Ma már szinte közismert, hogy napjainkban gyakorta a humán tényező, azaz a felhasználók számítanak a leggyengébb láncszemnek a vállalati informatikában. A vállalatok közel fele ugyanakkor nem rendelkezik stratégiával a belső fenyegetések elhárítására. (tovább…)
Az út persze az integráció és az IP, de egyre fokozódó kockázatok mellett. Idézet: „Az integrált IP a legkiterjedtebb botnet hálózat Európában, reális fenyegetés”, „Az IoT keretében 2020-ra világszerte 50 milliárd eszköz kerül fel az internetre integrált felhasználással”. (tovább…)
Azt szokták mondani, hogy az a biztos, ami már elmúlt! Nem szeretnék abba a hibába esni, hogy elkiabálom a címben tett kijelentést, de amit tudni lehet: 2016. december 23-án az NFM társadalmi egyeztetésre bocsájtotta a ’Pilótanélküli légijárművekről szóló előterjesztést’, a hatályba léptetését pedig 2017. július 1-jével tervezik. (tovább…)
Rendszeresen foglalkozunk térfigyeléssel és nagyon szomorú, hogy a berlini karácsonyi merénylet kapcsán napi aktualitással kell ismét elővennünk a témát, kicsit eltűnődve egyúttal a parttalan demokrácia következményein is. (tovább…)
Október 20-án, egy 11. kerületi szálloda konferenciatermében rendezte meg a GeoVision Hungária Kft. aktuális szakmai képzését. A program a közterületi térfigyelő rendszerek jogi, szakmai elméleti és gyakorlati témáit dolgozta fel, kiegészítve a vezeték nélküli hálózatok tervezési és üzemeltetési tudnivalóival. (tovább…)
A napokban olvashattuk, hogy nyilvánosságra hozták az USA-ban a kereskedelmi drónok felhasználását részlegesen szabályozó rendelkezéscsomagot, ami akár mintaértékű is lehet világszerte.
(tovább…)
Az amerikai football világérdeklődésre számot tartó eseménye a Super Bowl a bajnokság döntője. A San Franciscoi stadiont területe felett, illetve attól 50 kilométeres távolságban biztonsági okokból betiltották a drónok használatát az esemény ideje alatt.
A jövőben a biometrikus adatok emberekhez és nem ügyekhez kapcsolódnak, vagyis az azokhoz tartozó azonosító kódok a személyazonosító adatok és a fényképek nyilvántartásába kerülnek, így nem kell minden egyes eljárásban új DNS-mintát venni. (tovább…)
Az internetes bűnözés növekedésével és az egyre profibb módszerek megjelenésével mindenki el kell gondolkozzon vajon mindent megteszünk-e a minket érintő területek IT biztonságáért? Mérjük fel a helyzetet és tegyük meg a szükséges lépéseket mihamarabb. Ebben ad konkrét és hasznosítható tanácsokat Solymos Ákos a QUADRON tanácsadói üzletág vezetője.
Abu Dhabiban tartották meg a világ egyik legrangosabb IT biztonsági rendezvényét, az RSA Konferencia 2015-t, amelyen évről-évre a szakma legkiemelkedőbb képviselői mondják el véleményüket az IT biztonság aktuális kérdéseiről. Idén a konferencia témája a változás, a változtatás szükségessége és a közös felelősségvállalás volt.
(tovább…)
Korábbi cikkünk a biometrikus azonosító rendszerek elfogadottságával foglalkozott, melynek alapja egy tanulmány volt, amelyet 2006 és 2014 évben elvégzett vizsgálatok eredményeiből állított össze Professzor Dr. Kovács Tibor és Földesi Krisztina, a jelenlegi Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai mérnök karán. A tanulmány meglepő konklúziója szerint, a vizsgált időszak alatt a biometrikus azonosítás elfogadottsága csökkent. Cikkünkben a tanulmány felhasználásával, a jobbító megoldások mikéntjére keressük a válaszokat. (tovább…)
A világ egyik legnevesebb műszaki egyetemén, az MIT-n (Massachusetts Institute of Technology) végzett kutatást 15 kiváló biztonsági szakértő, kriptográfus és kutató a titkosított kommunikációhoz kapcsolódó komplex problémáról. Ezzel egyben az amerikai és brit kormányok bűnüldöző és hírszerző szervei titkosított adatokhoz való hozzáférési igényeire (is) reagáltak. Az elektronikus kommunikáció fejlődésével párhuzamosan ma már tapasztalható, hogy globális problémáról van szó, nem szűkíthető le kizárólag a fent említett két országra.
(tovább…)
Az utóbbi időben több cikkünkben is érintettük a témát. Tekintettel portálunk profiljára, elsősorban a drón használat biztonsági vonatkozásait, valamint a szabályozás aktuális kérdéseit igyekeztünk áttekinteni. Úgy gondoltuk fontos, hogy egy neves piaci szereplő véleményét is meghallgassuk, Molnár Zsoltnak a Rotors § Cams ügyvezetőjének gondolatait olvashatjuk az alábbiakban. (tovább…)
A reptér jogi státusza: közforgalom számára nyitott magánterület. Na és nem is akármilyen! Csak néhány adat: 0-24 órás üzemben 15 000 induló utas naponta, 2 500 dolgozó + a beszállítói forgalom (Cargo, Catering). „ A kiemelt biztonsági kockázat napi megélése mellett szerencsénkre az utóbbi évek leggyakoribb biztonsági eseménye az elhagyott, többnyire véletlenül ottfelejtett csomagok táskák problémájának a kezelése volt.” Szabó Istvánnal, a repülőtéri biztonsági szolgálat helyettes vezetőjével beszélgetünk. (tovább…)
A pilóta nélküli légi jármű rendszerek, eszközök (UAS, UAV), közkedveltebb néven drónok fejlesztésének, dinamikus térhódításának a periódusát éljük. Az MBF kongresszusról beszámoló cikkünkben hangsúlyoztuk, hogy a fejlődés léptékét, csak a 70 – es évek PC forradalmához lehet hasonlítani, mert a kezdeti katonai, rendvédelmi felhasználási területeket messze meghaladva terjednek a civil szférában is, így pl. az infrastruktúra ellenőrzés – védelem és a légi fotós technika területén. A felhasználásnak szinte csak a fejlesztőkfantáziája szabhat határt, ugyanakkor jelentős biztonsági kockázatok is jelentkeznek, ezért a használatuk szabályozása elkerülhetetlen. Induló cikksorozatunk ezt a kérdéskört próbálja áttekinteni.
A dróntechnika érzékelhetően már rövid távon is forradalmasítani fogja az alacsony légtérben folyó légi tevékenységet, használatuk ugyanakkor jelentős biztonsági kockázatokat is felvet, itthon elsősorban a repülésbiztonsági de adatvédelmi területen is stb. A figyelmetlenség és a szakszerűtlen kezelés komoly baleseteket idézhet elő, de még a légi forgalmat is veszélyeztetheti, arról nem is beszélve, hogy a technikákkal minden nehézség nélkül lehet „behatolni” az ember privát szférájába. A szabályozás egységes EU-s rendszerének kialakítása és bevezetése tehát elkerülhetetlen, melynek meg kell határoznia a legális alkalmazások feltételrendszerét – beleértve az adatvédelmi, repülésbiztonsági és felelősségbiztosítási kérdéseket is -, valamint az illegális alkalmazások elleni fellépés módját egyaránt. A témában a „használati engedélyeket” kiadó Nemzeti KözlekedésiHatóság (NKH) véleményét kérdeztük. (adatvédelmi kérdésekre egy következő cikkünkben térünk ki)
Szerettünk volna, pontosabb és akár naprakész adatokat kapni az engedélykérésekszámáról, engedélyek felépítéséről, tartalmáról, jellegzetes típus problémákról, elutasított tanulságos esetekről és arról, hogy véleményük szerint ma hogyan áll az engedélyezett és aténylegesen repülő drónok arányszáma a hazai légtérben. De kérdeztük egyúttal a tervezett szabályozás legfrissebb helyzetét is.
Minden pilóta nélküli légijármű – függetlenül a felhasználás céljától – a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy ún. lajstromozásra nem kötelezett légijárműnek tekintendő. A NKH Légügyi Hatósága a hivatalos honlapon is megtalálható jogi szabályzók alapján adja a “drónok” kereskedelmi célú használatára vonatkozó engedélyeit.
A pilóta nélküli légi jármű rendszerek alkalmazásakor a NKH Légügyi Hatósága által alkalmazott jogi szabályzók mellet több más Hatóság (pl.: a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) és egyéb szervezet által támasztott követelményeket is figyelembe kell venni.
További részletek: https://www.nkh.gov.hu/web/legugyi-hivatal/pilota-nelkuli-legijarmuvek-uav/uas-uzemeltetese
A pilóta nélküli légijárművel történő munkavégzéshez egy tevékenységi és a munkaterület függvényében egy eseti vagy korlátozott légtér engedély iránti kérelmet kell a Hivatalhoz benyújtani. Az engedélyezési eljárás normál ügyintézési határideje 21 nap. Különösen a légtér engedélyek kiadása egyéb szakhatósági állásfoglalásokat, biztonsági elemzéseket is igényelhetnek a kérelmezett légtér típusának figyelembevételével.
A tevékenységi engedély maximálisan három hónapra adható ki, amely az érvényesség időtartamán belül kiterjeszthető, illetve a még érvényes engedély meghosszabbítható. A munkavégzéshez szükséges légtér engedélyek munkaterületenként kerülnek kiadmányozásra.
Abban az esetben, ha a kérelmezett munkavégzés célja mérőkamerás távérzékelés, a Hivatal által kiadott tevékenységi engedély birtokában a légi távérzékelés engedélyezésének és a távérzékelési adatok használatának rendjéről szóló 399/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet értelmében, kérelmet kell benyújtani a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálatához is.
Ami a kizárólag magáncélú – hobbi célú – felhasználást illeti, külön hatósági engedély beszerzését pillanatnyilag nem igényli. Ugyanakkor, a légijármű tulajdonosát teljes körű büntetőjogi felelősség terheli a használat során bekövetkező balesetekért, anyagi kár okozásáért, a légiközlekedés szabályainak megsértéséért. Ennek elkerülése érdekében, és figyelemmel az engedélyköteles tevékenységek végrehajtásának feltételeire, kifejezetten ajánlott az eszközt a tulajdonos birtokában lévő területen használni, a más természetes vagy jogi személy tulajdonában lévő, illetve közterületeket elkerülni, az emberek fölötti repüléstől pedig szigorúan tartózkodni.
Az Európai Unió tagállamai jelenleg nemzeti hatáskörben dönthetnek a 150 kg maximális felszállósúly alatti távirányított légijármű-rendszerek alkalmazásának feltételeiről. A magyar jogszabály szakmai háttéranyagának előkészítését tavaly kezdte meg egy, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatalának vezetésével működő munkacsoport. A szakemberek természetesen figyelembe veszik a nemzetközi előírásokat (különösen az Európai Unió és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabályait), több európai ország kapcsolódó követelményrendszerét tanulmányozzák. A majdani jogszabály várhatóan nem törvény, hanem miniszteri rendelet lesz, elfogadásának és kiadásának pontos ütemezése csak a későbbiekben határozható meg. A tervezetről tájékoztatni kell majd az Európai Bizottságot és a tagállamokat. Az ún. notifikációs eljárás időtartama a közösségi szabályozás párhuzamosan zajló kialakítása miatt a megszokott három hónapnál akár jelentősen hosszabb is lehet.
Az Európai Bizottság kezdeményezésére ugyanis uniós szinten közös stratégia és egységes előírások készülhetnek a távirányított légijármű-rendszerek biztonságos és fenntartható polgári felhasználásának kereteiről. Az elmúlt években rohamosan fejlődő technológia legígéretesebb alkalmazási területei az infrastruktúraellenőrzés és a légi felvételek készítése. A korszerű eszközök hosszabb távon az árufuvarozásban, végül pedig akár a személyszállításban is megjelenhetnek majd.
Magyarország támogatja egy erős és versenyképes gyártó- és szolgáltatóipar kialakulási feltételeinek megteremtését célzó közös stratégia megalkotását. Fontos, hogy olyan uniós előírások szülessenek, amelyeknek megfelelve a magyar fejlesztők is sikeresen vehetnek részt a világpiacon folyó versenyben. A piacnyitáshoz szükséges egységes szabályoknak a légiközlekedés- és adatvédelemmel, az állampolgárok jogaival kapcsolatos kockázatokat is kezelniük kell.
A tervezett uniós szabályozás megalkotása során a repülésbiztonság elsődleges szerepe mellett különös figyelemmel kell lenni arra, hogy az előírások milyen felszálló súlyú távirányított légijárművekre vonatkozzanak. A meghatározandó értéknek úgy kell segítenie az egységes európai piac kialakítását, hogy közben ne gátolja a helyi fejlesztéseket.
Jelenleg több száz civil drón van Magyarországon, hetente 3-4 engedélykiadással kapcsolatos kérelem érkezik a Légügyi Hivatalhoz.
Tipikus problémaként említhető, hogy sokan úgy vélik, mivel “csak” alacsonyan (15-30m magasan) akarnak repülni, ezért nem veszélyeztetnek más légijárművet, de a rendőr-, mentő- valamint mezőgazdasági légijárművek is közlekedhetnek ilyen magasságban.
Sorozatunk második részében, a drón fejlesztés és kereskedelem területével foglalkozó szakértő véleményét kérjük a szabályozás problémaköréről (A szerk.).
A napokban „ Technológiai fejlesztések – Biztonságtechnikai trendek” témakörben megjelent cikkünkben már idéztük a Biztonságpiac Konferencián elhangzottakat. Elmondtuk, hogy az esemény vitathatatlan sikerének az oka nyilván a biztonság problémakörének szélesebb megközelítésben történő áttekintése, ami a biztonságpiac.hu munkafilozófiájának a lényege és ami mára már láthatóan kiváltja a szakma komoly érdeklődését. Ismét csak önkényesen tallózva a rendezvény számos eseménye között, a következőkben a logisztikai és a kereskedelem biztonság témakörét érintjük vázlatosan.
A műfaj itt is pódiumbeszélgetés volt. A résztvevők: Solymár Zoltán Z§Z Kft., Papp Róbert MBF., Őrs Tünde Agis Fire § Security Kft., dr Csikós Gellért OKSZ.
A beszélgetés az un. „ Ellátási Lánc ” folyamat bemutatása keretében érintette először a biztonsági kockázatokat. Az ellátási lánc a gyártástól az üzletig követi, szervezi a termék útját.
A folyamat minden állomásán persze adott a biztonsági kockázat, minden elemében lehet gyenge pont. Haladjunk sorba. Már az alapanyagnál is lehet veszteség, különösen a drága alapanyagoknál, ahol már indulásként is esetenként hiánnyal kerülhetnek raktározásra. Így hát szoros elszámolással kell ellenőrizni, hogy milyen készletek kerülnek be a gyárba A gyártás során pedig a termékből maradhat ki valami, igazolni, ellenőrizni kell tehát, hogy minden alapanyag-komponens belekerült e a technológiai sorba. A késztermék raktározása kapcsán is jelentkezhet hiány, így az oda bekerülő és kikerülő készleteket is igazolni, dokumentálni kell. Megdöbbentő ugyanakkor az, hogy a szakemberek a szállítás kapcsán jelezték a legsúlyosabb kockázatokat, a legtöbb bűncselekményt (lásd: később).
A védekezésnek nincsenek hagyományos módszerei, itt is nemzetközi együttműködés kell, mert szinte ipari módszerekkel működő határokon átnyúló bűnözésről van szó. A gyártók sajnos az ellátási folyamat egészét érintve nem figyelnek kellő tudatossággal a biztonságra, pedig látható, hogy a munkaszervezés – készlet nyilvántartás – ellenőrzés, technikai és humán védelem vonatkozásában is számos teendő van.
Ismert gyakorlat: „ A gyártás addig még mindenképpen rentábilis amíg a termék ára elviseli a lopások által okozott kárt ” No igen, ezt a szemléletet kellene meghaladnunk. Legyen itt egy elképesztő adat: az unióban az ellátási lánc folyamata kapcsán képződő lopáskár éves szinten megközelítőleg 8,2 milliárd euro! Ez forintosítva 2 500 milliárd Ft, azaz a hazai GDP közelítőleg 10%-ának megfelelő nagyságrend.
A beszélgetés során külön is kitértek a fent már említett szállítási lopáskárok problémájára.
Ismét a munka folyamatára tekintve. A szállítmányozó az esetek többségében csak bróker tevékenységet végez és leosztja a konkrét szállítást a fuvarozó vállalkozásnak. Itt a gépkocsivezetőre van bízva minden! A kockázati alapesetben csak annyi történik, hogy egyáltalán nincs, vagy csak hiányosan van képben a leplombált szállítmány összetételét illetően, ami természetesen nem segíti azt, hogy kiemeltebb figyelmet fordítson a szállítmány védelmére. Rosszabb eset – és egyáltalán nem ritka – az, amikor maga a gépkocsivezető, illetve a kapcsolódó előre beszervezett cinkosok követik el, a dézsmálásos károkozást.
Az elkövetési módszerek vonatkozásában képeket láthattunk az egyik legelterjedtebb behatolási módszerről, a plombák manipulálásáról. Láthattuk, hogy, pl. egy fém nyesedék a plomba zár részébe történő betolásával milyen egyszerűen és látható sérülés nélkül nyithatóak egyes plomba típusok. Láthattunk aztán egy olyan bravúros felvételt is ahol mozgó Kamiont hátulról megközelítve, menet közben rámoltak ki (vajon ki készíthette a videót?).
Elhangzott, hogy szinte lehetetlen követni a lopásokhoz használt újabb és újabb technológiákat, módszereket. A fenti összegre gondolva, van bőven miből finanszírozni! Óriási kihívás tehát a biztonságtechnikai fejlesztések kapcsán is lépést tartani ezzel a tempóval. A bűnüldözés – nyomozás során gyakran már önmagában az is kihívás, kideríteni, hogy a szállítmányozási útvonal mely szakaszán és lehetőleg pontosan hol, történt meg a lopás.
Van persze itt is olyan teendő, ami nélkülözhetetlen és csak szervezést és odafigyelést igényel. A döntő: nézzük meg, hogy kinek adjuk oda a fuvart! Legyen pontos dokumentáció a szállítmányról! Ismert már a megbízható fuvarozókat tartalmazó un. „ Fehér Lista” – tessék használni! Fontos továbbá, a szállítmány biztosítási lehetőségek átgondolt igénybevétele, de legalább ennyire fontos az elektronikus járműkövető felügyeleti megoldások szélesebb körű alkalmazása stb.
Nagyon sok múlik a vagyonőri munka minőségén. Elvárás lenne a gyors áttekintő és intézkedési készség, hiszen a károk felfedezését követően a minél gyorsabb felderítés a cél. Azaz „Láss, mindent és cselekedj is promt és helyesen!” Könnyű kimondani, de a mindennapok során nehéz megvalósítani. Kevés az igazán felkészült vagyonőr, van a képzési területen is sok tennivaló. Megfigyelhető tendencia az is hogy, a cégek egyre kevesebb emberrel próbálják megoldani a beléptetés – kiléptetéshez, az őrzés –védelemhez kapcsolódó, egyébként többnyire adminisztrációs munkát is igénylő feladatokat. Gyakori a fáradtság, a túlterhelés, ami persze magában hordozza a több hiba kockázatát. Több mobil technikai eszközre is szükség lenne az eredményesebb munkához. Na és van dolga itt még bőven a jogalkotásnak is. KI intézkedhet, mit tehet, hogyan stb.?
Visszatérve immár az ellátási lánchoz, Látható talán, hogy a hatékony védekezéshez átfogó gondolkodás szükséges, melynek keretében adott ügyben, az összes érintett részterület felelőseinek bevonásával egy koncepciót kell kialakítani. Ennek keretében át kell tekinteni a fenyegetettségeket, azt, hogy milyen eszközökkel tulajdonítanak el, általában hol és milyen ütemezésben (napszakban, stb.) és erre kell kialakítani a védekezési stratégiát. (Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a biztosítók a kárrendezési eljárás során igen alaposan keresik a konkrét károkozás helyét és ha kideríthető munkahelyi hanyagság, akkor a felelőst is.) Sajnos az itt kívánatos szemlélet térhódítása egyenlőre itthon még igencsak gyerekcipőben jár.
A technikai vonatkozásokban a beszélgetés részletekbe menően nem érintette azt az arzenált (áruvédelmi, video megfigyelő, beléptető, behatolás jelző, külső védelmi rendszerek, távfelügyelt megoldások stb.), amelyek segítik ezeken a területeken is, a hatékony védelmet.
A röntgenek egyre erősödő szerepét viszont hangsúlyozták, mégpedig nyilván azért, mert itt olyan technológiáról van szó, amely az ellátási lánc folyamatának szinte valamennyi állomását érintve tud komoly segítséget adni a vagyonvédelmi munka során. Az itt használt egyre szélesedő eszköztár csak felsorolásszerűen: kézi fémkeresők, fémdetektorkapuk, testszkennerek, csomag vizsgáló és cargo röntgenek, gépjármű és vasúti kocsi átvizsgáló röntgenek. Sűrűn elhangzó érv az, hogy lassan számos területen szinte nélkülözhetetlenek, de nagyon drágák.
Ez persze viszonylagos, hiszen idézzük csak fel a fent említett éves összegét az ezen a területen bekövetkező lopáskároknak.
LDSZ szimpózium. 9 téma, 4 óra. Fókuszban az év újdonságai a Kandón
A konferenciát Idén már második alkalommal rendezte meg a Biztonságpiac.hu, a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) és a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) az ORFK Teve utcai székházában. Az esemény vitathatatlan sikerének az oka nyilván a biztonság problémakörének szélesebb megközelítésben történő áttekintése, ami a biztonságpiac.hu munkafilozófiájának a lényege és ami mára már láthatóan kiváltja a szakma komoly érdeklődését egyben hiánypótló jelentőségű.
Mire is gondolunk itt? A két napos program során szó esett hadiipari, terror elhárítási, nemzetközi biztonságpolitikai, magánbiztonsági, rendvédelmi, bűnmegelőzési, büntetés végrehajtási, tűz és katasztrófavédelmi, biztonságtechnikai, adatvédelmi, kereskedelem- áruvédelem biztonsági kérdésekről stb., hazai és nemzetközi tendenciákról a legszélesebb kitekintésben. Így jutottunk el az Iszlám Állam (IS) biztonsági kockázatainak az elemzésétől, a zárjegy és plombák használata kapcsán felmerülő problémákon keresztül egészen a számítógépeink vírusvédelméig, vagy a drónok használatának adatvédelmi kérdéseiig stb.
A moderátori közreműködésével történő pódiumbeszélgetéseken a piac neves szolgáltatói, az állami és szakmai társadalmi szervek, valamint kiemelt biztonsági kockázatú felhasználók képviselői vettek részt, elősegítve az egyébként elég szűkös keretekben működő szakmai párbeszéd folyamatát. Az „ Egy asztalnál az adott témában érintettek köre.” – elv kitűnően segítette a fontos kérdések megfogalmazását a válaszok több szempontú átgondolását.
A Konferencia deklarált fő témája „A hadi- és biztonsági ipar a honvédelem, a rendvédelem és a magánbiztonság szolgálatában.” volt. Mi a fent említett széleskörű kitekintés bemutatására már portálunk profilja okán sem vállalkozhatunk, most inkább a szűkebben vett biztonságtechnikához kapcsolódó témakörökből választottunk kettőt a rendezvény február 26-i programjából. Akkor következzen az első téma.
Technológiai fejlesztések, biztonságtechnikai trendek témakörben Torda Júlia (Bme.hu) moderátori tevékenysége keretében folyt beszélgetés. A résztvevők: Dr Gárdonyi Gergely BSZKI. Otti Csaba Óbudai Egyetem, Kalcsó Attila Aspectis Kft, Móré Attila Szabványügy, Wilhelm Tibor T-Systems MO. Kft.
A felvezetésben elhangzott, hogy az év eleji szörnyű párizsi merénylet nemzetközi hatása az eddigieknél is koncentráltabban irányította rá a hatóságok figyelmét világszerte a terrorcselekmények fenyegető veszélyeire, a bűnmegelőzés, felderítés fontosságára, a feladatok koordinálására és ezekben a folyamatokban a technikai lehetőségek intenzívebb sokrétűbb felhasználására, egyben a biztonságtechnikai alkalmazások növekvő szerepére.
Ezt követően a meghívottak szakterületeik innovációiról, fejlődési tendenciáiról, aktuális kérdéseiről adtak rövid tájékoztatást, majd beszélgetés következett.
Dr Gárdonyi Péter a bűnügyi helyszínelő tevékenységet segítő jelentős innovációként a – egyébként már eddig is nem kevés publicitást kapott – bűnügyi helyszínelő buszokról számolt be. Elmondta, hogy az optikai kutató eszközökkel és talajradarral kiegészített eszköztár, nagy segítséget ad a helyszíni daktiloszkópiai felderítő munka során. Könnyíti a helyszínelő munkát, hogy az optikai eszközökkel a nyomrögzítésekhez szükséges fizikai- kémiai kontaktust meg tudja előzni így egy precíz optikai felderítés, ami egyrészt abban segít, hogy a ténylegesen „nyomgyanús” helyek vizsgálata később alaposabban történhessen meg, egyben remélhető, hogy az előzetes kevesebb fizikai kontaktussal, a fontos nyomok eltűnésének a kockázata is csökken. Az új technika alkalmazási protokollja még kidolgozás alatt van és persze itt felmerülnek gazdaságossági szempontok is. Azaz alkalmazni csak a feltétlen szükséges problémák megoldására célszerű ezt a működési rezsijében sem olcsó buszos technológiai arzenált.
Otti Csaba. Az Alkalmazott Biometriai Intézet munkája kapcsán elmondta, hogy az azonosítás technológiai trendek kapcsán nő az érdeklődés a humán (és nem tárgy) alapúmegoldások iránt. A piacra egyre több gyártó lép be, aminek eredményeként az általuk elvégzett szakértői munka is felértékelődik, hiszen a kikerülő rendszerek messze nem azonos képességűek, így ezek tesztelése, véleményezése nélkülözhetetlen. További rendszeres feladatként jelentkeznek a rendszerintegrátoroktól kapott megbízások, hiszen a szakmában egyre gyakoribb igény, hogy adott feladatra kell kiépíteni,integrálni – egyébként gyakran különböző gyártóktól származó – technikákat a biztonságos létesítmény üzemeltetést elősegítve (egymással összehangolt formában működő behatolás jelző- tűzjelző – beléptető-kamera – munkaidő nyilvántartó, nem ritkán intelligens épület rendszerek).
Az intézeti munka filozófiai alapvetése változatlan, lényege, hogy a biztonsági megoldásokat mindig egy koncepció keretein belül kell tárgyalni, ahol pontosan meg kell határozni az elérendő célokat, feltárva a kockázatokat, figyelembe véve az emberi tényezőt, a várható költségeket és prognosztizálható hasznokat. Elmondta, hogy a munkáik közel 80%-a konkrét alkalmazási igény vizsgálatához kidolgozásához kapcsolódik.
Wilhelm Tibor a rendezvény főtámogatójaként szereplő T-Systems képviseletében csatlakozott Otti Csaba gondolataihoz. Cégük a hazai piacvezető infokommunikációs vállalat, rendszerintegrátorként jelenik meg a fizikai biztonságtechnikai piacán, mégpedig az ügyfél igények alapján a fejlesztők-gyártók által innovált termékek felkarolásával, és másokkal együttműködve rendszermegoldások szállításával.
Kalcsó Attila. A hazai IP video technológia élharcos cége az Aspectis Kft értékesítési igazgatója, a megfigyelő rendszerek fejlődési tendenciáiról beszélt. Megjelentek az egyre nagyobb felbontásra képes technikák (akár 20-30 MP), a döntő tendencia mégsem a felbontás parttalan növelése, hanem az adott lehetőségek mellett megvalósítandó minél színvonalasabb képalkotás. Nő az igény a speciális alkalmazási környezetre fejlesztett megoldásokra pl. rossz fényviszonyok mellett, vagy éjjel. Fontos szempontként jelentkező igény a cselekvés felismerés, vagy pl. a pro aktív, illetve utólagos intelligens video elemzés lehetősége. Ez utóbbi annál is inkább fontos szempont, mert a felügyeleti rendszereknél probléma, hogy az emberek egyre több eszközt kell kezeljenek megosztott figyelemmel, ami persze magába hordozza a gyakoribb hiba kockázatát.
A szigorúan vett biztonsági, rendvédelemi alkalmazásokon túlmutató felhasználásoknak is egyre nagyobb a piaca. Ilyen pl.: a pro aktív közlekedésbiztonság a baleset megelőzés, az üzletvitelt segítő, vagy a munka, illetve termelési folyamat kontrolt segítő megoldások.
Talán a legnagyobb figyelmet keltő, egyben megszívlelendő mondanivalója Móré Attilának a vagyonvédelmi szabványok szakértőjének volt. A szabványok egyre parancsolóbb nélkülözhetetlenségét kitűnő példaként a már fentebb többször említett integrált rendszerek kapcsán mutatta be. Elmondta hogy a közös működésbe vont (gyakran különböző gyártóktól származó) rendszerek összehangolt működése sikeréhez közös technikai nyelven kell„beszéljenek”, hiszen ennek hiányában hogyan is hangolhatóak össze? Meg kell tehát teremteni az összemérhetőség, illetve összeilleszthetőség paramétereit. Ebben segítenek szabványok. Azaz a szabványoknak megfelelő eszközöket kell gyártani, mert csak akkor van lehetőség a zökkenőmentes összehangolt működésre.
A szabványosítás ugyanakkor lassú folyamat, folyamatos egyeztetést és végül adott ügyben közmegegyezést igényel. Elmondta, hogy itthon nem ritkán okoz feloldhatatlan konfliktusokat a MABISZ megfelelősség és egyúttal a hatályos EU-s szabványoknak történő megfelelés problémája. Hangsúlyozta, hogy persze a szabványok kötelezővé tétele nem szerencsés politika, mert nehezítheti a fejlődést. A szabványoktól olykor el lehet és el is kell térni adott probléma megoldása érdekében, ez a mindenkori tervező felelőssége. A rugalmasabb értelmezés érdekében történik a szabvány harmonizáció. Ennek értelmében az eltérés iránya mindig csak felfelé lehet, mert a szabvány által előírt minimális biztonsági szintet mindig célszerű megtartani.
LDSZ szimpózium. 9 téma, 4 óra. Fókuszban az év újdonságai a Kandón
Közismert tény, hogy a vagyonvédelmi szakmában virágzik a fekete foglalkoztatás és a korrupció, ezért a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj megállapítását – legalábbis a szavak szintjén – már tavasszal is, persze leginkább a választások előtt – kiemelt jelentőségűnek ítélte a kabinet. A szakma egyre türelmetlenebbül várja a szabályozást. A témában a legfrissebb hír az, hogy a kormány tovább halasztja a döntést és saját hatáskörben kívánja a kapcsolódó rendeletet kialakítani Pintér Sándor belügyminiszter információja alapján.
Elég érthetetlennek tűnik, hogy vajon miért tartja éppen most elengedhetetlenül fontosnak a kormány azt, hogy saját maga határozza meg azt az összeget amelynél kevesebb óradíjat nem kérhetnek a cégek a vagyonőreik munkájáért. A dolog leginkább azért furcsa, mert általános tapasztalat és leginkább a közbeszerzéseknél, hogy a nyertes ajánlatokban szereplő vállalási díjak gyakran a minimálbérre sem nyújtanak, nyújtottak fedezetet, nemhogy a közterhekkel növelt minimálbérre (egyébként a szakmai kamara honlapján folyamatosan megtalálhatók a minimális vállalási díjak). Azaz a hatóságok (nem ritkán minisztériumok, bíróságok stb.) jártak élen a vállalási díjak irreális alacsony szinten tartásában. Tudunk 700, 750 Ft-os vállalási díjakról is, akkor, amikor a fent jelzett minimálbér és közterhei kifizetéséhez minimum 1100 /óra árra lenne szükség.
Óvatos optimizmusra adott okot a módosított vagyonvédelmi törvény, amely egyáltalán megteremtette a minimális rezsióradíj bevezetésének a lehetőségét, a folyamat viszont a kapcsolódó kormányrendelet közzétételét követően sajnálatosan elakadt. Azóta a szakma az óradíjat konkretizáló belügyi rendeletre vár, ami viszont abban az esetben, ha szabályozást a kormány saját hatáskörébe vonja nem születhet meg, mert ehhez ismét módosítani kell a vagyonvédelmi törvényt, amelyik jelenlegi formájában a belügyminiszter kompetenciájába tartja a rendelet alkotást. Így viszont reális lehetőség az, hogy szabályozás a jövő évre tolódik.
A történet tehát „ róka fogta csuka ” amiben gyaníthatóan változatlanul működnek szűk csoportérdekek, egyébként nem kizárhatóan szakmai oldalról is.
A személy- és vagyonőrök kötelező képzésének eddigi tapasztalatai
Az érintett tudta nélkül készített hangfelvételek jogi megítélése
