealt with issues that were linked to anti social behaviour and crime, but we did so in isolation without working with other agencies who delivered around the same issues. Issues often overlapped between agencies and we were losing out by not working together.

 

How we got started

A Glasgow Community Safety Partnership had been formed in 1998 involving all Council departments and a range of external agencies that had an interest in making Glasgow a safer place.

Glasgow had also taken part in a Crime Prevention Pathfinder as part of the public sector reform agenda. This aimed to make services more effective by integrating service provision and pooling budgets and resources.

Based on these experiences, we felt that by integrating all services that tackled anti-social behaviour – we would be able to get better outcomes. We also looked towards England to see what they had done.

We decided to make the Partnership more permanent and formalised. We set up Glasgow Community and Safety Services as a private company with charitable status in 2006. 500 members of staff were brought together.

They came from:

  • Glasgow City Council (various departments)
  • Strathclyde Police
  • Glasgow Community Safety Partnership
  • Streetwatch – a CCTV company.

 

What we do

In total, we have pooled £25 million in assets. We want to make a real difference to communities – and working together on the same issues helps us do this. We now work as one team delivering on all issues related to anti-social behaviour. We have already developed several initiatives to deliver our targets and every initiative involves working with other external agencies.

Together, we provide:

  • Antisocial Behaviour Services
  • A City Centre Task Force
  • Community Security
  • Environmental Enhancement
  • Community Justice and Young People
  • Tackling Violence Against Women.

While we have pooled resources and staff together and have become a bigger organisation, we want to make sure that we deliver solutions at a local or neighbourhood level. We have therefore set up five ‘Locality Teams’ across the city. They cover the same geographic areas as Glasgow’s Community Health and Care Partnerships and the local Community Planning Partnerships. The Locality Teams identify problems specific to each area and we then jointly target these issues. Each month, representatives from each locality meet to identify and discuss an overall approach.

 

More information

BCP és őrzésvédelem

Nincs hozzászólás

BCP és őrzésvédelem

A vállalkozás érdeke, hogy folyamatos legyen az üzletmenete. A kockázatelemzés, majd a üzletmenet folytonossági terv (Business Continuity Plan, BCP) segít abban, hogy a megbízó és az őrzésvédelemmel foglalkozó szolgáltató minél hatékonyabban végezze feladatát.

BCP fogalma
Minden vállalkozás, intézmény, üzem alapvető érdeke, hogy az általa végzett tevékenység hatékony és nyereséges legyen. Ennek alapfeltétele, hogy a rendeltetésszerű tevékenység folyamatos maradjon. A tevékenység folytonosságát, illetve annak biztosítását előre lehet tervezni. A tevékenység vagy üzletmenet folyamatosságát biztosító – megelőző – intézkedések rendszerét nevezzük üzletmenet folytonossági tervnek (Business Continuity Plan, BCP). A BCP elkészítését teljes körű kockázatelemzés előzi meg. A kockázatelemzés során feltárt kockázati tényezők értékelésével, azok bekövetkezésének megelőzésére hozott intézkedésekkel lehet felépíteni az üzletmenet folytonossági tervet.

Őrzésvédelem és BCP
Az őrzésvédelem vonatkozásában a védelmi feladatokat ellátó szolgáltatóról és a szolgáltatást megrendelő megbízóról beszélünk. Minden megbízó esetében a kockázatelemzés során megjelennek az őrzésvédelemre jellemző kockázatok. Ezek a kockázatok ugyanúgy hatással lehetnek a működés folyamatosságára, mint bármilyen más jellegű (pénzügyi, HR stb.) kockázatok. Ha az őrzésvédelmi jellegű kockázatok kezelésére őrzésvédelmi szolgáltatást választunk, mint eszközt, akkor nyilvánvaló, hogy ennek a szolgáltatásnak a megvalósulása és folyamatossága is egyfajta kockázatként jelentkezik a megbízó üzletmenet folytonossági tervében. Az őrzésvédelmi szolgáltatás folyamatosságának biztosítására is lehet önálló üzletmenet folytonossági tervet készíteni.
Az őrzésvédelmi szolgáltatás folyamatosságát két szempontból érdemes vizsgálni, és ennek megfelelően összeállítani. Az egyik szempont, hogy a szolgáltató mit tud megtenni az általa nyújtott szolgáltatás folytonosságáért, a másik szempont, hogy a megbízó milyen kompetenciákat vár el a szolgáltatótól annak érdekében, hogy az általa megrendelt szolgáltatás a kockázatelemzés során feltárt kockázatok megelőzését szolgálja, és folyamatos legyen.

A folytonosság biztosítása a megbízó részéről

  • a tervezett őrzésvédelmi szolgáltatás kompetenciáinak, valamint a szolgáltató által végrehajtandó feladatoknak a kockázatelemzés során feltárt kockázatokhoz való igazítása
  • a folyamatos kockázatelemzés során feltárt új kockázatok kezelésének beépítése az őrzésvédelmi feladatba
  • a feladatok végrehajtása során a megbízót érintő feltételek biztosítása
  • utasítások, szabályzatok megalkotása
  • a szolgáltatás folyamatos, dokumentált ellenőrzése

A folytonosság biztosítása a szolgáltató részéről

  • az őrzésvédelmi feladathoz szükséges létszám biztosítása a megfelelő tartalékokkal
  • a megbízó részéről elvárt kompetenciáknak való megfelelés
  • az őrzésvédelmi feladatot végrehajtó személyzetnek a feladatnak megfelelő elméleti és gyakorlati oktatása, képzése, az oktatási és képzési anyagok számonkérése
  • dokumentáltság, utasítások, szabályzatok
  • ellenőrzés
  • minőségbiztosítási rendszer bevezetése

Összegzés
Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenképpen érdemes a BCP témaköreibe bevonni az őrzésvédelmet, hiszen az olyan szolgáltatás, amelyet akár a cég működését is befolyásoló kockázatok kezelésére rendel meg a megbízó. Ez alapján könnyen belátható, hogy ha ez a szolgáltatás nem működik folyamatosan, akkor a kockázatkezelés sem lesz működőképes. Mindezek mellett az őrzésvédelmi szolgáltatás bevonása az üzletmenet folytonossági tervbe – vagy önálló üzletmenet folytonossági terv készítése az őrzésvédelmi szolgáltatásra –, eredményezheti azt, hogy a szolgáltatás hatékonysága nő, és az ár-érték aránya javul.

Hauser Tamás, biztonságtechnikai mérnök, hausertamas@gmail.com

 

BCP és őrzésvédelem

Hatósági eljáráshoz illeszthető biztonsági rend az objektumvédelemben

Nincs hozzászólás

Hatósági eljáráshoz illeszthető biztonsági rend az objektumvédelemben

Kiemelt kockázatú objektumok védelmével kapcsolatban felmerül az igény, hogy az objektum rendeltetésszerű és folyamatos működése jelentős biztonsági kockázatok bekövetkezése esetén is fenntartható legyen.

Jelenleg az objektumvédelem területén megvalósított biztonsági rendek jelentős része csak a vagyon elleni bűncselekmények megelőzésére nyújt megfelelő megoldást. A folyamatos működés fenntartása érdekében vizsgálni kell a tevékenységből adódó egyedi kockázatokat, és a működőképesség fenntarthatóságának kockázatait is. Reális és folyamatos kockázatelemzésből kiindulva speciális felderítő eszközök használatával olyan minősített biztonsági rend alakítható ki, amellyel biztosítható a folyamatos működés fenntartása.

Kockázatok
Adott objektum kockázati besorolása nagyon sok körülménytől függ. A rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználása érdekében a feltárt kockázati tényezőket érdemes csoportosítani.

  • Általános őrzésvédelmi kockázatok
    • a védett vagyon ellen irányuló kockázatok
  • Tevékenységből adódó speciális kockázatok
    • veszélyes anyag, nagy értékű termékek, pénz, minősített adat, társadalmi vagy piaci pozíció
  • Működőképesség fenntarthatóságának kockázata
    • rendkívüli esemény, rendkívüli helyzet kockázata
    • az őrzésvédelmi szolgáltatás kockázata

 

Speciális felderítő eszközök
A felderített kockázatok hatékony kezelésére különböző technikai eszközöket, speciális felderítő eszközöket használhatunk. Ilyen eszközök

  • a kézi vagy kapu rendszerű fémkeresők,
  • a röntgensugaras csomagvizsgáló berendezések,
  • a levélvizsgáló eszközök, valamint
  • kábítószer- és robbanóanyag-maradvány kimutatására alkalmas berendezések.

A speciális eszközök hatékony használatának feltétele a biztonsági személyzet képzése, az elméleti oktatás, a folyamatos gyakorlati képzés, az eszközök használatának gyakorlása.

 Hatósági eljáráshoz illeszthető biztonsági rend az objektumvédelemben
Levélvizsgáló készülék

 

Minősített biztonsági rend
Ahhoz, hogy az említett minősített biztonsági rendet megvalósítsuk, a különböző kockázatok kezeléséhez rendelt intézkedéseket, az eszközök használatát és az egyéb őrzésvédelmi feladatokat egységes folyamattá kell szervezni. A biztonsági feladatok folyamatszemléletű megközelítése lehetővé teszi, hogy az erőforrások hatékony felhasználásával a lehető legjobb eredményt érjük el a kockázatkezelés során.

 

Megbízói vagy gazdasági érdek
A megbízó oldaláról fogalmazódik meg az az igény, hogy a védett objektumban olyan biztonsági rend legyen kialakítva, amely megakadályozza vagy minimálisra csökkenti a rendeltetésszerű működés megzavarásának lehetőségét. Ez egyszerű, jól felfogható gazdasági érdek, hiszen nyilvánvaló, hogy ha rendkívüli helyzetben le kell állítani a rendeltetésszerű működést, és ki kell üríteni a védett objektumot, akkor ez jelentős anyagi veszteségeket okoz a megbízónak, adott esetben érintheti a gazdaságot vagy a lakosságot is.

 Hatósági eljáráshoz illeszthető biztonsági rend az objektumvédelemben
A tevékenység értékének alakulása hatósági eljárás alatt

 

Hauser Tamás, biztonságtechnikai mérnök, hausertamas@gmail.com
Gál János, biztonsági tanácsadó, effrima@t-online.hu

English
Creating a security order for official procedures, using the special detection equipment in object protection

There is a demand for the protection of the high risk objects, it is intended and continuous operation of the object is sustainable in case of security alarms. Currently object protection the significant part of implemented security orders are fit to prevent crimes against property. It’s necessary to consider activities special risks (hazardous materials, high-value products, cash, certified data), and the risk of sustainability in operation too in order to maintain continuous operation. Starting from a real and continuous risk analysis, and using special detection equipment (metal detector gate, X-ray parcel inspection, mail scanner, drug and explosive detector), we can create a qualified security order that can provide the sustainability of continuous operation equally.

Lap teteje