A világ divatirányzatai hajlamosak a ciklusságra. Várj egy-két évtizedet, és a régi szekrény hirtelen újra divatba jön. Néha ez igaz a technológia világában is. Régi ötletek gyakran felszínre kerülnek egy újonnan elképzelt módon. Nézzük csak meg az Internet of Things (IoT), magyarul a dolgok internete koncepciót. Ez valójában az 1990-es évek közepén népszerű vékony kliens és vékony szerver technológiákban gyökerezik. Még a fizikai biztonság tudorai is csodálkoznak azon, hogy az IoT milyen hatással lehet az iparág jövőjére, pedig csak vissza kell tekinteni a múltba. Ahogy az egyre több IP-alapú biztonsági eszköz elkerülhetetlenül leváltja az analóg rendszereket, a biztonsági termékek gyártóinak szembe kell néznie az olyan folyamatos kihívásokkal, hogy segítsék a felhasználókat az IoT által növekvő információmennyiség értelmes, üzleti intelligenciába formálásába.
Martin Gren, az Axis Communications AB társalapítója
Visszatekintve egy előrelátó trendre
Az intelligens hálózati eszközök megtervezésének gondolata 1995-ben indult. Akkoriban a vékony kliens technológia egyre népszerűbb trend volt, elsősorban az Oracle és a Netscape vezetésével. Ez lehetőséget adott a vállalatoknak, hogy nagyobb feldolgozási teljesítményt kínáljon több felhasználónak azáltal, hogy egy közös nagy kapacitású szerveren osztoztak. A vékony kliens megoldás nem csak csökkentette a teljes birtoklási költséget a teljes rendszerre vetítve, hanem egy központi erőforrásra támaszkodva, egyszerű volt a magas szintű számítógépes szolgáltatásokat fenntartani a vállalat egészének.
Az Axis újragondolta a “vékony” fogalmát, és kitalált valamit, amit mi úgy nevezetünk el, hogy “Thinserver technológia.” Célunk az volt, hogy okosabbá tegyük a hálózatot úgy, hogy az infrastruktúrán osztozó eszközöket ne csak gazdaságosabb legyen birtokolni, hanem könnyebb legyen kezelni is. Ez volt a következő logikus lépés üzletünk kiszélesítésére, amely abban az időben kizárólag a nyomtató szerverekre koncentrált – kis hálózat-kompatibilis eszközökre, melyeken keresztül a nyomtatók csatlakozhattak a hálózatokhoz. A Thinserver hamar egy olyan keretrendszerré vált, amibe egy egész szerver apparátust lehetett kifejleszteni és szinte bármit csatlakoztatni a hálózathoz – optikai tároló- és otthoni automatizálási rendszereket, még modell vonatokat és karácsonyfa izzókat is.
De a legfontosabb Thinserver termékek, amelyeket akkoriban fejlesztettek ki, azok a hálózati kamerák és videó kódolók voltak, mert lényegében teljesen átalakítottak egy egész iparágat. Ma már több tízmillió hálózati videó eszköz kerül beépítésre a világon nagyon sok gyártótól. Hála a hálózati képességeknek, praktikussá vált IP videót telepíteni nagyobb területek megfigyelésére, amitől a városi térfelügyelet megfizethetővé vált minden városban!
Visszatekintve a 20 évvel ezelőtti dokumentációimra, egy figyelemreméltó hasonlóságra jöttem rá a korai Thinserver technológia és a mai IoT trend között. Utólag azt mondom, hogy a több millió nyomtatószerver, talán az első tömeges mennyiségben szállított IoT eszköz volt a ’90-es évek végén.
Az első hálózati kamerákat 1996-ban mutattuk be és 1999-re a Linux ágyazta be, és kreált egy nyitott architektúrát, amellyel végre a hálózati felügyeleti eszközök is gyakorlati megoldást jelentettek a biztonsági ágazat számára. Ez a nyílt hozzáállás, a rendszer fejlesztése nemcsak az üzleti modellünk lett, hanem elindított egy teljes hálózati videó forradalmat.
Az elmúlt években, az IoT körüli izgalom fokozódásával időszerű a biztonsági termékek IoT koncepcióját átvizsgálni. Ezek összegyűjtik, és automatikusan megosztják a hasznos adatokat más IoT eszközökkel. Mivel hálózat-alapú készülékekről van szó, így távolról lehet őket felügyelni és az eszközök közötti kapcsolattal a végfelhasználók is egyszerre több helyszínt tudnak felügyelni.
Ehhez jön hozzá az IP-alapú beléptető rendszer, amely átalakít egy ajtót egy IoT eszközzé. Az IoT képességével a hálózati ajtó vezérlőjét felhő környezetté lehet alakítani, ahol a beléptetés a hosztolt rendszer része lesz. Ez a működési modell különösen alkalmas olyan környezetben, ahol sok távoli ajtóhoz kell integrálni a nagyobb biztonság érdekében videót is. A hálózati ajtó vezérlő kihasználja a PoE előnyeit, csökkenti a telepítési költségeket és növeli a rendszer megbízhatóságát. Összességében egy IP-alapú ajtó vezérlőt kevésbé bonyolult fenntartani, nagyobb rugalmasságot és skálázhatóságot kínál alacsonyabb üzemeltetési költség mellett, mint az analóg megfelelője.
Az IP-kamerák mellett hálózati ajtó vezérlők kiegészítőit és tartozékait, mint például az IP hangszórókat és kürtöket is hozzá lehet adni. Mivel ezek is újabb IoT eszközökké válnak, ezáltal például a hangszórót is automatikusan be lehet indítani videó mozgásérzékeléssel és behatolás érzékelőkkel, hogy egy előre rögzített hangüzenetet játszon le, amely hasznos lehet olyan cselekedetek megelőzésére, mint graffiti és rongálás, vagy akár közparkokat is ki lehet üríteni éjjel is. Ha integráljuk egy videokezelő rendszerrel, akkor egy távoli üzemeltető is tud közvetlenül beszélni a behatolókkal, amivel sok pénzt lehet megtakarítani a városnak. IoT képességekkel és az ipar nyílt szabványaival már könnyen integrálhatók más nyílt szabványok IoT készülékeivel. A legjobb az egészben, hogy az olyan hangszórók, amelyek támogatják a SIP-et lehet vezetékes telefonszámot is rendelni ugyanúgy, mint bármely más VoIP eszközhöz.
Egy másik terület, ahol az IoT fontos szerepet játszhat az a sürgősségi segélykérő állomások. A videós sürgősségi segélykérő állomásokkal biztosak lehetünk abban, hogy sokkal precízebb visszajelzés kapható és így az adott helyzet is jobban átlátható, ezzel is segítve a gyors döntést. Ha a kültéri egység támogatja a SIP-et, akkor könnyen integrálhatóvá válik bármely segélyhívó rendszer és jobb hatásfokkal reagál az adott riasztásra. Emellett a telepítésből és a rendszer integrációból származó megtakarítások is óriásiak.
Figyelemmel kísérni más IoT technológiák játékosait
Míg az IoT eszközök nyílt szabványokra történő helyezése minden bizonnyal sokat változtatott a fizikai biztonságon, az egyik legnagyobb váltás, ha a rendszer költségeit vesszük alapul, akkor az a Power over Ethernet. Azzal, hogy ugyanazt a kábelt használjuk mind az IoT eszközök tápellátására, mind az adatok továbbítására jelentősen csökkenti a működési költségeket (hiszen csökkennek az adott projekt kábelezési szükségletei) és lerövidíti az eszközök telepítéséhez szükséges munkaidőt. PoE-val nincs szükség drága koaxiális kábelek elhelyezésére a rögzítő berendezésig, vagy a biztonsági monitoring központig, mint az analóg videokamerák, kártyás rendszerek és kaputelefonok esetében. Ha PoE van a hálózati topológiában, akkor csak egyetlen kábelt kell futtatni az IoT készülék és a központosított PoE switch között. A PoE switch-ből egyetlen kábel megy vissza a rögzítőhöz vagy biztonsági központhoz, amin keresztül folyik az adatáramlás az összes csatlakoztatott IoT eszközből.
További jelentős változást hozott, a felhőhöz kapcsolódó szolgáltatások térhódítása. Ugyanúgy, mint a hálózat-alapú technológia esetében, az IoT készülékek is kiváló jelöltek a menedzselt szolgáltatások elvégzésére.
A végfelhasználó számára az egyetlen kezdeti befektetést az IoT eszközök megvásárlása jelenti. A szolgáltató kezeli a rendszer többi részét – az adatok tárolását, a biztonságos internetes portál felhasználói hozzáférését, a rendszer frissítéseket, a jogosult felhasználó könyvtárát, a folyamatos karbantartást, stb. – egy fix havidíjért. Azáltal, hogy a megfigyelő, beléptető és egyéb fizikai biztonsági rendszerek a beruházási költségből működési költségre változnak, a végfelhasználók az IoT eszközök előnyeit jobban learathatják, jóval alacsonyabb költségen.
IoT mindenhol
Az IoT elszaporodott a fogyasztói világban. Intelligens termosztátok riasztást küldenek a háztulajdonosoknak, miközben ők távol vannak. „Bébiszitter”- kamerákkal a szülők szemmel tarthatják a gyerekeket, miközben dolgoznak. Sőt már intelligens hűtőszekrények is vannak, amelyek automatikusan rendelnek élelmiszert, ha valamiből kezd kifogyni a készlet.
A biztonsági piacon, az IoT segítséget nyújt a vállalkozásoknak az összes biztonsági rendszer kezelésében – behatolás-érzékeléstől és tűzjelzőktől kezdve a videó megfigyelő-, beléptető rendszerekig, hangszórókig, sürgősségi állomásokig és videóig – egy egységes kohéziós platformként. Az IoT monitoring eszközök akár a környezeti szabályozó rendszerekhez is csatlakozhatnak, biztosítva, hogy az épületgépészeti rendszerek a beállított paramétereken belül működjenek. Lehet, hogy az okos kenyérpirító ötlete már egy elavult gondolat?
írta: Martin Gren, az Axis Communications AB társalapítója
fordította: Aspectis Kft
kapcsolódó cikkek:
Az intelligens városok IT biztonsági kihívásai
Képfeldolgozás elosztott informatikai hálózatokban
D-Link Smart Home és mobilra optimalizált újdonságok a MWC kiállításon
