Egy német felmérés vizsgálta a cégek felhőhasználatának az indítékait és mértékét. A cégek alig több mint harmada gondolkodik elsődlegesen nyilvános felhőszolgáltatásban, a közismert anyagi előnyei ellenére is. Az adatvédelmi aggályokkal közel egyenértékű az adatok fölötti kontroll iránti igény.(Portálunk több cikkben is érintette a felhőhasználat – elsősorban- IT biztonsági vonatkozásait, ezért úgy gondoljuk, hogy a felhőhasználat európai áttekintésének a bitport által közölt érdekes cikke tanúságos lehet olvasóink számára is. A szerk.)
Kinek hol látszik a felhő haszna?
Fontos kérdést boncolgat egy német felmérés a vállalatok felhőhöz való viszonyáról. Már a tanulmány címe is árulkodó Mennyibe kerül a felhő?. A kutatóknak persze nem az a céljuk, hogy a kérdésre egzakt választ adjanak. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, kinek hol látszik leginkább a felhő haszna, és ahhoz melyik felhőmodellt tartják a legalkalmasabbnak.
Sokak számára ez szimpla osztás-szorzás, pedig a korrekt válaszhoz számtalan tényezőt figyelembe kell venni a közvetlen költségeken túl is. Ráadásul olyanokat, melyek nehezen számszerűsíthetők, ezért még a különböző best practice-ek felhasználása esetén is számos hely- és környezetfüggő, valamint szubjektív elem befolyásolja a döntést.
A németek a fontolva haladás hívei
A kutatás egyik legérdekesebb állítása, hogy az Európai Unió legerősebb – technológiai szempontból talán a legfejlettebb, és a magyar gazdasággal is szoros kapcsolatban álló – gazdasága összességében milyen visszafogottan viszonyul a különféle felhős modellekhez. Egy német Research in Action piackutató cég, amely elsősorban a telekommunikációs és IT-szektorral foglalkozik, ötszáz fős mintán vizsgálta a kérdést, illetve összehasonlításul megfuttatott néhány kérdést Ausztriában, Franciaországban, Hollandiában és Svédországban is. Összesen 1100 főt kérdeztek meg telefonon és online kérdőívvel.
A kutatás szerint a németek az osztrákokkal és a franciákkal versengenek a publikus felhőszolgáltatásokkal szembeni bizalmatlanságban. Míg a holland és a svéd IT-vezetők több mint fele preferálja a nyilvános felhőszolgáltatásokat (Amazon, Google, IBM, Microsoft stb.), addig a németek IT-vezetők kevesebb mint 35 százaléka válaszolt erre a kérdésre pozitívan. A publikus felhőszolgáltatások iránt egyébként a franciák a legbizalmatlanabbak, mindössze 33 százalékuk preferálja.
A használat mértéke függ a vállalat mérettől is
A bizalmatlanság foka azonban függ a vállalatmérettől is: míg a legnagyobb vállalatoknak (legalább 50 ezer alkalmazottal) mindössze 6,9 százaléka használ nyilvános felhőszolgáltatást, addig az ötezernél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatók közel 60 százaléka. A legnagyobb vállalatok jellemzően saját adatközpontban (67 százalék)), vagy kolokációs megoldásokkal (22 százalék) alakít ki magánfelhőt.
Az összes vállalatot nézve egyébként jól látható, hogy Svédországban és Hollandiában, tehát ahol a vállalatok kiugróan nyitottak a nyilvános felhőszolgáltatásokra, a kolokációs megoldásokra épített magánfelhő is népszerűbb.
