Kenesei Kristóf
Nehéz dolgunk van, hiszen mint mindannyian tudjuk, egy komplex biztonsági rendszer felépítéséről nehéz úgy érdemben értekezni, hogy bizalmas információt ne adjunk ki és így a rendszer integritása, szabotázsbiztossága, valamint a megrendelő érdekei se sérüljenek. Az alábbiakban erre teszünk kísérletet, és reméljük, ismét tudunk néhány izgalmas részlettel, valamint technikai érdekességgel szolgálni Olvasóink számára.
Technológiai megoldások
Az előzőekben ott hagytuk abba a tervezést taglaló részt, hogy eljutottunk a végső konklúzióra az alkalmazandó technológia témájában. Ez az intelligens analitikák alkalmazása volt, hiszen a rendkívül változatos körülményekhez csak ezt a fajta védelmet találtuk végül megfelelően zavar-érzéketlennek. Miután megalkottuk a koncepció alapjait, nem volt más dolgunk, mint a megfelelő integrációs szinteket kidolgozni a megrendelő igényeinek megfelelően. Világos volt, hogy a parkok száma miatt távfelügyeleti központ létrehozása lehet szükség, vagy ami még valószínűbb, meglévő felügyeleti központba kell majd integrálnunk az új rendszereket. Ez természetesen erősen limitálta a használható eszközök típusait, mely nehézségeket is okozott a tervezéskor, azonban itt ismét ki kell emelnünk megrendelőnk és a vele partnerségben működő egyéb szervezetek rugalmasságát és folyamatos segítségét az egész projekt során. Az ő hathatós támogatásuk nélkül az egyeztetési szakasz és a szükséges információk beszerzése nagyságrendekkel több időt vett volna igénybe, mely veszélyeztette volna a projekt rendkívül szűk ütemezését, ami nem volt megengedhető, így ezt a hozzáállást ezúton is köszönjük.
Forrás: Kenesei Kristóf
Amikor kialakult a meghatározott feltételrendszer a szükséges integrációk és átjelzések ügyében, a terveket végleges kiviteli szintű dokumentációkká lehetett alakítani. Ügyfelünk érdekének védelmében a pontos átjelző rendszerek és távfelügyeletek (nem véletlen a többes szám) működéséről és metodikájáról nem áll módunkban több információt adni azon kívül, hogy IP kapcsolat átvitelén 3/4G routerek alkalmazásával, közvetlen kontaktusok átadásán IO modulokkal, valamint GSM modulokon (Contact ID) keresztül történik több helyre, redundáns módon. A rendszer egyik végén a fent említett átjelzési módok, a másikon pedig az intelligens kamera analitikák által generált jelzések voltak, így a következőkben logikusnak tűnik a kettő közti átviteli rendszereket vizsgálni, melyek tulajdonképpen a terepi rendszerek magjait alkotják.
A kamera analitikák számtalan fajtáját ismerjük már, hiszen az elmúlt évek során exponenciális fejlődésnek indult a technológia. Ha hazánkban még nem is annyira hangsúlyosan, de polgári használatban már a 2000-es évek környékén is megjelentek nyugaton a mozgásérzékeléses kamerák, igaz, ezt akkor még viszonylag egyszerűen, főképp a képtartalom változás egyszerű elemzésével végezték. Mára odáig jutottunk, hogy már polgári, vagy ipari használatban sem számít túl nagy különlegességnek egy AI-t használó adaptív analitika, mely képes nemet, kort, sőt akár általános hangulatot is (!) detektálni a megfigyelt célponton, vagy akár szimultán több, 10, vagy esetleg 20 alanyon. Tárgyi feladathoz úgy döntöttünk, hogy egy nagyon jól paraméterezhető, mégis egyszerű alapgondolatú analitikát választunk ki: a vonalátlépést. A megfelelő hatás eléréséhez olyan opcióra volt szükség, mely ezt a viszonylag általános és könnyen definiálható „virtuális kerítésvédelmet” olyan szélesen tudja paraméterezni, hogy szinte minden változatos környezeti hatást ki tudjon szűrni téves riasztás nélkül. Végül egy, a kijelölt feladatra megfelelő termékcsaládban találtuk meg az ideális megoldást a kamera oldali analitikák tekintetében, és szerencsére ennek a márkának a használata egybeesett a megrendelő integrációs igényeiben támasztott feltételrendszernek is. Szükség volt a „kisállatvédelem” megvalósításához a megfigyelendő objektumok méretének meghatározására, melyhez (mivel minden kamera látószöge más) pontos kalibráció szükséges. Ha ezt pontosan elvégezzük, a kamerák már meg tudják állapítani a mozgó objektumok méreteit, mozgási sebességüket, színüket, stb. és ez alapján tudják eldönteni, hogy az adott mozgó alak detektálandó behatoló, vagy éppen kisállat, esetleg környezeti hatás.
Ha a végponti jelzőeszközök – tehát esetünkben a kamerák – már megbízhatóan adnak riasztásokat, a következő lépés ezek kiértékelése, kezelése, valamint rögzítése kell, hogy legyen, melyet a mai modern rendszerekben (mint ezen rendszereknél is) szerver számítógépek és stroage-k látnak el. Itt ez annyiban volt izgalmasabb feladat a szokásosnál, hogy szélesebb skálán mozgó hőmérsékleti körülmények között, nagyon kicsi helyen kellett a fent leírt funkciókat megvalósítani, így a választás végül egy ipari kivitelű, passzív hűtésű szerver számítógépre esett. Ez az eszköz a rendszer „agya”, de mivel egy számítógép a fent említett különböző átjelzések kiadására közvetlenül nem képes, illetve csak IP alapon felügyelhető, ez nem volt elég. A feladat az volt, hogy a szerverbe beérkezett riasztásokat a kiértékelés után „lefordítsuk” a kontaktusok egyszerűbb nyelvére és így is valósítsunk meg átjelzéseket, valamint néhány vezérlési parancsot.
Ehhez a lehető legegyszerűbb eszközöket használtuk, az integrálhatóság és a költséghatékonyság szempontjainak szem előtt tartásával. A kamerákat fogadó szerver riasztási eseményeit egy integrált IO modul fordítja le a kontaktusok nyelvére és ezek a kontaktusok csatlakoznak egy riasztóközpont bemeneteire. Természetesen zónabővítő és kimeneti (PGM) bővítő paneleket is használtunk, ezt főként a vezérlési parancsok, és néhány közvetlen átjelzés átadására egy 24V-os relépanelen keresztül. Mivel adott volt a riasztó központ, a felügyelet kérdésére az egyik megoldás a GSM modul alkalmazása volt, melyet, – ahogy fent is írtuk, – a megrendelő is igényként támasztott felénk. Felmerültek még különböző „ha” kapcsolatos vezérlési feladatok is, melyek röviden leírva a meglévő riasztó központ éles állapotának és a kameraszerverben létrehozott riasztási partícióknak a szinkronba hozását jelentették, de ezt a fent leírt rendszerelemekkel meg tudtuk valósítani. Később a riasztó központ távoli vezérlése is bekerült a képbe, melyet egy integrált IP-s központ alkalmazásával könnyebb lett volna megoldani, de mivel az igény a projekt közben merült fel, egy soros modult és egy hozzá kapcsolódó IP átalakítót használtunk a feladat megoldására.
A technikai rendszer felépítését követően (tehát a megfelelő eszközök, modulok, relék, stb. összekötése után) nem maradt más feladat, mint a különböző riasztási eseményeket, szekvenciákat, detektálási csoportokat, partíciókat beprogramozni a rendszerbe, majd megírni a különböző logikai függvényeket, szabályokat, végül pedig definiálni a sok vezérlési és átjelzési feladatot. Ez a témakör legalább olyan izgalmas és szerteágazó, mint az eddig leírtak, és néhol különösen bonyolult vagy kombinált megoldásokat kellet találni a megfelelő funkciók életre hívásához, azonban sajnos, ahogy ezt már korábban is megjegyeztük, ilyen mélységekbe már nem merülhetünk megrendelőnk és a rendszer biztonságának érdekében.
Megköszönve megtisztelő figyelmüket, a következő részek a kivitelezés izgalmait, néhány szórakoztató anekdotát, majd pedig egy kis kitekintést kínálnak a jövő világába, ahogy azt mi képzeljük el. Reméljük ismét velünk tartanak majd!
Kenesei Kristóf
projektvezető mérnök
ERANDO Kft.
www.erando.hu
Kapcsolódó cikkek:
