Bizonyára nem mondunk újdonságot ha megállapítjuk, hogy erre a rendezvényre is bőven érvényes volt a biztonságot szélesebb kitekintésben megközelítő és tárgyaló szemlélet, amelynek értelmében a biztonsági folyamatokat és szükséges intézkedéseket ma már nem lehet kizárólag a magánbiztonság-biztonságtechnika mátrix hagyományos szemlélet keretében tárgyalni (lásd: a témában előző cikkeink).
A megnyitót tartó Imre Sándor az MBF Elnöke ezt azzal a gondolatkörrel egészítette ki, miszerint meg kell haladni ma már azt a szemléletet, hogy a biztonságvédelmi munka csak az események kezelésében legyen eredményes, legalább ekkora hangsúlyt kell helyezni a jövőben a prevencióra, a biztonsági kockázatok felmérésére, kezelésére. Ehhez pedig tudatos tervezőmunkára és felkészült szakemberekre van szükség. Itt aztán ő is méltatta az MBF fent említett „ Egy nap a biztonságért” programját.
Tallózva aztán a két nap eseményei között valóban megállapíthatjuk, hogy a fent említett klasszikus biztonságvédelmi témák szinte alig szerepeltek a repertoárban. Viszont csak felsorolásszerűen: többek között volt szó a biztonságtechnikai egyetemi képzésről, nemzetközi biztonságpolitikai kérdésekről, fegyverkereskedelemről, üzleti hírszerzésről, bombariadós helyzetek kezeléséről, a kábítószerek, az internet és az IT eszközök munkahelyi helyzetéről, de még a vállalkozásaink pénzügyeinek biztonságos viteléről is. Technikai kérdéseket érintve elhangzott előadás a dróntechnikáról, illetve annak adatvédelmi vonatkozásairól, áruvédelmi kérdésekről. A további technikai kínálatot a konferenciaterem előcsarnokában láthattuk reprezentatív felhozatal keretében, ahol a showt egyértelműen a Rotors § Cams standján élőben bemutatott pilóta nélküli légi jármű (közismert nyelvvel szólva drón) vitte el, de kiállítóként vett részt többek között a Canon, az Aspectis, a DSC, a MegaFortris, a hazai fejlesztők és gyártok közül az STP, az Intellio.
Tekintettel sajnos arra, hogy csak az első nap rendezvényein volt módunk részt venni, így a következőkben ismét a „ a kevesebbről, de többet írni” elvhez tartjuk magunkat.
Dr Horváth Sándor az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karának Dékánja a szakma és a szakirányú egyetemi képzés változatlan egymásra utaltságát hangsúlyozta. Nélkülözhetetlen tartja a gyakorlat naprakészebb integrálásáta képzésekbe, no és persze a szakma sem nélkülözheti a felkészült, felsőfokú tudással rendelkező szakembereket. Ezért jelezte, hogy eredményesnek tarja az MBF eddigi bekapcsolódását az oktatómunkába de a jövőre nézve még intenzívebb, együttműködést javasolt. E célból lát további lehetőséget az egyetem post graduális futó képzési programjaiba történő bekapcsolódásra hallgatóként, speciális képzési programok közös kidolgozására, az oktatói munkában folyó együttműködés további kiterjesztésére, szponzorációra, de akár lehet együttműködés esetenként K+F kutatási projektek kapcsán is, stb.
„SI VIS PACEM PARA BELLUM” – Ha békét akarsz, készülj a háborúra!
A fenti egyébként rendezvényszlogen adta az apropóját a kitűnő előadó, nagyszerű elme Nógrádi György nyitó előadásának és joggal, mert csak békében képzelhető el, egy ország gyarapodása és nyilván mi is csak egy megnyugtató környezetben tudunk szembesülni a szakma problémáival és tudjuk tervezni a jövőt.
Dr Nógrádi György
Hát bizony nem kaptunk túl bíztató összképet a világot, Európát és akár a mi közvetlen környezetünket érintő térség
biztonságpolitikai helyzetéről. Mi itt Közép-Európában valahogy „burokban élünk” és miután a háborús, forradalmi és terror cselekmények országunkat mindannyiunk szerencséjére immár több mint 55 éve elkerülték ( habár körülöttünk olykor azért csapkodtak a villámok, gondoljunk csak a délszláv háborúra), úgy gondoljuk, hogy ez a mi kis békés világunk, immár örökidőkre „hitbizomány” marad számunkra. A kérdés tehát, ismét a rendezvény szlogenre utalva „Készüljünk e a háborúra?”. Ebben a vonatkozásban legalábbis szűk térségünket érintően azért megnyugtatott minket Nógrádi György, habár
jelentős biztonsági kockázatokat azért lát. Ezek közül a migrációt emelte ki, jelezve azt a lehetőséget, hogy ha Nyugat –Európa (leginkább persze Németország) esetleg szigorítja, vagy lezárja a határait a menekült áradat elöl, akkor az egyenlőre tranzit délszláv, döntően
koszovói migráns tömeg akár itt is rekedhet, aminek sok egyéb mellett, vélhetően meglennének a
közbiztonsági kockázatai is. Hasonló probléma lehet a
Kelet-ukrajnai helyzet esetleges eszkalálódása is, ahol az ekkor várhatóan növekvő számban érkező
menekültek között, akár fegyveres csoportokkal is számolni kell. Az iszlám gyökerű terrorizmus hazai megjelenését egyenlőre nem tartja reális veszélynek, még annak ellenére sem, hogy hazánk egy jelképes létszámmal és őrző védő feladattal részt vesz az alakuló iszlám állam ellenes koalícióba (sajnos egészen más a veszélyeztetettség Nyugat-Európában és azon belül is talán most elsősorban Franciaországban, Olaszországban).
No és akkor megnyugodtunk, hogy a dolgunk a következőkben „csak” annyi, hogy a más gyökerű biztonsági ügyeinkben igyekezzünk elmélyedni.
Dróntechnika, mint annak idején a PC forradalom!
(Nem tehetek róla, de nekem a levegőbe duruzsoló drónokról, mindig az „Ötödik Elem” című Bruce Willis film jut eszembe, a különböző légtér szinteken röpködő légi taxik, járművek tömegével, de félre a tréfával, mert elképesztően komoly dologról van itt kérem szó!)
Drónok a biztonságtechnikában címmel rendkívül érdekes előadást halhattunk Molnár Zsolt szakértőtől a Rotors § Cams cég ügyvezetőjétől. A dróntechnika térhódításának dinamikáját, léptékét, csak a 70 – es évek PC. forradalmához lehet hasonlítani, mert a kezdeti katonai, rendvédelmi felhasználási területeket messze meghaladva terjed a civil szférában is. Hangsúlyozta, hogy a legpontosabb elnevezés a távolról vezérelt légijármű rendszer, erősen hangsúlyozva itt az emberi kontroll szerepét (lehetőség, szükségszerűség a beavatkozásra). A technikai innovációt a miniatürizáció, illetve a kamera technológia robbanásszerű fejlődése tette lehetővé. Ma a felhasználásnak talán csak a fantázia szabhat korlátokat. Számos ipari – mezőgazdasági – térinformatikai – környezet és katasztrófavédelmi – meteorológiai alkalmazás ismert, de már használják a régészetben, csomagküldő, de még mentést segítő szolgáltatásoknál is stb., nem beszélve a privát célú gyakran illegális alkalmazásokról, ami persze vastagon veti fel a szabályozás kérdéseit (lásd: később).
Felvétel drónról a Mercedes gyárban (forrás: Molnár Zsolt)
A felépítésüket tekintve használnak forgószárnyas , illetve merevszárnyas típusokat. A forgószárnyas változatok stabilak, lassúbb haladásúak és persze hasonlóan a helikopterekhez nem igényelnek le-felszálló pályát. A merev szárnyúak esetében lehetőség van a hosszabb repülési időre, egyben a vezérlésük is egyszerűbb. A drónok
alkalmazása döntően a
földközeli légtérben történik (a légtér 150 m magasságig nem ellenőrzött),
legnagyobb előnyük a megfigyelt objektumok jobb megközelíthetősége. A hasznos terhük tömény high -tech: HD kamerák akár 4K felbontással is, infra kamerák, fényképezőgépek, egyéb érzékelők.
Elterjedésük hosszabb távon a légitevékenységben is paradigmaváltást fog eredményezni, hiszen alacsony légtérben a jóval kedvezőbb üzemeltetési költségekkel (kis felszálló tömeg), rentábilisabb a hagyományos repülő technikáknál, nem is beszélve arról, hogy itt a hagyományos értelemben vett pilótákról természetesen nem beszélhetünk így alkalmazásuk, kiképzésük költségei sem jelentkeznek (persze felkészült kezelő személyzetre szükség van itt is) . Lássuk akkor a továbbiakban itt a biztonságtechnika lehetőségeit. Alkalmazásukat a következő területeken javasolják: nagy kiterjedésű területek járőr ellenőrzése, behatolás ellenőrzés (jelzőrendszeres riasztással), eseti kontroll kapcsán nehezen megközelíthető helyeken, illetve taktikai feladatok pl. rendezvénybiztosítás során. Persze komoly feladat a kezelő személyzet felkészítése, mert az eszközök akár földi, akár – véletlenül oda kerülve – a magasabb légtéri környezetben is súlyos sérüléseket, akár repülőgép katasztrófákat is okozhatnak.
A már említett szabályozás tehát elkerülhetetlen, amely ki kell terjedjen a legális alkalmazás feltételeire, kereteire, az illegális és ártó alkalmazások tiltására, de adatvédelmi kérdésekre is, hiszen vastagon érintheti az állampolgárok privát szféráját. A hazai szabályozás (úgy egyébként a koordinált EU-s is) még várat magára, egyenlőre csak átmeneti intézkedések ismertek.
Kettős felhasználású, engedélyköteles termékek
Bizony úgy gondoljuk, hogy a szakma számára is meglepő előadást tartott Mezey Mariann a Magyar Kereskedelmi engedélyezési Hivatal Hadiipari és Haditechnikai Külkereskedelmi Osztályának vezető tanácsosa, „ Amikor a vállalat a tét” címmel. Arra hívta fel a figyelmét a fejlesztő gyártó vállalkozásoknak, hogy létezik a termékeknek és anyagoknak az a köre amelyeket kettős felhasználású termékeknek nevez a jogalkotás és amelyek, miután akár katonai felhasználásra is alkalmazhatóak (a polgári vonatkozáson kívül), ezért engedély kötelesek. Ebbe a körbe tartoznak számtalan termék mellett az általa példaként említett különböző éjjel látó céltávcsövek, az imént szerepelt drónok, vagy pl. a rendvédelmi céllal használt paprika spray, de még a poligráf készülékek is.
Éjjellátó távcső: forgalmazási engedélyköteles (forrás: ejjellato.hu)
Ami leginkább meglepő, hogy nem kevés anyag is tartozik ebbe a körbe pl. a szénszál tartalmú gyártmányok (itt példaként az urándúsítókat, illetve a rakéták belső falait hozta fel példaként). Közel 5000 termék és anyag tartozik ebbe az engedélyköteles körbe, nyilván köztük lehet nem kevés, amit a szakma technikai fejlesztői termék innovációik során használnak. Szükséges tehát a körültekintő tájékozódás, mert a szabályozás kiterjed a fejlesztés, gyártás, értékesítés (kivitel), megsemmisítés teljes folyamatára, szankcionálási hatállyal.
Az értékesítés során ezeknél a termékeknél, a hivatalnak azt is tudnia kell: ki, milyen gyártmányt-szolgáltatást visz, hová, kinek, milyen célból? A kontrollt feltétlenül szükségesnek ítéli – itt egyben a cégek érdeket is védve – hiszen esetenként utólag derülhet ki, hogy itthon egy békés felhasználásra fejlesztett biztonságtechnikai terméket, esetleg külföldön nem különösebben ártalmatlan célokra használnak fel, ez pedig a gyártó cégnek lehet jelentős presztizsveszteség, a következménye akár szalonképtelenség is lehet a piacon, nem is beszélve arról, hogy szabálysértés.
Üzleti hírszerzés, figyelni kell az üzleti környezetet!
Jaszenszky Nándor biztonsági szakértő az üzleti hírszerzés jelentőségéről beszélt ismételten a preventív biztonság, illetve a biztonság széles kitekintésben gondolatköréhez csatlakozva. Legjobban megfogva a mondanivaló lényegét talán célszerű, ha az előadást beharangozó idézettel folytatjuk. „Amint a piac eléri a globális verseny szintjét, a vállalatoknak, csakúgy mint a kormányoknak szükségük lesz hírszerzésre. Azok akik hírszerzést alkalmaznak jobban felkészülnek a döntésekre és a cselekvésre.” (Bob Galvin a Motorola korábbi elnöke.) A szakma számára talán meglepő, de ez is a vállalati biztonságot alkotó jelentős szempont, amit a szakirodalom komplex vállalkozásbiztonságnak nevez. Az előadó ennek a szemléletnek a hazai vállalatvezetés infrastruktúrájába történő bevezetését feltétlen fontosnak tartja.
Szemléletes példákon keresztül mutatta be a hírszerezés jelentőségét hasznát, esetenként bizonyíthatóan a hírszerzés elmulasztásából elszenvedett gazdasági, piaci hátrányokat. A lényeg:tudatosan és tervszerűen kell figyelni az üzleti környezetet, a konkurencia mozgását, céljait. Hazai példát említve az Electro World nevezetes budaörsi első áruház nyitására nyilván sokan emlékszünk, ahol a beharangozott olcsó árakkal tömegeket tudtak bevonzani. Az így berobbanó villámgyors piaci térnyerés, ugyanakkor a terület addigi sikeres cégei számára megelőzhető lett volna. Hogy milyen módszerrel, hát persze a hírszerzéssel. Ki jön be a piacra, mikor, hól, milyen termékstruktúrával, vélhetően milyen árakkal? Amennyiben pedig „képbe kerülök” akkor a kritikus napot megelőzően a saját üzlethálózatomban csinálok egy akciót jelentős árleszállítással és mindjárt kihúztam a probléma méregfogát. Egy kicsit a világba kitekintve további példaként a Nokia okostelefonos bukását hozta példaként. Emlékszünk arra, hogy négy-öt évvel ezelőtt még a Nokia uralta a mobiltelefonos piacot, csak éppen az azt követő években „belealudtak” az okostelefonok fejlesztésébe, nyilván nem figyelték, elemezték, vagy nem értették a világpiacon zajló fejleményeket és a Samsung kiszorította őket a piacvezető pozícióból olyannyira, hogy napjainkban a cég meg sem tudja közelíteni előzetes piaci helyzetét.
A rendezvényen hagyományaikhoz hűen adták át éves díjaikat.
A civil biztonsági szakmában végzett kiemelkedő munkát elismerő Ungi Ferenc díjat idén Szekér Péter a Mercedes Hungária Kft biztonsági vezetője kapta, valamint posthumus a tavaly elhunyt Tőkés Gábor a Nokia egykori biztonsági vezetője (megindító pillanat volt, amikor a díjat felesége átvette).
A kiemelkedő vagyonőri teljesítményt elismerő Primus inter pares díjat idén Sinkó Zoltán az Atalian Magyarország vagyonőre vehette át.
kapcsolódó cikkek:
IV. MBF konferencia
Adatvédelmi szakmai konferencia az ELTE-n Adatvédelmi szakmai konferencia az ELTE-n
Az áruvédelem titkai
Biztonság széles kitekintésben! Pillanatképek a Biztonságpiac 2015 Konferencia és Kiállításról II. rész – Logisztikai és kereskedelmi biztonság