1. Főoldal
  2. Termékek
  3. Piacok
  4. Mesterséges Intelligencia (MI)
  5. Az általános MI néhány tízezer sornyi kód lesz, és jobb világot hoz

Az általános MI néhány tízezer sornyi kód lesz, és jobb világot hoz

Az amerikai John Carmack volt az id Software játékfejlesztő cég egyik alapítója és öntörvényűségéről híres vezető fejlesztője, évekig irányította az Oculus fejlesztéseit CTO-ként, de volt ígéretes űrhajózási projektje is, az Armadillo Aerospace. És most – ahogy ő fogalmaz: karrierje negyedik szakaszában – a legnagyobb problémán, az emberi gondolkodásra képes általános MI létrehozásán dolgozik ugyanolyan unortodox módszerekkel, ahogy korábbi projektjein.

Forrás: Michael Samples photography, Lensa, istockphoto

A projektjéről a Dallas Innovates nevű kiadványnak nyilatkozott. A témáról itthon a BitPort portál számolt be részletesebben, mi most néhány elgondolkoztató “Carmack-tételt” idézünk a cikkből. (Az interjú egészének rövid összefoglalója is túl hosszú lenne, az érdeklődők inkább lapozzanak az eredetihez.)

95 százalék, hogy 2050-re lesz AGI. Három-négy éve Carmack még úgy vélte, 50-50 százalék az esélye annak, hogy 2030-ban az AGI egyértelmű életjeleket adjon. Most már 60 százalékot ad a sikernek, de annak már 95 százalék a valószínűsége, hogy 2050-re sikerül létrehozni az általános gépi intelligenciát.

Az AGI jobb hellyé teszi a világot. Miért fontos, hogy olyan rendszert hozzunk létre, amely azokat a feladatokat végzi el, amelyeket az emberek is meg tudnak csinálni? – teszi fel a dallasi lap újságírója, Glenn Hunter a kérdést. Carmack úgy véli, a világ sokkal jobb hely 8 milliárd emberrel, mint amikor még csak 50 millió ember élt barlangokban, nagyjából a több ember – több érték elv alapján. Azzal is óriási érték jön létre – és az emberiség fejlődése is felgyorsul –, ha mesterséges lényeket fogadunk be a közösségünkbe.

A Siri, Alexa stb. típusú rendszerek nem visznek el az AGI-hoz. De ma már a vicc kategóriájába tartoznak azok a rendszerek is, melyek képesek legyőzni a sakkvilágbajnokot, de egy macskát sem tudnak megkülönböztetni a kutyától. A mélytanulással és a “mélykonnekcionista” megközelítésekkel eljutottunk a kétéves gyerekek érzékelési szintjére, sőt bizonyos esetekben emberfeletti szintre, és ezeknek az eredményeit fel is lehet használni az AGI-hoz. Továbbra is hiányzik azonban a tudatosság, az asszociatív memória, azok a dolgok, amelyeknek van életük, céljaik és terveik. Valójában még olyan dolgaink sincsenek, amelyek úgy tudnak viselkedni, mint egy egér vagy egy macska, mondja Carmack, de szerinte karnyújtásnyira vagyunk tőlük.

Az AGI forráskódja néhány tízezer sor lesz. A Chrome 20-30 millió sor, a Twitter kb. 20 millió, és ekkora kódbázist egy fejlesztő egész élete alatt sem tudna létrehozni. “Meggyőződésem, hogy az AGI programozása olyasmi lesz, amit egy ember meg tud írni” – mondja Carmack, aki az emberi DNS-készlettel érvel emellett. A teljes DNS-ünk kevesebb, mint egy gigabájtnyi információ, az agy pedig ennek egy apró szelete, kb. 40 megabájt, és nincs szorosan kódolva, mondja. Már csak azért sem lesz szükség a jelenleginél sokkal nagyobb modellekre, mert az emberi agy sok olyan dolgot csinál, ami az AGI szempontjából nem fontos. A mai legnagyobb és legfejlettebb modellek (GPT-3, Imagen, AlphaFold) kódja szintén kicsi, még a tízezer sort sem éri el, mondja Carmack.”

Forrás: BitPort

Kapcsolódó cikkek: