A XXI. században nem lehet megalapozott döntéseket hozni megfelelő részletezettségű és a lehető legkorábbi időpontban rendelkezésre álló adatok nélkül. A mai korunk olaja az adat. Ez hajtja a gazdaságot, ez alapozza meg a működést és ez teszi leírhatóvá a környezetünkben zajló folyamatokat. De akárcsak az olajiparban, a végső hasznosulás itt is azon múlik, hogy a finomítás (feldolgozás, prezentálás) következtében előálló eredmény mennyiben hasznos a társadalom számára és mennyiben ellensúlyozza az adatok előállítási költségeit.* Ezért aztán adatainkat védeni kell. Védeni a külső és belső ellenségektől, proaktívan és reaktívan minden rendelkezésre álló eszközünkkel. Az alábbi cikk egy olyan megközelítést nyújt, amely viszonylag alacsony költséggel, átgondoltan nyújt védelmet adataink számára. Keszler Mátyásnak a VEEAM adatbiztonsággal foglalkozó nemzetközi cég hazai operációért felelős szakemberének gondolatait olvashatjuk.
Egy tavalyi kutatás eredményeként tudjuk, hogy 2021-ben a vállalatok több, mint 76%-át érte legalább egy olyan támadás, melynek célja egy zsarolóvírus szervezeten belülre való juttatása volt. A zsarolóvírusok célja az esetek többségében a vállalat adatvagyona feletti kontroll megszerzése, vagy a működésének ellehetetlenítése. A támadások során, még akkor sem vagyunk biztonságban, ha az adatainkért fizetünk a zsarolóknak: a zsarolóvírus által megtámadott vállalatokat az esetek 80%-ban újra megtámadják, és ezen új támadások fele ugyanabból a forrásból érkezik. Ez annak köszönhető, hogy a támadásokat követően sem tudják az informatikai biztonságért felelős szakértők befoltozni az összes biztonsági problémát. Adataink sincsenek biztonságban ilyenkor. Egy másik felmérés, a VEEAM adat védelemmel, adat mentéssel foglalkozó szoftver cég adatvédelmi trendekkel foglalkozó elemzése arról számol be, hogy egy-egy támadás után, a vállalatok az adatok mindössze 64%-át tudják visszaállítani, ami komoly gondot okozhat a napi működés során, nem is beszélve a brand sérülésről.
Nézzük tehát, hogyan állunk adat fronton
Igen komoly mennyiségű adatot generálunk mind egyéni, mind céges szinten. Egy-egy családon belül is dilemma az adat védelem, hiszen gondoljunk csak bele: egy átlagos háztartásban van két gyerek, két szülő, 3-4 laptop és a rengeteg, – a család által használt alkalmazáshoz szükséges -számtalan jelszó, belépési azonosító, több faktoros autentikáció, van legalább egy routerünk, esetleg egy NAS (Network Attached Storage, azaz hálózati adattároló eszköz), pár jelerősítő, okosotthon, IoT, miegymás. Csupa potenciálisan támadható eszköz. Előző héten futtattam le én is egy ellenőrzést, mely során kiderült, hogy csak mint magánszemély több, mint 117 jelszót kell kezelnem, megjegyeznem valahogy. Vannak erre ugyan segéd programok, de egy-egy jelszó lopással kapcsolatos incidens során jelszavak milliói kerülnek illetéktelen kezekbe, és máris ott a baj.