Korábbi cikkünk a biometrikus azonosító rendszerek elfogadottságával foglalkozott, melynek alapja egy tanulmány volt, amelyet 2006 és 2014 évben elvégzett vizsgálatok eredményeiből állított össze Professzor Dr. Kovács Tibor és Földesi Krisztina, a jelenlegi Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai mérnök karán. A tanulmány meglepő konklúziója az volt, hogy a vizsgált időszak alatt a biometrikus azonosítás elfogadottsága csökkent. Cikkünkben a tanulmány felhasználásával, a jobbító megoldások mikéntjére keressük a válaszokat.
Az ujjnyomat azonosításának alapjául szolgáló jegyek (forrás: http://mobilarena.hu/dl/cnt/2014-06/109119/fingerprint-scanner.jpg)
A legfőbb okok, amelyek erősítik az elutasítást
A tanulmányból kiderült, hogy az eltelt évek során sajnos a biometrikus azonosítás elvén működő rendszerek egyre erősödő averziót váltottak ki a tesztalanyokból. Az okok is feltárásra kerültek, nézzük ezek közül a legjelentősebbeket:
- ismerethiány
- a nem megfelelő forrásbóltáplálkozó ismeretanyag elterjedése
- Nem a hely adekvát rendszerek alkalmazása (például ujjnyomat azonosító elvén működő beléptető rendszer telepítése olyan objektumban, ahol a munkavégzés következtében sérülhet az ujjnyomat vagy szennyeződés kerülhet a bőrfodorszálak közé)
- A média félrevezető üzenetei. Pl. az Orwell 1984 világát idéző képsorok, filmekben.
A biometrikus rendszerek elfogadása felé vezető út
Egyik feladatként említhető a megfelelő fórumok létrehozása, ahol az érdeklődők megbízható, szakszerű és felhasználóbarát nyelvezetű információt gyűjthetnek. A leghatékonyabb megoldás egy szimpózium sorozat lenne, amely keretein belül a legújabb technológiákat az érdeklődő laikus és a tudásukat elmélyíteni kívánó szakemberek saját maguk is kipróbálhatnák, szakszerű információszerzés mellett. Ezen felül fontos a megfelelő jogszabályi háttér megalkotása és naprakész tudású szakemberek képzése is.
Az informatikai technológiák körében tapasztalható egyre nagyobb ütemű fejlődés, amely az informatikai eszközök összeolvadását eredményezi, ezzel komplex tudású szerkezeteket megalkotva (okostelefon, tablet, okosóra, okoskarkötő), de ez jelentős feladatok elé állítja az adat és információvédelemre szakosodott szakembereket is. A biometrikus azonosítás elvén működő rendszerek leendő felhasználói között, mindig felmerül a kérdés: „Ugye nem fog más is hozzáférni az én adataimhoz?” Ezért a megfelelő infrastruktúra és az adat-, információbiztonsági menedzseri munka nélkülözhetetlen hozzájárulás a bizalom kiépítéséhez és így a biometrikus alapon működő beléptető rendszerek szélesebb körben történő elfogadottságához.
A legsürgetőbb teendők
- A téves információk eltávolítása és kiigazítása.
- A kifelé irányuló információközlés szakmai alapúvá, egységessé és hitelessé tétele.
- A megfelelő szintű jogszabályi háttér kialakítása. A még nem szabályozott területek szabályozás alá vonása a túlszabályozás elkerülésével. Ügyelve a megalkotott jogszabályok nemzeti és nemzetközi jogharmonizációjára.
- A technológiát telepítő, üzemeltető csoportokból a nem megfelelő tudású munkavállalók versenyképes továbbképzése, vagy szélsőséges esetben kiszűrése.
- Hiteles szakmai érdekképviselet felállítása.
A biometria ismeretek tudományos igényű terjesztése vonatkozásában Itt kell kiemelnünk az ABI (Alkalmazott Biometriai Intézet) elévülhetetlen érdemeit, munkáját, amely az Óbudai Egyetem Bánki Donát karán belül jött létre, szorosan együttműködve a Neumann és Kandó karokkal is. A biztonságot holisztikus megközelítéssel vizsgálja, ebből fakadóan a tevékenysége is rendkívül széles körű: a rendszerek tesztjei, fizikai, informatikai és információbiztonsági vizsgálatok, de a social engineering, illetve a sérülékenység vizsgálatok is bele tartoznak. Az ABI szabványok alapján dolgozik, de azokon túlmutatóan is fejleszti a metodikákat.
Segítenünk kell tehát a biometrikus azonosítás további térhódítását, hiszen látható, hogy ma már a beléptetés mellett, nélkülözhetetlen eszközévé válik a bűnüldözésnek, de egyre szélesebb körben használják a statisztikában, a személyazonosításban, egyre több tudományos területen is.
Természetesen a biometrikus azonosítás nem lehet mindenre megoldás, de ésszerű használatával életünk még biztonságosabbá válhat.
Írta: Kovács Gergő Péter
Felhasznált irodalom
Professzor Dr. Kovács Tibor, Földesi Krisztina – Összehasonlító kutatáselemzés a biometrikus személyazonosító-beléptető rendszerek, eljárások 2006. és 2014. évi társadalmi averzív reakcióinak vizsgálatára.
kapcsolódó cikkek:
