A plombálás és jelöléstechnika történetéről, problémáiról, a ma elérhető megoldásokról és a jövő technológiájáról szólt Noth Péter az MBF III. konferenciáján.
Egyre gyakrabban dézsmálják meg a szállítmányokat, egyre több a belső lopás, ezek ellen egyre újabb és újabb eszközökkel kell védekezni. Noth Péter a vagyonvédelem szükségességének számos területét ismeri, ingatlan értékbecslő, vámügyintéző, műanyag feldolgozó képesítéssel rendelkezik. 2006-ban átvette a Mega Fortris nemzetközi cég 12 kelet-közép európai képviseleteinek irányítását, jelenleg a nemzetközi árufuvarozás szállítmánybiztonságának tökéletesítésén, standardizálásán dolgozik, magyar, dán, holland, svéd, angol és francia együttműködőkkel.
Noth Péter a fórumon hangsúlyozta, a cégek nem engedhetik meg maguknak az olcsó, egyszerű, bármikor manipulálható plombák, zárak használatát, mert nagyon sokat veszíthetnek ezzel.
Tekintse meg az előadásról készült videót!
A történet
Az áruvédelmi eszközök, plombák, története messzire nyúlik vissza, a középkorban használt viaszpecsétek a mai plombák ősei. Azután egyre nagyobb zárak, lakatok születtek, majd az 1930-as években elkezdték fejleszteni a ma is használatos biztonsági termékeket. A plombákat, biztonsági szalagokat, címkéket rengeteg helyen használják, de csak akkor töltik be rendeltetésüket, ha megfelelő rendszerek állnak mögöttük, csak roncsolással nyithatók.
A plomba használata
E védelmi eszközök használatához három lényeges szempontot sorolt fel az előadó.
• Az első: a megfelelő termék kiválasztása– mire akarjuk használni, hova akarjuk felrakni.
• A második: a megfelelő beszállító, amely garantálja a magas biztonságú nemzetközi minősítésű terméket, és képzett szakemberrel kell felhelyeztetni a zárat, plombát, hogy ne legyen feltörhető.
• A harmadik: az ellenőrzés – követni kell a gyártástól a felhasználásig a plomba útját. Meg kell nézni például, feszesre van-e húzva, megvan-e a plombaszár vége.
Figyelni kell a kamionok tetejét is, a bűnözők megbontják, volt rá eset, hogy éjszaka 6 perc alatt kipakolták ilyen módon a rakományt. Sokan nem gondolná, hogy a raklap aljára lemezt kell rakni, a réseket eltömni, mert itt is megbontható a lezárt rakomány.
„Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsót vegyek”
A szállítmány sok kézen megy át, az olcsó, silány rossz plombát könnyen nyitják, ha nincs rendesen felrakva, egyszerűen el lehet eltávolítani. A gyártó felelőssége előírni, milyen konténerben szállítsák az árut, milyen biztonsági intézkedéseket kell megtenni. Egy zár nem zár – hosszú hajóút alatt a konténerekre minimum két plombát kell tenni, az ajtórudazaton lévő zárszerkezeten is legalább 2 plomba legyen, amelyeknek mindkét része sorszámozott.
Gyakori probléma: nem nézik meg, milyen plombával indították útnak az árut, ezt ajánlatos ellenőrizni. Az előadó felhívta a figyelmet: ovális keresztmetszetű plombát kell választani, a kerek könnyen manipulálható.
Rádiófrekvenciás plomba
A jövőt a rádiófrekvenciás plombák jelentik, több mint 350 alkalommal lehet nyitni, zárni, megjegyzi, mikor, mennyi ideig volt nyitva, zöld LED jelzi, hogy érintetlen, pirosra változik, ha nyitják vagy lemerülőben van. A korszerű kültéri plomba a kamion hátuljára kerülhet, ha bezárják, generál egy sorszámot, ha menet közben nyitották, másik sorszám készül, s azt is megjegyzi, ha manipuláció érte. A terméket holland céggel együtt fejlesztették, 1500 alkalommal lehet használni.
Szintén a jövő a nanotechnológia alkalmazása, nagyon apró nikkel lapkákra a papírpénz gyártásánál használt fémszál melléktermékeinek hasznosításával 3-6 karakter jelölést fel lehet vinni a plombára.
