Immár tényként kezelhetjük a döntést, Magyarország szerepet vállal az iszlám állam elleni háborús koalícióban. Ez a helyzet pedig még annak ellenére is növeli az itthoni terror kitettséget, hogy jelen ismereteink szerint a résztvevő katonai kontingensnek főleg csak az őrzés-védelmi feladatai lesznek. A terror fenyegetettség értékelésének, a megelőzéshez kapcsolódó teendőknek nyilván megvannak a halaszthatatlan állami feladatai. A mi feladatunk ugyanakkor annak a mérlegelése, hogy a biztonságvédelmi szakmának és szabályozásnak, döntően a létesítmények védelmébe milyen teendői jelentkeznek. Ebben a témában kaptunk színvonalas cikket a Z&Z- Kft-től.
Mondhatnók, hogy a közterületi és közforgalmú területeket érintő terrorfenyegetettség elleni védekezés problematikájával szemben a szakmának talán leginkább ott lehet jól körülhatárolható, meghatározható stratégiája a siker reményével, ahol a biztonsági kockázatnak kitett létesítmények beléptetési menete eleve szabályozott (a szerk)
Közveszély okozással fenyegetés miatt bekövetkező közvetlen és közvetett veszteségek
Napjainkban, a termelés koncentrációjának növekedésével a termelés folyamatosságának megzavarása, átmeneti akadályozása, egyre nagyobb veszteségeket okoz.
A közveszéllyel fenyegetés bejelentése minden esetben telefonon történik. Vagy a rendőrségre, vagy az üzem telefonközpontjába fut be a hívás. 2014 végéig – az addig érvényben lévő rendelkezések szerint – a helyszínre vonuló rendőri egység vezetőjének nem volt mérlegelési lehetősége. Az esetlegesen bekövetkező robbanás, vagy tűz miatt a fenyegetett objektum és terület átvizsgálásáig, haladéktalanul ki kellett üríteni az üzemet. Mivel az átvizsgálás ideje az adott termelő üzem nagyságával arányos, így nem volt ritka, hogy a termelésnek akár 8 órán keresztül is állnia kellett.
A közvetlen veszteséget a gyártás leállása és újraindulása közötti időben kiesett termelés értéke, valamint az erre az időre a dolgozóknak kifizetett munkabér jelentette.
A közvetett veszteséget az adott gyártóüzem késedelmes szállításai miatti szerződésszegések, illetve a gyártó hírnevének romlása okozták.
Mivel a közelmúltban már igen jelentős károkat okozott ez a fajta bűncselekmény több nagyüzemnek, ezért a hatóságoknak át kellett gondolni, hogy – a szavatolható biztonság mellett -, milyen módon oldható meg a termelés folyamatossága egy-egy rosszindulatú „betelefonáló” fenyegetése esetén.
A termelő egység felkészítése bombafenyegetés elleni védelemre
A létesítmény felkészítése a közveszéllyel fenyegetés elleni védelemre egy háromoldalú együttműködés részeként történik, amelynek egyik szereplője a termelőüzem, a másik két fél egy szaktanácsadó (bombabiztonsági szakember) és a rendőrség (a Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálata).
A rendszer működésének feltétele, hogy a termelő üzem bombabiztonsági és bombariadói tervet készítsen. A szaktanácsadó meghatározza a biztonsági személyzet minimális létszámát, felkészültségi szintjét, az alkalmazott biztonságtechnikai-, átvizsgáló- és veszélyes anyagokat felderítő eszközök körét, a beléptetéskor alkalmazott ellenőrzési és átvizsgálási módszereket és folyamatosan ellenőrzi és értékeli a teljes biztonsági rendszert, beleértve a biztonsági személyzet felkészültségét is.
A rendőrség a bombabiztonsági és bombariadói terv alapján folyamatosan ellenőrzi és auditálja a védelmi rendszer működését.
A közveszéllyel fenyegetés esetén a helyszínre kiérkező rendőri szerv vezetője értékeli és mérlegeli, hogy a fenti követelményeknek megfelel-e az adott létesítmény biztonsági rendszere és ennek megfelelően hozza meg döntéseit arról, hogy teljes- vagy részleges kiürítést rendel el, vagy eltekint a kiürítéstől (30/2011. (IX. 22.) BM rendeletet, 14§).
Személy-, csomag-, gépjármű- és rakomány átvizsgáló eszközök szerepe a biztosított terület védettségi szintjének fenntartásában
A biztosított terület úgymond „sterilitását”, azaz a tiltott eszközök bevitelének megakadályozását, a bemenő személy-, gépjármű- és szállítmány átvizsgálásával lehet fenntartani. Ehhez az ellenőrző folyamathoz a következő rendeltetésű technikai eszközöket lehet használni:
- kézi fémkereső
- fémdetektor kapu
- csomag- és szállítmány átvizsgáló röntgen
- gépjármű (kamion) átvizsgáló röntgen
- robbanóanyag-nyom detektor
- milliméter-hullámú testszkenner
Ezeknek az eszközöknek az alkalmazása kikerülhetetlen, mert egy-egy termelő üzemben akár 5-10.000 munkavállaló is dolgozik és több száz, de esetenként több ezer (!!) gépjármű is behajthat minden egyes munkanap. Ekkora létszámhoz szükséges megnyugtató biztonságú és hatékonyságú átvizsgálási kapacitást, technikai átvizsgáló eszközök segítsége nélkül lehetetlen biztosítani.
A biztonsági személyzet felkészítésének és ellenőrzésének fontossága
A XXI. században még inkább hajlamosak vagyunk túlértékelni a technikát és sokszor megfeledkezünk az azt üzemeltető személyzet felkészültségének, képzettségének és kiképzésének fontosságáról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy még egy olyan egyszerű munkafolyamat technológiáját is meg kell határozni és tananyagba kell foglalni, mint a kézi fémkereső használata és az azzal kapcsolatos kutatástaktikai módszertan. Nem szabad megfeledkezni arról sem, meg kell vizsgálni, hogy a biztonsági személyzet alkalmas-e az átvizsgálási feladatok ellátására.
Akik az előzetes alkalmassági ellenőrzésen megfeleltek, azoknak alapos, mindenre kiterjedő felkészítést kell kapniuk minden – az ellenőrző ponton használt – technikai átvizsgáló eszköz alkalmazásából és a kutatástaktikai technológiából. A képzést, kiképzést vizsgának kell zárnia. A fluktuáció illetve a készségek és képességek színvonalának tartása érdekében a képzéseket évente meg kell ismételni.
A rendszeres és fedett (rejtett) ellenőrzések egyrészt képet adnak a technikai rendszerek hatékonyságáról, az esetleges hiányosságok természetéről, másrészt a kezelő személyzet tudásáról és szabály (technológia) követéséről. A váratlanul végrehajtott ellenőrzések arra is alkalmasak, hogy a kezelőszemélyzet visszacsatolást kapjon arról, hogy mennyire hatékonyan, vagy hibásan végzi feladatát.Nem fenyegeti annál nagyobb veszély az adott biztosított területet, mint amikor az átvizsgáló személyzet abban a hitben dolgozik, hogy mindent kifogástalanul és alaposan végez, majd ennek tudatában csupán rutinból látja el feladatát.
forrás: znz
kapcsolódó cikkek:
Csúcstechnológia a személyátvizsgálásban: ellenőrzés milliméteres hullámokkal
