Közterületeink passzív eszközökkel történő védelme kiemelten fontos kérdés az utóbbi évek egyre sűrűsödő gázolásos terrorcselekményeinek ismeretében. Idézzünk fel néhány tragikus eseményt és próbáljuk pontosítani ismereteinket a Ramming témakörben. Farkas Richárddal a téma szakértőjével beszélgetünk
Farkas Richárd
Nizza, London, Stockholm, Berlin – csodálatos városok. Talán nem is olyan régen az olvasó maga is sétált e városok nevezetes helyszínein több ezer turista társával egyetemben. A látogatók és a helyiek tömegeivel találkozhatunk ezeken a helyszíneken. A turisták a látványosságokba, a helyiek minden napi teendőikbe feledkeznek bele.Ezekbe a napi „rutinokba” a városok megszokott lüktetésébe, robbannak be sokkolóan a gépjárművel elkövetett terrortámadások. Az ilyen jellegű támadásokat a szakirodalom „Ramming”-nak nevezi.
Az Al-Kaida már 2010-ben a ’The Ultimate Moving Machine’ című cikkében arra buzdította híveit, hogy gépjárművel kövessenek el terrorcselekményeket. A módszer egyszerű, olcsó és némely esetben hatékonynak bizonyult. Ártatlan emberek százai vesztették életüket az Iszlám Állam Kalilfátusának parancsára az elmúlt években ilyen jellegű akciókban. Az Iszlám Állam vezetői hamar realizálták, hogy a nagy logisztikai igénnyel járó, jól szervezett együttműködést és hozzáértést követelő akciók kivitelezése egyre nehezebb. Ezen felül ezekben az esetekben a különböző improvizált robbanó eszközökhöz szükséges vegyi anyagok beszerzése, a megtámadni kívánt célpont felderítése és az akció részletes megtervezése is szükséges. Közel hasonló szempontokat kell figyelembe venni lőfegyverekkel végrehajtandó támadás esetén.
Ezzel szemben a ’Ramming’ minimális felkészülést igényel, s lényegében bárki által végrehajtható. Az ilyen támadások ugyanakkor könnyen megelőzhetők, vagy megakadályozhatók csupán az erre alkalmas eszközök beszerzése szükséges, illetve a vezetői döntés, hogy felszereljék az adott közterületet a ’ramming’ támadások elleni védekezésre, így elkerülve az alább felsorolt példákat.
Az alábbi elkövetett merényletek újszerűségük és váratlanságuk következtében voltak hatékonyak, nem pedig elháríthatatlanságuk okán.
Ramming merényletek
2016 December 19. – Berlin – Berlin egyik frekventált terén zajló karácsonyi vásár résztvevőibe hajtott bele az elkövető egy kamionnal. A kamion lengyel sofőrjét a támadó – Anis Amir fejbe lőtte, majd a tőle elrabolt kamionnal a tömegbe hajtott. A végeredmény: 12 halott, 56 sebesült, köztük: cseh, izraeli, olasz, ukrán, magyar, brit állampolgárok. A merénylő a helyszínről a megszökött, öt nappal a támadás után Milánó mellett lőtték agyon a hatóságok egy igazoltátás során.
2017 Március 22. – London – A Westminster hídon történt támadás során öten vesztették életüket és 50-en sérültek meg. Az elkövető egy terepjáróval hajtott a gyalogosok közé a Westminster hídon A gázolás után a parlament kerítésének hajtott majd a kertbe bejutva késével halálra szúrt egy rendőrt, a támadót a helyszínen a biztonságiak lelőtték.
Forrás: bumm.sk
2017 Április 7. – Stockholm – Az elkövető egy teherautóval Stockholm egyik népszerű sétáló utcájába hajtott. A támadás során 5-en vesztették életüket és 15-en sérültek meg. A sétáló utcán végig száguldó merénylő egy épület földszintjén található boltba hajtott be. Mivel a teherautóban a hatóságok robbanóanyagot is találtak, így feltételezhető, hogy a merénylő még nagyobb pusztítást akart végrehajtani. Pusztán a szerencsének köszönhető, hogy a robbanószerkezetet nem tudta működésbe hozni, így még több ártatlan ember halálát okozva.
2017 Június 3. – London – Egy kisteherautóval három merénylő a London Bridge-en a járókelők közé hajtott közel 80 km/h-ás sebességgel, ezt követően a közelben lévő Borough Market környéken lévő éttermekben és pub-okban szisztematikusan késeltek meg embereket. A támadás során 8 ember vesztette életét és 48-an sebesültek meg. Az első bejelentés után 8 perccel a támadókat a biztonsági erők lelőtték, de látható, hogy pár perc mennyire elegendő ilyen véres merényletek elkövetésére. A rendőrség gyújtó bombát és robbanó övet is talált a teherautóban. Az incidenst követő hétben egy másik támadásban, melyet szintén gépjárművel követtek el 1 fő életét vesztette és 9-en sérültek meg.
A történtek valóban rémisztőek és nyilván a pszichikai hatásuk sincs következmények nélkül, hiszen a kiemelt turisztikai látványosságok látogatói sem tudják gyakran átadni magukat az élményeknek, mert bennük van a félsz. Nem is beszélve azokról a nem kevesekről akik a veszélyek okán eleve el sem indulnak. (Ez utóbbit sajnos én magam is megéltem egy potenciális tervezett vatikáni látogatás kapcsán. A szerk.)
Ez bizony így van és a tényleges merényleteken túlmenően is komolyan vetheti vissza az idegenforgalmat. Nem késlelkedhetünk tehát a hatékonyan védelmi koncepciók kialakítása és kiépítése ügyében. Mint a fenti példákból is látható az ilyen támadások végrehajtása nem igényel komolyabb logisztikai feladatokat, végrehajtásuk könnyen kivitelezhető és pár perc leforgása alatt jelentős lehet a halálos áldozatok és a sérültek száma.. A fentebb felsorolt esetek mindegyikében elmondható, hogy a támadások helyszínén egyáltalán nem vagy csak gyér számban voltak megtalálhatóak fizikai védelmi akadályok.
A támadások egy része megelőzhető lett volna, vagy legalább az áldozatok és sérültek száma jelentősen csökkenthető, ha ezeken a közterületeken fizikai védelmi akadályokat telepítenek a hivatalos szervek. A Westminster híd járdája példának okáért semmilyen fizikai védelmi akadállyal nem volt ellátva, miközben London egyik frekventált hídjáról beszélünk. Alig száz méter a parlament, ahol számos fizikai akadály védi a zebráknál a járdán feltorlódó tömeget, sajnos ezt a rendszert a hídra nem telepítették egészen a támadásig. Aki az elmúlt években személyesen járt ott, saját szemével is meggyőződhetett erről. A támadás után mind a parlament mellett vezető teljes járda szakaszt, mind a hídon lévő járdákat teljes hosszában ellátták védelmi akadályokkal.
Próbáljuk akkor áttekinteni a passzív fizikai védekezési módszereket a hatékonyság szempontja szűrőjén keresztül.
A járható út a proaktivitás
Az egyetlen hosszú távon eredményes hozzáállás a proaktivitás lehet, melyhez hozzátartozik az, hogy a turisták és gyalogosok által látogatott kiemelt látványosságokat, köztereket megfelelő fizikai akadályokkal látják el a hatóságok.
Természetesen a fizikai védelmi akadályok közül sem felel meg mindegyik megoldás annak tükrében, hogy milyen becsapódási energiákat kell adott esetben elnyelnie, hogy ezzel kellő védelmet nyújtson. A fentebb említett esetek mindegyikénél jellemző, hogy nem vagy nagyon gyér védelemmel látták el a közterületeket. Sok esetben semmilyen útakadály nem került elhelyezésre, illetve volt olyan helyszín is, ahol – Budapesten is sok közterületen látható, főképpen karácsonyi vásárok idején – betontömbök kerültek elhelyezésre. Sajnos ezek a beton akadályok sem felépítésükben, sem elhelyezésükben nem felelnek meg a szükséges elvárásoknak valamint nem megfelelő kihelyezésük okán, még további bajokat is okozhatnak. Számos példát láttam rá mind külföldön, mind hazánkban, hogy adott közterületeken random elhelyezésre kerülnek alacsony betontömbök. Sok esetben bármiféle rögzítés nélkül egymástól pár méterre telepítik őket. Ha egy 1,5-2 tonnás – vagy annál nehezebb – gépjármű 60-70 km/h órás sebességgel nekicsapódik egy ilyen betontömbnek akkor szinte garantálható, hogy az ütközési energia tovább löki és „tekegolyóként” letarol mindent és mindenkit ami az útjába kerül.
Forrás: biztonsagpiac
Rögzített betontömbök
Németországban kifejlesztésre került egy magasított betontömb, melyen akár egy teherautó is fenn akad, de ebben az esetben is előfordult a tesztek során, hogy a kocsifülke jóval távolabb repült a becsapódási ponttól (ergo: berepülhet a tömegbe és sérülést okozhat). Elmondható, hogy ha betontömbök nincsenek megfelelően fixálva, nem képesek érdemi védelmet nyújtani.
A telepített betontömbök következő verziója már stabilabb megoldást kínál, mivel ebben az esetben mind csavarok, mind acélsodronyok segítségével egymáshoz rögzítik az elemeket. Így jelentősen nagyobb ütközési energiák elnyelésére képes, nagyobb védelmet nyújt. Természetesen ebben az esetben is meghatározó a becsapódási energia és szög Ha ez az energia túl nagy, vagy a szög túl éles akkor a betontömbök jelentősen elmozdulhatnak, hiszen az esetek nagy részében a talajhoz nem rögzítik őket. Ilyen megoldásokat egyébként elsősorban autópályáknál használnak sávelválasztásra. Az ilyen betontömbök egy további verzióját főképpen Angliában és az Egyesült Államokban – pl: New York – ban láthatjuk. Ebben az esetben közel 1-1,20 méter magas 1-1,5 négyzetméter kiterjedésű betontömbök kerülnek elhelyezésre, közöttük kb. 1 méteres távolságot hagyva, így a gyalogosok kényelmesen közlekedhetnek, de gépjárművek a területre nem juthatnak be.
Esztétikus, de hatékony megoldások
Az ilyen városi környezetben elhelyezett betontömbök kulturált, környezetbe simuló elhelyezésének igénye indította el azt a folyamatot, melynek során a gyártók esztétikus, persze mindamellett hatékony megoldások tervezését és telepítését tűzték ki célul. A folyamat során olyan városi bútorzatokat (padok, virágládák, szemétgyűjtők) fejlesztettek, melyek tökéletesen illeszkednek a környezetbe, így a gyalogosok nem érzékelik ezen eszközök valós funkcióját csökkentve egyúttal betontömbök nyomasztó látványának hatásait. Ezek az az építmények sok esetben az Anti-terror süllyedő oszlopok és road blockerek tulajdonságaival egyenértékű biztonsági szintet nyújtanak.
A megoldások között találhatunk szemét tároló edényeket, illetve speciális bicikli tárolókat melyek majdnem ugyanolyan biztonsági képességekkel rendelkeznek, mint egy fix anti terror oszlop.
Forrás: Orion 21 Kft
Ezt követik a különböző pad és szék rendszerek, valamint a virág edények, ládák. Ezeknek a megoldásoknak nagy előnye a hagyományos betontömbökkel szemben, hogy nagy erőhatás esetén is a helyükön maradnak, illetve 100%-ig garantált, hogy a gépjármű teljesen mozgásképtelen lesz.
Forrás: Orion 21 Kft
Forrás: Orion 21 Kft
Igen népszerű az úgynevezett City Gate termék. Lényegében egy hatalmas virágládát képzeljünk el, mely egy vagy mindkét oldalán rendelkezik egymásba csúszó elemekkel, melyek adott sétáló utca lezárását szolgálják.
Forrás: orion 21 Kft
Ezek a termékek általában 4-500 kg-os Önsúllyal rendelkeznek, melyhez hozzáadódik a virágföld és növényzet súlya, valamint a lábak fixálásából adódó tartó erő. Átlagban az ilyen eszközök 300.000-400.000 J energiát képesek elnyelni, ez egy 1.200 kg-os gépjárműnél 65-75 km/h-ás becsapódási sebességet jelent. Telepítésük gyors és egyszerű.
A témát terjedelmi okok folytán több cikk keretében tudjunk csak feldolgozni így terveink szerint a közeljövőben folytatjuk. A szerk.
Kapcsolódó cikkek:
