Biztonságtechnikai szakportál

Szabó Lajos előadása a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara és az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész-és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar közös konferenciáján hangzott el.

Az előadás címe és hármas tagolása azért indokolt, mert a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából szervezett konferencián pontosan tisztában kell legyünk azzal, mit is ünneplünk, mennyire tekinthető tudományosnak a magánbiztonsági tevékenység Magyarországon, és milyen esélyeink vannak arra, hogy kutathatóvá váljon mindaz a munka, amelyet eddig elvégeztünk.

A tudomány meghatározása

Először is a tudomány fogalmát kell meghatároznunk. Kemény dió, hiszen olyan fogalomról, kifejezésről van szó, amelyet számosan használnak, elterjedt, és könnyen lehet, hogy sokan mást és mást értenek alatta. Valahogy úgy vagyunk vele, mint a biztonság fogalmával, amelyről pár éve tartottam előadást a konferencián.

Magyar Tudományos Akadémia szerint:

„A tudomány – a mai értelemben vett tudomány a maga módszertani, intézményi hátterével alapvetően modern jelenség, noha egyes elemei jóval korábban megjelennek: Kínában, a folyammenti kultúrákban (technikai, matematikai ismeretek felhalmozása) és a görög–római antikvitásban. A XVI–XVII. század folyamán az antik természetfilozófia iránt feltámadó érdeklődés, a reneszánsz mágia gyakorlati orientációja, a kísérletezés technikájának kialakulása, bizonyos mesterségek (például haditechnika, mezőgazdaság, hajózás, lencsecsiszolás) tudásanyagának növekedése, valamint a mesterségekben felhalmozott ismeretek hozzáférhetővé tétele a könyvnyomtatás által, a természetről való gondolkodás új, az arisztotelianizmustól élesen eltérő, matematizált, ám a természetrajzi és természetfilozófiai hagyománytól csak fokozatosan elkülönülő típusát teremtette meg. Ezt az átalakulást szokás »tudományos forradalomnak« nevezni. Önálló társaságok, akadémiák szerveződtek. Tagjaikból létrejött a tudós, mint foglalkozás. – Az ismeretek mennyiségi felhalmozódásával lehetetlenné vált, hogy egy-egy tudós minden tudásterületet áttekintsen; a XVIII. századtól megkezdődött a tudományok specializálódása, a sajátos fogalomkészletekkel, módszerekkel és instrumentáriumokkal rendelkező szaktudományok kialakulása. A XX. század közepére a tudomány a nagyipari termelés számos jellegzetességét vette fel, mind méretében (»Nagy Tu­domány«), mind működési mechanizmusában.” 

(Forrás: http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/tudomany.htm © 2003 MTA)

Mint látható az enciklopédiai szócikk meglehetősen szerteágazó, pár helyen akár vitatható is néhány megállapítása. De ami a leglényegesebb a tudós és a tudomány fogalmának behatárolására tett kísérlet, és semmiképpen sem tekinthető definitívnek.
A tudományos megközelítés azonban szükségessé teszi, hogy mikor bármiről is essék szó, azonos, vagy közel hasonló tartalmak jelenjenek meg a tudatunkban, vagyis pontos, szakszerű és célszerűen definiáljuk az alapfogalmakat.

Ehhez nyújt segítséget Wartofsky, M. W. (1977): A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai (Gondolat kiadó, Budapest) című művében található definitív fogalmi meghatározás:
„Az ismeretek rendszerezett vagy módszeres összessége, amely általános törvényeket, vagy elveket tartalmaz, a közös nyelvet beszélő tudósok a tárgy vonatkozásában konszenzust mutatnak, egyetemes, igazságai tértől és időtől függetlenek, kumulatív, folyamatos, objektív és autonóm »óriások vállán állunk«, eldologiasulást eredményez (emberi tevékenységtől független).” (Forrás: http://pszichologia.pte.hu/files/tiny_mce/File/labadi/MODSZER/1.%20MIT%C5%90L%20TUDOM%C3%81NYOS.pdf)

Ez a meghatározás már többé-kevésbé megfelel a „jó definíció” igényeinek, vagyis;

• a fogalom minden jellemzőjére kiterjedő
• elemenként vizsgálható
• szabatos
• tömör

Természetesen ez a fogalommeghatározás is kiemeli azt a tényt, hogy „a tudósok a tárgy vonatkozásában konszenzust mutatnak”, vagyis nem feltételek nélkül fogadják el egymás megállapításait, azonban csekély eltérésekkel finomíthatják a vizsgált tárggyal kapcsolatos megállapításaikat, kijelentéseiket, elemzéseiket.
Általában – „hétköznapi” megközelítésben – úgy szoktunk a definíciókra gondolni, hogy azok megfellebbezhetetlen, megmásíthatatlan tények, és mindenki ugyanazt alkalmazza. A tudomány művelői azonban tisztában vannak azzal, mennyire változatos fogalommeghatározások léteznek egy-egy téma kapcsán. A lényeg, hogy használjuk egymás eredményeit, alkalmazzuk azokat, és ha kell, a szükséges mértékben kiegészíthessük, módosíthassuk.

Ahogy Francis Bacon találóan jellemzi: „Minden tudomány ugyanannak a törzsnek az ága”. Ez pontosan azt jelenti, mint az „óriások vállán állunk” kifejezés, amellyel a Wartofsky-féle definíció kapcsán találkoztunk. A tudomány épít mindazon ismeretekre, amelyeket elődeink empirikus vagy spekulatív úton hoztak létre és hagytak ránk.

Mitől lesz valami tudományos?

Nézzük, hogyan lehet a vizsgálódás tudományos, hogy válhat tudománnyá valami:

• megalapozott
• van tárgya
• van módszertana
• van nyelvezete
• van szervezete
• ellenőrzött
• publikus

Részletesen:

• A megalapozottság annyit jelent, hogy megkülönbözteti az ismereteket – empirikus vagy hipotetikus.
• A tárgy, amelyre vonatkozik létező és vizsgálat alá vonható.
• A módszertana lehetőséget nyújt a megállapítások igazságtartalmának ellenőrzésére és csak olyan módszereket alkalmaz, amelyek igazoltan megbízható eredményeket hoznak.
• A nyelvezet olyan sajátos kifejezési forma, amely speciálisan az adott tudomány vagy tudományterület sajátja –terminus technicus.
• A tudomány művelői szükségképpen szervezeteket hoznak létre, amelyek a kutatás, kísérletezés, publikálás, megvitatás vagy a későbbi oktatás feladatait végzik, és még számos más szervezethez csatlakoznak.
• Ellenőrzöttsége abban nyilvánul meg a tudománynak, hogy téziseit csak akkor tárja a nyilvánosság elé, ha azok megfelelően alaposak, és kétséget kizáró bizonyítékokon alapulnak.
• A publikusság az egyik magától értetődő sajátosság, hiszen a tudomány művelői azért dolgoznak, hogy eredményeiket közkinccsé tegyék, lehetőleg minél szélesebb körben hirdessék és az emberiség közös ismereteinek részévé tegyék.

A magánbiztonság és a tudomány

A magánbiztonság kifejezést dr. Finszter Géza akadémikus használta először a „A rendészeti rendszer alkotmányos és közjogi alapjai” című, 2008-ban megjelent tanulmányában.
A tanulmány egyik fontos gondolat:

• a magánbiztonság a közbiztonság része,
• a rendvédelem szerves alkotóeleme,
• szoros kapcsolatokkal a rendészettel, az állami közhatalommal.

A magánbiztonsági – személy- és vagyonvédelmi – tevékenység Magyarországon már a rendszerváltozás előtt megkezdődött, „legalizálása”, szabályozása azonban később történt meg. Az első e témában hozott kormányrendelet abból a célból született, hogy a magántulajdon egyre erősödő védelmére egyre-másra alakuló különféle szervezetek tevékenységét korlátok közé szorítsa, és ellenőrizhetővé tegye. Tipikusan az „eseményeket követő jogalkotásként” értelmezhető.

Kezdetben rendőrtisztek és katonatisztek irányításával jöttek létre mindazon magánbiztonsági szolgáltató cégek, amelyek azután gombamód szaporodtak. Azokra a módszertanokra, elvekre és tapasztalatokra alapultak, melyeket a honvédelmi és rendvédelmi, rendészeti munka gyűjtött össze és oktatott tudományos alapokon az arra létesült oktatási intézményekben.

Az eltelt több mint 20 év tapasztalatai azonban alaposan átírták a kezdeti kiindulási alapként szolgáló elveket módszertanokat. A gyakorlati tapasztalatok, a megbízói igények és a folytonosan változó jogi és gazdasági környezet lépésről lépésre létrehozta a magánbiztonság magyarországi tudásbázisát. Ennek eredményei sorban megjelentek a különféle szintű oktatási intézményekben, az alapképzéstől a felsőoktatásig, és egyre-másra nyomtatásban is megjelentek tankönyvek formájában. Így interdiszciplináris tudományág jött létre, amely a jogtudományoktól, a mérnöki tudományokon át, a közgazdaságtan, a pszichológia és még számos más tudományágból gyúrta össze ismereteit és megállapításait.

A két évtizedet meghaladó alapos kutató–elemző munka eredményeképpen mára már olyan képző és kutatóműhelyek alakultak, amelyek a lehető legmagasabb szintre emelték a biztonságtudományt. Az Óbudai Egyetem Bánki Karán működik a Biztonságtudományi Doktori Iskola, amely nem jöhetett volna létre, ha a biztonságtudomány a magyarországi magánbiztonsági ipar nem járja végig mindazon lépcsőfokokat, amelyek a szorgos iparos munkától eljuttatták a tudománnyá válásáig.

Ha a tudományos vizsgálódás szempontrendszerét vesszük alapul, és mindegyik pontot kérdéssé alakítunk, a válasz minden esetben igen. A jelen konferencia is szervezetek együttműködéséből jött létre, hogy publicitást nyújtson ennek a tudományterületnek az eredményeiről.
Az eredményeket pedig sokan, hosszú idő alatt, szorgos munkával hozták létre, egymást segítve és pár „óriás vállán állva”, akik összegezték, lejegyezték, terjesztették, tanították az eddigieket, a munka folytatódik tovább.

A kutatás

A kutatás olyan céltudatos tevékenység, amely során adatokat, tényeket gyűjtünk, ezek a tudományos munka során információvá válva alkalmasak arra, hogy tudományosan megalapozott következtetéseket vonhatunk le, megállapításokat tehetünk.

Feltételei (a teljeség igénye nélkül):

• kellő számú kutatható információ, publikáció, adat
• tudományos fokozattal rendelkező tutorok
• kutatóműhelyek
• várhatóan jelentkező eredmény (gazdasági, tudományos)
• kellő számú kutatni vágyó érdeklődő, önkéntes

Ilyen a magánbiztonság illetve a biztonságtudomány is. Kutatóműhelyek, konferenciák, publikációk, szakcikkek, folyóiratok, weboldalak bizonyítják, hogy folyik a kutatómunka és eredményei is vannak.

Az alapítvány

Az Alapítvány a Rendvédelmi és Magánbiztonsági Oktatásért és Kutatásért – Remok – abból a célból jött létre, hogy lehetőséget nyújtson az eddig még kihasználatlan kapacitások kiaknázására, támogatást nyújtson a két diszciplína eredményeinek kutathatóságához, a kutatók tevékenységéhez, és ha lehet új irányok, területek felfedezésére ösztönözzön.

Mint ahogy az alapító okiratunk is tartalmazza, a Remok küldetése:

• lehetőséget nyújtani a rendvédelem és a magánbiztonság tudományában elért eredmények publikálására
• hazai és nemzetközi konferenciákon további publikációs lehetőségek biztosítása, a kapcsolatok ápolása, kiépítése bel- és külföldön
• rendvédelmi és magánbiztonsági kutatások elősegítése, támogatása
• a rendvédelem és a magánbiztonság területén dolgozó oktatók munkájának segítése, támogatása
• a Phd-képzés és az aspiránsok támogatása
• a Magyar Magánbiztonsági Kutatóintézet létrehozása

Küldetésünk teljesítése érdekében csekély anyagi támogatásra és annál több együttműködésre, valamint önkéntes munkatevékenységre számítunk.

A működés az alapítvány jelen körülményei között csekély összegű támogatásokból is fedezhető, hiszen a kuratórium tagjai önkéntes – társadalmi – munkában látják el feladataikat. Az eltelt egy év alatt havi 50 ezer forintot el nem érő működési költségeket fedezték az alapítvány bevételei.
Ahhoz, hogy ösztöndíjakat, pályázatokat írhassunk ki, támogathassuk a tudományos diákköri tevékenységet, a doktoranduszok munkáját, az oktatókat, képző intézményeket a megcélzott irányú támogatással lássuk el, ez nem elég, így szívesen fogadjuk bármely cég, intézmény támogató felajánlását.

Ezen felül sokkal nagyobb szükségünk van önkéntes munkát végző kutatókra, segítőkre. Mint gyakorló oktató tudom, hogy a mai világban elhangzó vagy nyomtatásban megjelenő publikációknak, tudományos kutatási eredményeknek, vagy akár kitűnő – bár tudományosan nem recenzált – szakcikkeknek a jelentős része holt anyag.
A XXI. század diákjai számára, ami nem érhető el az Interneten, az szinte nem is létezik. Sokszor komoly munkák hevernek a könyvtárakban, szekrényekben, hiszen ott csak kevesek keresik a fáradtságos munkával előkeríthető, őket érdeklő anyagokat.

Szeretnénk összegyűjteni a magyar és külföldi szakirodalmat a Remok által létrehozott Interneten szabadon elérhető virtuális könyvtárban. Ehhez alapos és sok szorgos kezet igénylő gyűjtő-kutatómunkára van szükség. Minden bizonnyal évekig tart a többé-kevésbé teljessé tétele, és remélhetőleg soha sem lesz vége a munkának, hiszen ezekből az itt elérhető anyagokból újabb munkák születnek majd.

Kérem, jelentkezzenek minél többen hallgatók, kutatók és bárki, aki segítséget tud nyújtani az adatgyűjtéshez a Remok honlapján! 

Irodalomjegyzék

• http://eklektika.ektf.hu/sites/default/files/tudomanyrol_kozgazdasagi_szakosoknak.pdf
• http://pszichologia.pte.hu/files/tiny_mce/File/labadi/MODSZER/1.%20MIT%C5%90L%20TUDOM%C3%81NYOS.pdf
• http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/tudomany.htm
• http://www.pecshor.hu/periodika/XI/finszter.pdf