Mitsubishi Electric Corporation vizualizációs eljárásával a vezetékmentes eszközök optimális elhelyezése gyorsan és pontosan meghatározható. Az eljárás szimulálja az elektromágneses teret, annak intenzitás eloszlását, nagymértékű segítséget nyújtva az IoT eszközök telepítéséhez… (tovább…)
Az okosodási hullám az okos telefonok, az okos házak után, elérte a gyárakat is. Napjainkban egyre több gyártó fordul az Industrial 4.0 azaz az iparra alkalmazott IoT irányába, amelyben a „dolgok” kommunikációjának lényeges eszköze a RFID technológia. (tovább…)
„Az EU országok nem szabad hogy túlságosan szigorúak legyenek az adatvédelmi törvény alkalmazásában, vagy veszélyeztessék a „big data” projektek fejlesztését” mondta Angela Merkel a Német Kancellár. (tovább…)
Szigorodnak a webáruházakra vonatkozó adat és fogyasztóvédelmi követelmények. Ennek értelmében a NAIH ez év februárjában egy részletes, 21 oldalas tájékoztatót tett közzé. (tovább…)
Ahogy a 3D pontfelhő megoldások fejlődnek és összekapcsolódnak más technológiákkal, mint pl. a virtuális valóság, a BIM (Building Information Modelling – Épületinformációs modellezés), vagy a pilóta nélküli járművek, úgy merülnek fel újabb és újabb alkalmazási lehetőségek a tágabb értelemben vett biztonságvédelem területén. (tovább…)
Mielőtt kárt okoznánk magunkban és a környezetben, virtuális teszt során próbálhatjuk, tanulhatjuk drónjaink üzemeltetését. Egyben nyilván komoly segítséget is jelenthet a megoldás a drónelhárítás vonatkozásában is. (tovább…)
Azt szokták mondani, hogy az a biztos, ami már elmúlt! Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy elkiabálom a címben tett kijelentést, de amit tudni lehet: 2016. december 23-án az NFM társadalmi egyeztetésre bocsájtotta a ’Pilótanélküli légijárművekről szóló előterjesztést’, a hatályba léptetését pedig 2017. július 1-jével tervezik. (tovább…)
A drónok hobbi és professzionális szintű alkalmazása hazánkban is szinte robbanásszerű fejlődést mutat, így már időszerű volt a röptetés szabályozás törvényi hátterének kidolgozása. Végre tavaly december közepén megszületett a magyar szabályozást előkészítő, várva várt javaslatcsomag is. „Csemegézzünk” egy kicsit belőle. (tovább…)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésén Jan Eliasson főtitkárhelyettes arról beszélt, hogy egyre nagyobb sansza van annak, hogy illetéktelen kezekbe kerülhetnek tömegpusztító fegyverek és ehhez ma már sajnos rendelkezésre áll a beszerzési, a finanszírozási de a technológiai háttér is. (tovább…)
Amikor a BL döntő alatt elmegy az áram és elsötétül a TV képernyője, az bosszantó. Ha a térfigyelő kamerák leállnak egy elektromos hálózati probléma miatt, az több, mint bosszantó. Egy riasztó rendszer kiesése pedig már nagyon komoly veszélyforrás. Mindez megelőzhető egy jól megválasztott szünetmentes áramforrással.
(tovább…)
A napokban olvashattuk, hogy nyilvánosságra hozták az USA-ban a kereskedelmi drónok felhasználását részlegesen szabályozó rendelkezéscsomagot, ami akár mintaértékű is lehet világszerte.
(tovább…)
Gyakorta kapunk privát e-mail címünkre biztonságtechnikát fillérekért ajánló megkereséseket a legkülönbözőbb a szakmában teljesen ismeretlen, címekről. Lássunk is mindjárt egyet.
(tovább…)
A kormány a terrorellenes törvénycsomag részeként az elektronikus kereskedelemről szóló törvényt egészítette ki a digitális kommunikáció kiterjedt megfigyelését lehetővé tevő új rendelkezésekkel (tovább…)
A Frost & Sullivan kutatása szerint a Bitcoin kevésbé biztonságos, mint gondolnánk.
Az amerikai football világérdeklődésre számot tartó eseménye a Super Bowl a bajnokság döntője. A San Franciscoi stadiont területe felett, illetve attól 50 kilométeres távolságban biztonsági okokból betiltották a drónok használatát az esemény ideje alatt.
Párizsban, 2015. november 13-án öt különböző helyszínen alaposan megtervezett terrorakciókat hajtottak végre, melyek következtében 137 ártatlan ember vesztette életét és 352-en megsérültek. Mit tehetnek ilyen esetben a kormányok, a hírszerző ügynökségek és a biztonsági szakemberek, hogy a jövőben megelőzhetőek legyenek a hasonló támadások? (tovább…)
Az internet és a közösségi portálok világában a potenciális veszély valós. Az amerikai Internet Crime Complaint Center 2009. évi kutatása, szerint ebben a periódusban közel 559 millió dollár kárt okoztak a felhasználóknak az interneten elkövetett bűncselekmények. Ami igazán megdöbbentő az, hogy a vizsgálat szerint ez már akkor is 110%-al haladta meg az előző évi adatot.
A titkosítási módszerek két fő iránya közül az egyik a szteganográfia, az üzenetek elrejtését jelenti. Hatékonyságát tekintve a másik eljárás tekinthető hatékonyabbnak ez pedig a kriptográfia (kódolás, titkosítás) ami már nem az üzenet létezését, hanem annak tartalmát akarja elfedni. (tovább…)
