Tisztelt olvasóink! Immár öt részen keresztül követhették figyelemmel az Erando Kft komplex országos napelempark projektjének bemutatását a csapat összeállításától, a tervezésen keresztül a kivitelezés technológia és gyakorlati részleteiig. Tudjuk kivételes helyzetünket, hiszen nem hétköznapi tapasztalat az, hogy egy cég részletes betekintést enged egy biztonsági projekt részleteibe közreadva annak közhasznu vonatkozásait. Reméljük sokunk okulására. A szerk.
Forrás: Kenesei Kristóf
Dokumentációk, átadás és a jövő
Ahogy előző részünk bevezető metaforája mondja: a kivitelezés egy labirintus, a projekt előkészítésének fő feladata pedig a megfelelő térkép megrajzolása. Ez különösen igaz a partnereink, alvállalkozóink esetén, hiszen őket küldjük be az útvesztőbe, és egyáltalán nem mindegy, milyen térképet adunk a kezükbe. Ugyanez vonatkozik a megrendelőnkre is, hiszen, habár számára az átadott rendszer kevésbe kell hogy „labirintus” szerű legyen (hiszen az ő igényei, kérései alapján készítettük el, terveztük meg), neki is kell az eligazítás akkor is, ha mi, mint kivitelezők már nem vagyunk vele.
Ahogy azt Kedves Olvasónk bizonyára kitalálta, hat részes cikksorozatunk utolsó részében a dokumentációkkal, oktatással és átadással foglalkozunk illetve arról is szót ejtünk, hogy mi az Erando Kft-nél hogyan képzeljük el a jövőt ezen, és más területeken.
Többször kitértünk már arra, hogy a dokumentációk szigorú és pontos vezetése milyen fontos egy projekt során, pláne, ha ekkora léptékekről beszélünk. Ezt egészen a kezdetektől komolyan kell venni, mert a megrendelt, leszállított, majd beszerelt eszközökről pontosan tudnunk kell, hogy melyik honnan származik, ki a beszállító, és pontosan mikor került fel a helyére. Ez a projektek során is fontos, hiszen előfordulhat, hogy egy felszerelt eszköz gyári hibás és máris megy vissza a beszállítónak. Jegyezzük meg itt, hogy az Erando-nál ez ki van zárva, mert hosszú évek óta MINDEN beérkezett eszközt a felszerelés előtt aprólékos tesztfolyamatnak vetünk alá, így az ilyen hiba kizárható. Ennek az intézkedésnek köszönhetően már a műhelyből útnak indul vissza a gyártóhoz a hibás eszköz ahelyett, hogy kikerülne a telepítés helyére, majd felszerelnénk. Ez ugyan felesleges plusz munkának tűnhet, de az évek alatt bebizonyosodott, hogy rentábilis ezeknek az előzetes teszteknek az elvégzése. A fentebb említett feszes dokumentációs rendszer még fontosabb az átadás utáni garanciális időszak alatt. Egy ekkora telepítésnél a különböző telephelyek átadási dátuma jelentősen eltérhet, ha szerződésünk így rendelkezik, ezért a garanciális megkötések is más-más időpontokra vonatkoznak telephelyenként. Ha még ehhez hozzátesszük az esetlegesen megvásárolt kiterjesztett eszközgaranciákat, szoftvertámogatásokat, és a licenszek lejárati dátumait (ha vannak), könnyen láthatóvá válik, hogy a megfelelően alapos dokumentáció hiányában gyorsan káoszba fullad a garanciális ügyek követése.
A kivitelezés közben a dokumentáció elengedhetetlen része továbbá az építési napló. Manapság igen népszerű az E-naplók használata, de vannak olyan projektek is (esetünkben ilyen feladatról beszélünk) melyek a klasszikus papír alapú építési naplók használatát indokolják. Mivel ennyi helyszínnél szinte lehetetlen (de biztosan nem rentábilis) mindenhol mindig jelen lennünk, az építési naplók elengedhetetlenek a munkavégzés ellenőrzése, utólagos elszámolása és kontrollja szempontjából. Fontos, hogy megértessük az alvállalkozóinkkal, partnereinkkel, vagy akár saját kollégáinkkal is, hogy ezeket a dokumentumokat muszáj naprakészen tartani, ha máshogy nem megy, akkor szerződéses keretek közé foglalva kell ezt kikötnünk, hiszen tudjuk, hogy később a vitás kérdések rendezésében, elszámolási szempontok tekintetében és egy esetleges munkabaleset kivizsgálásában is fontos szerepet játszanak.
Az ütemtervekről, és a logisztikai folyamatok követésének dokumentációs feladatairól már előzőleg értekeztünk, így ezt most nem bontjuk ki bővebben, hanem a kivitelezés végeztével kiadandó legfontosabb iratcsomagról, a megvalósulási dokumentációról ejtünk néhány szót. Ezek a rajzok és iratok jelentik majd ügyfelünk „útmutatóját” az általunk telepített rendszerekben, hiszen nem várhatjuk el, hogy ugyanolyan mélységben ismerje őket mint mi, akik a tervezéstől a telepítésig végig kísértük a bonyolult műszaki megoldások kiépülését. A megvalósulási dokumentációnak részletesnek és mindenre kiterjedőnek kell lennie. Az ökölszabály az, hogy ha egy, a műszaki ismeretekben ugyan jártas, de a rendszert nem ismerő szakember kezébe veszi a dokumentációnkat, abból eligazodva nem csak megérteni, de javítani, karbantartani vagy akár kiegészíteni is tudja a rendszereket. Fontos a karbantartási utasítás megléte, de ez a gyakorlatban már a legtöbb kiviteli tervdokumentációnak is a részét képezi.
A jó papírmunka fontos, azonban a projekt végén, amikor a rendszerek készen vannak, és kielégítően üzemelnek, nem szabad elhanyagolni a humán ismeretátadás lépéseit sem. Ezek természetesen az oktatások és a műszaki átadások. Ezek aktusait mindannyian jól ismerjük, de vajon a 2020-21-es évek történéseire és a jövő szavára hallgatva meg lehet-e máshogy is közelíteni ezeket a kérdéseket?
Szerintünk igen, de gondolatmenetünk megértéséhez be kell szúrnunk néhány fontos tudnivalót, következzenek az alábbiakban ezek.
Az Erando Kft. 1995-ös megalakítása óta számtalan izgalmas projektben, feladatban vett már részt, azonban néhány éve egy merőben új területre léptünk, ez pedig a szoftverfejlesztés. Többek között a Széchényi 2020 program keretein belül elnyert támogatás segítségével az elmúlt években megkezdtük a saját integrált vagyonvédelmi szoftverünk, a Sentinel 2000 fejlesztését, mely igen jó ütemben és eredményesen haladt az elmúlt időszakban. A jövő szavára hallgatva már a fejlesztés kezdetekor a hagyományos megoldások mellett – lépést tartva a modern trendekkel – az AI alkalmazása, valamint a drónok integrálása az egyik fő célként jelent meg a tervezési programban. Képzeljük csak el, hogy a manapság már szinte mindenhol megtalálható egyszerű integrációk, például a kerítésvédelmi zónák sértésére forduló PTZ kamerák helyett drónok repülnek az esetleges behatolás területre, éjszakai viszonyok esetén megvilágítják azt, vagy hőkamerákkal figyelik meg, esetleg figyelmeztető üzenetet játszanak le a támadónak. Ha már az AI és a drón technológia került a látókörünkbe, miért ne emelhetnénk be a manapság oly népszerű VR-t is? Természetesen ez is fejlesztés alatt álló megoldások között van a Sentinel 2000 esetében. Miért kellene az őröknek a hidegben, hóban-fagyban, vagy akár tikkasztó hőségben a járőrútvonalat róniuk, ha egy VR szemüveg segítségével irányított drónnal is megtehetik ugyanezt az őrszoba nyugalmából és biztonságából? Ennek a megoldásnak a haditechnika területén is lehet szerepe, vagy éppen kiemelt biztonságú objektumoknál, de sajnos ennek megtárgyalására jelen keretünk egész biztosan nem elegendő.
De hogy miért is említettük meg mindezt? Az Erando Kft. gondolatai a jövő oktatásairól, átadásairól, vagy akár dokumentációiról túlmutatnak a ma megszokott hagyományos megoldásokon. A 2020-as évben világunkra törő pandémia is megmutatta, de józan gazdasági megfontolások is indokolják, hogy a hagyományos „személyes” átadási, oktatási procedúrákat – ha nem is minden esetben – de felválthassa a digitális világban történő utazás. Miért kellene a megrendelő képviselőinek több száz kilométert autózni átadásokra akár heteken keresztül? Ha egy telephelyen a Sentinel 2000 fog üzemelni, a jövőbeli megrendelő könnyen megteheti, hogy az irodai székében egy VR szemüveggel vezérelt drónnal „bejárja” a teljes telepítést, az ott lévő személyzet, vagy telepítők által kinyitott szekrényekbe benéz, sőt, így akár a magas objektumokra telepített eszközöket is közvetlen közelről megvizsgálhatja például a szerelési minőség szempontjából. Miért kellene egy technikus csoport oktatását közvetlenül a terepen megtartani, vagy tesztrendszert építeni a műhelyben ugyanezen okból? Sokkal egyszerűbb megoldás a Sentinel 2000-en keresztül élőben, vagy akár rögzítve egy 3D-s bejárással egybekötött oktatást megtartani akár egy fővel a helyszínen. A lehetőségek tárháza végtelen és ne felejtsük el, hogy ezek a megoldások az utazási költségeken, és az ezzel eltöltött felesleges idő megspórolásán kívül, a környezetünkre is jó hatással vannak, hiszen a fölösleges közlekedés mennyiségét sok száz kilométerrel képesek csökkenteni. Az Erando Kft. ilyen és ehhez hasonló megoldásokkal próbálja a jövő rendszereit és megoldásait megalkotni és fejleszteni, de terveink szerint ez még csak a kezdet.
Kedves Olvasónk! Ezzel hat részes cikksorozatunk végére értünk. Ez úton is szeretnénk megköszönni a figyelmet, és az érdeklődést, mellyel megtisztelt minket. Reméljük, sikerült néhány izgalmas tanulságot és tapasztalatot átadnunk, melyet ezen impozáns projekt során szereztünk. Izgalmas és embert próbáló feladat volt, de mint mindig, az Erando Kft. készen áll az újabb kihívásokra, melyek után reméljük, hasonló sikerekről számolhatunk majd be.
Kenesei Kristóf
projektvezető mérnök
ERANDO Kft.
www.erando.hu
Kapcsolódó cikkek:
- Egy gigaprojekt „ától cettig” – Autonóm napelemparkok (PV erőművek) vagyonvédelme I. rész
- Egy gigaprojekt „ától cettig” – Autonóm napelemparkok (PV erőművek) vagyonvédelme II. rész
- Egy gigaprojekt „ától cettig” – Autonóm napelemparkok (PV erőművek) vagyonvédelme III. rész
- Egy gigaprojekt „ától cettig” – Autonóm napelemparkok (PV erőművek) vagyonvédelme IV. rész
- Egy gigaprojekt „ától cettig” – Autonóm napelemparkok (PV erőművek) vagyonvédelme V. rész
