A biometria fő felhasználói a rendészeti szervek, az eszközök terén pedig a mobileszközök: a tabletek és az okostelefonok kerültek az első helyre. A gyakorlatban az azonosítás úgy történik, hogy a rendőr vagy a katona kezében a mobil eszközzel, amelyhez ujjnyomatolvasót csatlakoztattak, lefényképezi a vizsgálni kívánt személyt, ujjnyomatot vesz tőle, beírja az adatait a mobileszközbe az okmányai alapján. Majd online módon vagy offline adatbázisával kiszűri, hogy az illetőt körözik-e, akár a rendőrség akár mondjuk a bevándorlási hivatal. De van olyan bonyolult készülék is, amely ellenáll az időjárás viszontagságainak, és három-négyféle biometriai adatot is képes vizsgálni: arcfelismerő, ujjnyomatolvasó és íriszszkenner is kapcsolódik hozzá. Tehát a technika fejlődésének iránya, hogy mobil eszközökkel a helyszínen, minél többféle módon ellenőrizzék az embereket.
Az arcfelismerés nagyon sokat fejlődött az utóbbi időben, egyszerre nagy tömeg vizsgálatára képes berendezést is bemutattak a kiállításon. A kamerát nagy forgalmú helyre teszik ki, például repterekre, forgalmas városi csomópontokba, áruházakba, ahol is gyakorlatilag minden egyes embert képes ellenőrizni az arcfelismerő-rendszer, aki a látóterébe kerül.
De van olyan alkalmazási lehetősége is az arcfelismerő-rendszernek, hogy áruházláncok fölviszik az adatbázisba a kétezer, általuk ismert áruházi tolvaj képét, és a rendszer figyelmezteti a biztonsági személyzetet, ha közülük valaki megjelenik az üzletben, így külön figyelmet kaphat az őröktől. De használható ez VIP személy felismerésére is.
Az arcfelismerésben a nehézséget az jelenti, hogy egyszerre sok embert rövid idő alatt kell azonosítani, és ha elfordítja a fejét, akkor is felismerhető legyen. Dollár milliárdokat ölnek a fejlesztésekbe, a finanszírozók pedig a bevándorlási hivatalok, a rendőrség, katonaság, határőrség.
Az amszterdami Schiphol repülőtéren már működik az az automatikus beléptetőrendszer, amelyben maga a felhasználó helyezi a biometriai adatait tartalmazó chipes útlevelét a szkennerbe. Automatikusan fényképet készít róla a rendszer, majd összeveti a három képet: a frissen készültet, az útlevélből szkenneltet és a chipen szereplőt. Ezzel kapcsolatban Fehér András kifejtette az aggályait is, minél inkább automatikus a rendszer, annál könnyebb becsapni. Ha valaki egyszer hamis adatokkal már sikeresen átment az ellenőrzésen, akkor azon túl mindenhol azonosítani fogják. Erre megoldás, ha több ponton, több ember vesz részt az ellenőrzés folyamatában, mert akkor kisebb a hibázási lehetőség.
