Fizetések a magyar biztonsági szektorban

Az SSR Personnel – egy londoni székhelyű, biztonsági szektorra szakosodott fejvadász cég – minden évben elvégez egy kutatást, amelyben felméri a magánbiztonsági szektorban elérhető fizetéseket. Ennek a kutatásnak a hatására határoztam úgy, hogy megvizsgálom a magyar biztonsági piacon elérhető fizetéseket és összevetem őket a Romániában és Ausztriában kínált bérekkel.

Nyéki Dávid alapító biztonsági tanácsadó Nyéki Security Consulting

Európai kitekintés

Az SSR által végzett kutatás relatív magas beosztásokra készült, önmagában ez nehezen összehasonlíthatóvá teszi az általam végzett kutatás eredményeivel, hiszen itthon kevés olyan szakember van, aki EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) vagy éppen globális szintű felelősségi körrel bír. Mégis érdekes kiindulási pont, ha megnézzük, hogy Európában (bár az nem lett közzétéve, hogyan definiálták Európát és mely országok vettek részt a kutatásban) milyen fizetések érhetőek el a magánbiztonsági piacon. A válaszok alapján a legalacsonyabb bruttó fizetés 1,3 millió Ft míg a legmagasabb 10.2 millió Ft (1. ábra). Az elérhetővé tett fizetési adatok alapján egyértelműen kirajzolódó meglepőnek semmiképpen nem nevezhető trend, hogy a magasabb beosztás magasabb fizetési kategóriákat eredményez.

A kutatás rövid bemutatása

A kutatásom során 3 országra fókuszáltam. A fő fő természetesen Magyarország volt, az itt elérhető fizetéseket kívántam összevetni a romániai és az ausztriai bérekkel. Az adatgyűjtésre anonim módon kitölthető kérdőíveket használtam, amelyeknek tartalma azonos volt, azonban a kérdőívek nyelve eltért. Itthon magyar nyelvű űrlappal dolgoztam, a 2 szomszédunknál azonban nem a helyi anyanyelvet, hanem az angolt választottam. Feltételezhetően ez önmagában torzította az eredményeket, hiszen ez kiszorította a válaszadók közül az idegen nyelven nem beszélő szakembereket.

Összesen 111 válasz érkezett, 69 magyar, 10 osztrák és 32 román szakember nyilatkozott nekem a fizetési viszonyait illetően. A válaszadók között nagyon magas volt a férfiak száma, mindössze 4 hölgy volt a kitöltők között. A többség rendelkezett felsőfokú végzettséggel, jellemzően főiskolai, illetve egyetemi szintűvel, mindössze 10-en voltak, akik csak középfokú végzettségűnek vallották magukat.

A válaszok elemzése során kiderült, hogy a válaszadók szakmai tapasztalataik alapján nagyon jól diverzifikáltak (2. ábra.) Ezért ezt a csoportosítást választottam kiindulópontnak a további vizsgálódás során. A szakmában eltöltött idő, tehát a megszerzett tapasztalat alapján 4 kategóriába soroltam be a válaszadókat, a legkevésbé tapasztaltakból lett létrehozva az a csoport, amelybe az 5 évnél kevesebb tapasztalattal rendelkezők kerültek, a következő kategória azokból lett kialakítva, akiknek 5-10 év tapasztalatuk van, a 10-20 év tapasztalattal rendelkező szakemberek szintén külön csoportba kerültek, végül pedig a legtapasztaltabb kategóriába azokat soroltam be, akiknek több mint 20 év szakmai múlt van már a hátuk mögött.

Mint írtam összesen 111 válaszadó volt, akik megosztották velem a fizetésükre vonatkozó információikat, ez természetesen azt jelenti, hogy nem lehet reprezentatívnak tekinteni a mintavételt. A szomszédos országokból érkezett válaszok száma kifejezetten alacsony volt és a kérdőívek kapcsán sem sikerült azonos válaszadási feltételeket kialakítani, mint például a már korábban említett eltérés az űrlapok nyelve kapcsán.

Fizetések a biztonsági szektorban

A válaszokat elemezve sikerült azonosítani néhány tényezőt, amik egyértelműen befolyással voltak az elérhető fizetésekre: ezek a tapasztalat, vagyis, hogy az illető mennyi munkatapasztalattal rendelkezik az ágazatban, a válaszadó neme, illetve, hogy mely országban dolgozik. Ezek mellett azonosítottam egy negyedik faktort is, amire a román adatok kapcsán figyeltem fel. Ez a negyedik faktor pedig nem más volt, mint az „igyekezet”. A Romániából visszaküldött kérdőívek vizsgálatánál egyértelműen azt figyeltem meg, hogy – a magyar adatokhoz viszonyítva – kimondottan aktívak a különböző szakmai tanúsítványok megszerzésénél és a nemzetközi szakmai szervezetekhez való csatlakozásnál. Ezt a tényezőt azonosítottam az egyik fő magyarázatként arra, amit a fizetéseik vizsgálatakor tapasztaltam.

Magyarországon a válaszok alapján a fizetések a havi bruttó 541 ezer forinttól 1 millió 875 ezer forintig terjednek. Mint az a 3. ábrán is látható a tapasztalat előrehaladtával a szakmában elérhető fizetések nagyon érdekesen, ugyanakkor számomra meglepő módon alakulnak. A kezdő szakemberek kezdetben alacsony fizetései az 5-10 éves tapasztalati kategóriába érve jelentősen megugranak, ha az átlagot nézzük, akkor majdnem a duplájára emelkedik (600 ezer forintról 1,1 millió forintra). Ezt követően azonban az elérhető átlagfizetések csak nagyon lassú ütemben emelkednek tovább (10-20 év tapasztalattal 1,15 milliós, míg több mint 20 év tapasztalat esetén 1,2 milliós az átlagfizetés). Amennyiben nemcsak az átlagfizetéseket vizsgáljuk, hanem megnézzük, hogy a szakmában a válaszok alapján mik a legalacsonyabb fizetések a különböző tapasztalati kategóriákban, akkor még inkább meglepő tendenciákat tapasztalunk. Ugyanis az 5-10 éves tapasztalati kategóriától kezdődően ezek az összegek folyamatosan csökkennek. Erre a kutatásom során nem találtam magyarázatot, de meggyőződésem szerint itt nem beszélhetünk egy egészséges trendről. Nagyon elgondolkodtatónak tartom ezeket az adatokat, hiszen a kutatás számaiból az derült ki, hogy az átlag biztonsági szakember.

Magyarországon 35-40 éves kora környékére (amikor az 5-10 éves tapasztalati kategóriából átlép a 10-20 éves kategóriába) gyakorlatilag a csúcsra ér a jövedelmi viszonyait illetően, ezt követően – ha az átlagot nézzük – nem számíthat érdemi előrelépésre, inkább csak némi korrekcióra a bérét illetően.

A kép, ami a magyarországi fizetési viszonyok kapcsán kirajzolódott bennem akkor sem lett vidámabb, amikor összehasonlítottam a hazai béreket a 2 szomszédunknál elérhetőekkel. Azon nyilván nem lepődtem meg, hogy nem értük utol az osztrák fizetéseket (az osztrák átlag 3 millió forint volt a magyar 1,1 millióhoz viszonyítva), de az kimondottan meglepő és egyben lehangoló is volt, hogy a román biztonsági szektorból a hazainál sokkal magasabb bérekről számoltak be a válaszadók (1,6 milliós román átlag a magyar 1,1 millióssal szemben).

Nyéki Dávid

Az előadás a Magyar Biztonsági Fórum (MBF) idei esztergomi konferenciáján hangzott el.

Forrás: Detektor Security