Pufferzónákkal a terrortámadások ellen – A Nairobi merénylet tanulságai

Tekintettel az izraeli tragikus eseményekre sajnos nem zárhatjuk ki a terrorizmus felerősödését Európában sem. Ezért cikkünkben áttekintjük a kiemelten védendő épületek esetén a puffer zónák fontosságát. Ehhez az 1998. augusztus 7-én történt Nairobi Amerikai Nagykövetség ellen elkövetett terrortámadást használjuk példaként. Farkas Richárd a terrorizmus elleni védekezéssel (is) foglalkozó Orion 21 Kft tulajdonos ügyvezetője részletesen igyekszik bemutatni, hogy a puffer zónák távolságának figyelmen kívül hagyása milyen következményekkel járhat.

A kenyai robbantás helyi idő szerint kb.10:30-kor történ, terroristák vezette teherautóba szerelt bomba robbant a nairobi követség hátsó udvarán, a földalatti garázsba vezető rámpához közel. Összesen 213 ember halálát okozta, ebből 44 követségi alkalmazott (12 amerikai, 32 külföldi). 10 amerikai és 11 helyi alkalmazott komolyan megsérült. Kb. 200 kenyai meghalt és 4000 megsérült a közelben a repeszektől. A követségben esett kár igen jelentős volt, főleg belül. Habár az 5 szintes vasbeton épületben kis szerkezeti károk keletkeztek, a robbanás tönkre tette az ablakokat, a kereteket, a válaszfalakat az irodákban. A másodlagos, üvegekből, faldarabokból, belső beton falszerkezetekből leváló részekből származó repeszhatás okozta sérülések okozták a legtöbb követségi dolgozó sérülését. A kenyaiak sérülései a szomszédos Ufundi Szövetkezeti Épület összeomlásából eredő szilánkoktól, ill. a Szövetkezeti Bank épületéből és más, a 2-3 blokknyi sugarú körön belüli épületből kirepülő üvegszilánkoktól keletkeztek. A többi sérült járókelő és motoros volt a zsúfolt utcán.

A teherautó a hátsó bejárat felé közelített, de útját állta egy, a Szövetkezeti Bank földalatti garázsából kijövő autó. Visszaszorították az akadályozó autót és a sorompó felé indultak. A két terrorista közül az egyik kérte az őrt, hogy nyissa ki a kaput, de az visszautasította ezt. Erre az egyik támadó elkezdett pisztolyból tüzelni, a másik egy fénygránátot dobott az őrre. A lövöldözés és a gránátrobbanás, valamint a robbantás között eltelt idő alatt sok követségi alkalmazott, illetve banki dolgozó az ablakokhoz rohant, hogy megnézze, mi történik. Ők voltak azok, akik a gépjármű felrobbanása következtében meghaltak vagy komolyan megsérültek. Sem a menekülési tervben, sem egyéb utasításban nem volt rögzítve és gyakoroltatva olyan eljárás, mely alapján a dolgozók tudták volna, hogyan kell viselkedniük egy gépkocsiban elhelyezett bomba, vagy a követség elleni fegyveres támadás esetén. Ha helyesen a padlóra hasaltak volna és menedéket keresnek már a gránát robbanásakor, sokak életben maradtak volna.

A követség mellett elhelyezkedő hétemeletes épület összeomlott, a nagykövetség hátulsó részén történt robbanás hatására az épület megrongálódott, a bombabiztosnak vélt ajtók beszakadtak és az épület túlsó oldalán is betörtek az ablakok.

A nagykövetség biztonsági rendszere és fizikai biztonsági eljárásrendszere megfelelt, néhol még meg is haladta a külügyminisztérium által meghatározott alsó, ill. középszintű fenyegetettséghez tartozó biztonsági előírásokat. Azonban ezek az általános előírások nem egy ilyen nem várt eseményre vonatkoztak, és nem nyújtottak érdemi védelmet egy nagy gépjárműves bombatámadás esetén.
Tény ugyanakkor, hogy az USA külügy valójában nem is alkalmazta teljességében a biztonsági előírásokat. Például egyik helyszín sem rendelkezett a minimális 30 m-es biztonsági „tiszta” zónával az épületek körül, mivel mindkettő már létező épület volt, így általánosan eltekintettek ennek a szabálynak a betartatásától. Később ez fatális hibának bizonyult.

A közelgő teherautó okozta robbantás következményeinek megelőzésére több mód is nyílhatott volna A követség épülete a korai 1980-as években épült Nairobi két legforgalmasabb útjának kereszteződésében és két nagy forgalmú közlekedési központ közelében. Tehát emiatt és a szomszédos épületek közelsége miatt nem volt tartható a szükséges biztonsági távolság. Ezt ellensúlyozandó az épületet 2,6 m-es, függőleges oszlopokból álló kerítéssel vették körül. A kerítéssel párhuzamosan egy acél oszloprendszer húzódott 5-18 méteres távolságban a konzulátus falának külső vonalától. Sajnos ez sem volt elegendő. Célszerű megoldás lett volna, ha az épületek közötti hátsó utcát (ahol a terroristák behajtottak) a két végén útakadályokkal zárják le, így jelentősen megnövelve a puffer zónát.

Augusztus7-e előtt a nairobi nagykövetség közepes veszélyeztetettségűnek számított, és megfelelt a Külügyminisztérium által ehhez a szinthez rendelt biztonsági szintnek, kivéve a 30 m-es puffer távolságot.

Az amerikai Inman szabvány szerint, még az alacsonyabb veszélyeztetettségi szintűnek tekintett követségek esetén is biztosítani kell, a minimum 100 láb (kb. 30 m) biztonsági távolságot, az épület és a legközelebbi úttest között. A követség érzékelte ezt a problémát és igyekezett is reagálni erre. Ennek okán építettek az épület mellé egy extra kerítést, mely elkészült augusztusra. Emellett az épülettől távolabb egy sorompót is fel akartak szerelni, de a sorompó a földön fekve még felszerelésre várt, amikor a támadás történt. Ha a sorompó már a helyén lett volna újabb (bár elégtelen) akadályt jelentett volna a terroristáknak a hátsó parkolóba jutásban. Még ha a sorompó megléte el is térítette volna a terroristákat a végrehajtott támadási iránytól, egy másik utca felöl még mindig kb. 15 méterre meg tudták volna közelíteni a követség épületét, ami majdnem közelebb lett volna, mint a tényleges robbantási helyszín és legalább ennyi, ha nem több kárt tudtak volna okozni a robbantással. Ezért is kiemelten fontos, hogy védett objektumok esetén akár fix akár mobil, vagy földbe süllyedő útakadályokkal megfelelő puffer zónát alakítsunk ki. A követség nem nagyon kereste további módját a hátsó bejárat megfelelő szintű biztosítására.

Mint a fenti példából láthatjuk az épület a biztonsági távolság tekintetében nem felelt meg az előírásoknak. A hátsó parkolók és utca tekintetébentekintetében, erőteljesebb lépéseket kellett volna tennie a követségnek és így emberéletek százait lehetett volna megmenteni.

Farkas Richard
Orion 21 Kft

Forrás: Detektor Security Szakfolyóirat