Véleményük szerint azonban
Késnek a nemzeti projektek
az 5G bevezetésének késedelmei veszélyeztetik a kiépítésre vonatkozó uniós célkitűzések elérését, és további intézkedésekre lenne szükség a biztonsági kérdések megoldásához is.
“A fenyegetések határokon átnyúló jellege miatt az egyik tagállam jelentős sebezhetősége vagy másik a tagállamban bekövetkező kiberbiztonsági esemény az Unió egészét érintheti” – figyelmeztettek.
A jelentés rámutatott, hogy késedelem tapasztalható az 5G-hálózatok tagállami bevezetésében is. A beszámoló szerint 2020 végéig 23 uniós tagállam indított kereskedelmi 5G szolgáltatásokat, elérve azt a köztes célt, hogy legalább egy nagyvárosban legyen 5G-hozzáférés. A 2025-ös és 2030-as uniós célkitűzések azonban nem minden tagállam nemzeti 5G-stratégiájában vagy széles sávra vonatkozó tervében szerepelnek – írták.
A Számvevőszék kiemelte továbbá, hogy több országban még nem ültették át az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexet a nemzeti jogba, és az 5G-frekvenciák kiosztása is késik.
A lemaradások kétségessé teszik azon uniós célkitűzések elérését, hogy 2025-re a városi területeken és a főbb közlekedési útvonalak mentén megszakítás nélküli, 5G lefedettség álljon rendelkezésre, illetve 2030-ra valamennyi lakott területet lefedjen az 5G-rendszer.
Ajánlások az Európai bizottságnak
A számveők jelentésükben több ajánlást tettek az Európai Bizottságnak, hogy előmozdítsák a biztonságos 5G-hálózatok időben történő és összehangolt megvalósítását az Unióban. Egyebek mellett azt javasolják, hogy az uniós bizottság támogassa az 5G-hálózatok unión belüli egyenletes és időben történő kiépítését. Mozdítsa elő, hogy a tagállamok összehangolják az 5G-vel kapcsolatos biztonságra vonatkozó megközelítésüket, kísérje figyelemmel a tagállamok hozzáállását az 5G-vel kapcsolatos biztonsági kérdésekben és mérje fel, hogyan befolyásolja ezek eltérő volta az egységes piac eredményes működését.
Forrás: infostart, MTI
