A biztonsági videokamerák csupán alig pár évtizedes múltra tekintenek vissza, ám a technológia az elmúlt évtizedek alatt lenyűgöző fejlődésen ment keresztül, mind a képminőség javítása, a rögzítési technológia, az adattovábbítás optimalizálása terén, követve a folyamatos technológiai vívmányokat. A zártláncú biztonsági kamerákat először 1942-ben használták rakétaindítások megfigyelésére, ám széleskörűbb, nyilvános felhasználási céllal csak az 1960-as években vált ismertté.
A mesterséges intelligencia (AI) fejlődésének és általánossá válásának köszönhetően a videokamerák ismét rohamosan fejlődésnek indultak. Ezt a trendet még jobban felgyorsította a Covid19 világjárvány: tapasztalatunk alapján elmondhatjuk, hogy a cégek 52%-a tett lépéseket a mesterséges intelligencia alkalmazások irányába és 86%-a állította azt, hogy az ilyen alapú folyamatoptimalizálás ma már fő fejlesztési irányvonal vállalkozásukban. A videokamerákban a mesterséges intelligencia kettős szerepet játszik, elsődlegesen javítja a képelemzés minőségét, a látott képanyag kiértékelését, másodsorban pedig a rögzített felvételek minősége és megbízhatósága is javul. Ennek következményeképpen az AI kamerák használata kezd a biztonsági funkciókon túlmutatni, és lassan beszűrődik az üzleti folyamatok elemzésébe.
Ahogy a kamerák által generált adatok komplexitása egyre nő, párhuzamosan az intelligens és gyors feldolgozási módokra is megoldást kell találjunk. A modern kamerák már olyan méretű adathalmazokat generálnak, amelyeket az emberek önerőből nem tudnak elemezni. Bizonyos szempontból a mesterséges intelligencia alapú elemzés és adatdisztribúció jelentheti az egyetlen gyakorlati megoldást, amellyel értelmezhető információt kaphatunk. Más szóval az AI a megfigyelő rendszerek agya lett. Ily módon az operátorok már nem csak azt látják, ami a képernyőn van, hanem teljes kontextusban képesek értelmezni a különböző eszközökből érkező adatokat, koncentrálva ezzel az incidensek kiértékelésére, üzleti adatok megértésére.