Párizsban, 2015. november 13-án öt különböző helyszínen alaposan megtervezett terrorakciókat hajtottak végre, melyek következtében 137 ártatlan vesztette életét és 352-en megsérültek. Mit tehetnek ilyen esetben a kormányok, a hírszerző ügynökségek és a biztonsági szakemberek, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló támadások?
A támadók AK-47-es kalasnyikov fegyvereket, bombákat és robbanó öveket használtak a stadionnál, az éttermekben, a koncert helyiségben, valamint az utcán sétáló ártatlanok kivégzéséhez. A 2008-as Mumba-i terrorcselekményekhez hasonló taktikát alkalmaztak a nyugati civilizáció általuk legsebezhetőbbnek tartott városában.
Sajnos teljes mértékben sosem lehet kizárni a terrortámadások kockázatát és a szabadságunkat aláaknázó erőfeszítéseket. Ennek okán mindenkinek át kell gondolnia a teendőket állami és privát szinten is egyaránt. Az IFSECGlobal oldalának nyilatkoztak szakértők és megosztották véleményüket a témával kapcsolatban.
Ron Fellows (Analytics and Information Management SME, IBM) szerint egy intelligensebb és automatizáltabb hálózati rendszer szükséges.
A Párizsban történt elborzasztó eseményeket követően olyan beszámolók láttak napvilágot melyek „kisebb biztonsági hiányosságokról” szóltak a támadásokat megelőzően és utána. Az elmúlt hónapokban a migrációval kapcsolatos összeesküvés-elméletek futótűzként terjedtek és terjednek napjainkban is az interneten Európában és Közel-Keleten.
Ami igazán szükséges lenne az egy intelligensebb és automatizáltabb globálisan is használható olyan informatikai rendszer, mely képes valós időben reagálni azokra a jelzésekre, eseményekre, működési rendellenességekre, amelyeket terrorista hálózatok idéznek vagy idézhetnek elő, hiszen itt a hírszerzésnél az időtényező döntő és az informatika ebben sokat tud segíteni. Az európai országoknak komolyan fontolóra kell vennie ezt a problémát és mielőbb meg kell oldani. A technológia már rendelkezésre áll, csak idő kérdése és alkalmazni is fogják, tette hozzá Ron Fellows.
Chris Cope (biztonsági tanácsadó Advent IM) véleménye: „Jobb 20 téves riasztás, mint egy elmulasztott tényleges riasztás.”
Azt várják el a terrorelhárítástól és a hatóságoktól, hogy minden esetben megvédjék az embereket, viszont a terroristáknak elég egy „behozhatatlan előny” és máris bekövetkezik a katasztrófa. Az elmúlt évtizedben a hírszerző ügynökségek számos támadást megakadályoztak, melyekről nagyon keveset tudunk. Franciaország rendelkezik a világ egyik leghatékonyabb terrorelhárító rendszerével, de információ hiányában ők is csak reagálni tudnak az eseményekre.
Az angol biztonsági szolgálatok a CCTV kamerák és a webes megfigyelés segítségével képesek a gyanúsítottak jentős körének a monitorozására. Emellett ne felejtsük el, hogy a hírszerzés eredményességéhez nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a civilek, hiszen ők vannak ember és esemény közelben, könnyen és gyorsan továbbítják az információt (már ha akarják és figyelnek. A szerk.). Az államok ezen a területen nem nélkülözhetik a civilek segítségét, de ehhez társadalmi szintű szemléletváltásra van szükség.
A terroristák legfőbb célja, hogy az emberek soha ne tudjanak visszatérni a normális hétköznapjaikba. Ezért meg kell értenünk, hogy a biztonságunk nem csak állami, hanem egyéni felelősségünk is.
Minden gyanús eseményt jelentenünk kell a hatóságoknak, mivel az információ a kulcsa mindennek, és jobb 20 téves riasztás, mint egy elmulasztott lehetőség, hogy megakadályozzunk egy újabb terrorista atrocitást.
David Rubens (FSyI, CSyP, főigazgató, Egyesült Királyság Biztonsági Intézet), nyilatkozta: „Egyensúlyra van szükség a hírszerzés hatékonysága és a civilizációs igények növekedése között”
Az összes nyugati biztonsági ügynökség rémálma vált valóra a Párizsban bekövetkezett merényletekkel. Egy jól kitervelt, koordinált támadás, melyet több helyen, gondosan kiválasztott célpontokon hajtottak végre és az egész világ értesült róla a médián keresztül.
Majdnem biztos, hogy a szervezési és műveleti hibák, melyek az ilyen támadások alkalmával előfordulhatnak, növekedni fognak a jövőben. Az alap biztonsági intézkedések a Stade de France stadion helyszínén (a Francia – Német mérkőzés idején) viszont elegendőek voltak, ahhoz, hogy meghiúsítsanak egy jelentős vérfürdőt eredményező támadást.
Hosszú távon ehhez hasonló támadások elkerülése érdekében a legoptimálisabb az lenne, ha a hatékony hírszerzés mellett az adott országban a normális életviszonyokhoz kapcsolódó civilizációs lehetőségek- igények és elvárások növekedni tudnának össz társadalmi szinten. (Ideértve persze döntően a leszakadó és céltalan rétegek felzárkóztatásának a kérdését. A szerk.)
Simon Chapman, (MD, Lodge Service)
A szakértő állítja, hogy a biztonsági folyamatok tervezéséhez, teszteléséhez, ellenörzéséhez kapcsolódó folyamatok elhanyagolása meglehetősen széleskörűen tapasztalható jelenség, ami persze sajnos az előírások betartására is vonatkozik. Így nehezen valósítható meg a hatékony biztonságvédelem.
A terror tudatosításának egyik legfőbb eszköze napjainkban a média, mivel a terroristák azon keresztül könnyen közölhetik követeléseiket, üzeneteiket, a kivégzések dermesztő képeit. A híradásokon keresztül még akár élő adásban is nézhetünk terrortámadásokat, illetve a hatóságok elhárító tevékenységét.
Az említett problémát nehezen tudjuk elkerülni, mivel manapság az interneten is elérhető minden. Tájékozódnunk kell a világ eseményeiről, mert csak így tudunk kellőképpen odafigyelni a környezetünkre és megkülönböztetni a gyanúsat a normálistól. Viszont ott rejlik az üzenetekben a megfélemlítés is, mely a mindennapjainkat keserítheti meg.
Berrie Millet (HSSE and Resilience, E.ON vezetője Egyesült Királyság) felteszi a kérdést: “Hogyan tudnánk a cselekvés érdekében minél hamarabb közös nevezőre jutni?”
Számtalan támadást sikerült már megelőzni a biztonsági szolgálatok és a rendőrség rendkívüli munkájának köszönhetően az Egyesült Királyság területén. Azonban másfajta gondolkodásmód szükséges.
Manapság olyan gyorsan változó fenyegetés típusokkal kell szembe néznünk, amelyekhez csak lassan tudunk alkalmazkodni, felzárkózni és reagálni. Mivel ezekkel fel kell venni a harcot, így át kell alakítani a gondolkodásunkat néhány dologgal kapcsolatban.
Abbey Petkar (MD, Magenta Security) szerint: “Növelni kell a hatóságok és a magán biztonsági szolgáltatók közötti együttműködést, és így csökkenthető a veszély.”
A Párizsban történt merénylet újra megmutatta nekünk, hogy mennyire sebezhetők vagyunk, ha egy fizikai támadás ér minket. A történtek után a hatóságok szerte a világon, a saját tevékenységi lehetőségeik határán állnak készenlétben a lehetséges további támadások elkerülése érdekében.
A privát biztonsági cégek könnyíthetik ezt a munkát, ha együttműködnek és összedolgoznak a felderítésben és elhárításban érintett hivatásos szervek tagjaival, saját képességeiket is hozzáadva. Már számos rendezvényen a biztonsági személyzet és a rendőrség egymást segítve látják el feladataikat.
Ma már létezik egy olyan hálózat, mely támadás esetén riasztja a biztonsági cégeket és a rendőrséget, hogy lecsökkenthessék a további problémák előfordulásának esélyeit.
Összeállította: az ifsecglobal cikke alapján Valkó Máté
Forrás: http://www.ifsecglobal.com/paris-terror-attacks-lessons-can-security-industry-draw/?UTM_Medium=UBMemail&UTM_Source=IFSEC%20Global%203716%20-%2061330.67&UTM_Campaign=17%2F11%2F2015_SecurityBriefing&CID=17%2F11%2F2015_SecurityBriefing
Kapcsolódó cikkek:
Terrorizmus és biztonságvédelem. Van e reális veszély?
Izraeli acélkerítések biztonságtechnikával a határokra? A kerítésügy Európában és Magyarországon.
RSA 2015 – az ébredés éve. Az IT fejlődés ára a növekvő fenyegetettség