Ezért a műszaki kerámiák gyártását, ellenőrzését szigorú feltételek mellett kell végezni. Átgondolva a lövedékálló védőmellényekben alkalmazott ballisztikai kerámiákkal
- Al2O3 alumínium-oxid,
- B4C bór-karbid,
- SiC szilícium-karbid
szemben támasztható kulcstulajdonságokat, elmondható, hogy a megfelelőség megfogalmazásához több anyagtani paraméter (kulcstulajdonság) ismerete szükséges, a felhasználók biztonságának szavatolása céljából. Ki kell emelni, hogy a kulcstulajdonságok olyan mérhető és/vagy számítható adatok, paraméterek, amelyek alapvető szerepet játszanak egy adott kiegészítő védőbetét védőképességének megítéléséhez. A kulcstulajdonságokat mértékeik jellemzik, és ezek vannak közvetlen kapcsolatban a szakemberek által befolyásolható paraméterekkel. A kulcstulajdonságok megadása nem tekinthető rendkívüli követelménynek, hiszen a műszaki kerámiákat felhasználóknál ez természetes igény és egyben gyakorlat is. Márpedig a ballisztikai kerámia a műszaki kerámiáknak egyik alcsoportjába, a funkcionális kerámiák közé sorolható.
Kulcstulajdonság
A ballisztikai kerámiát tartalmazó kiegészítő védőbetétek meghatározásához a megfelelési követelmény (kulcstulajdonság) az MSZ szabvány [1] alapján, hogy a védőeszköz minden része feleljen meg a lövedékbehatolással és alakváltozással szemben támasztott követelményeknek mind száraz, mind nedves kondicionálás esetében. A megfelelőséget vizsgálófegyverből, a vizsgálandó anyagra leadott lövések alapján értékelik.
Követendőnek tekinthető az angol lövedékálló védőmellény-szabvány [2], amely már kéri az adatok között megadni a kerámia néhány kulcstulajdonságát és a kiegészítő védőbetét részeit, jelesül:
- a kerámia típusát
- a nyílt porozitást/égetett sűrűséget
- a szemcse méretét/alakját
- a keménységet
- a rétegek ragasztó anyagát
- a rétegszámot (UHMWPE/ aramid stb).
A cikk célkitűzései
- a mintán végzett vizsgálatok alapján bemutatni a ballisztikai kerámia és a traumát mérséklő rétegek szerkezeteit és az egyes részek feladatait
- javasolni olyan kulcstulajdonságok (törésmechanikai adatok) méréssel történő meghatározását, amelyeknek ismerete (értékelhetősége) szilárdsági korlátként használhatók a felhasználók nagyobb biztonsága érdekében.
A ballisztikai kerámia és a a traumát mérsékelő réteg
Szilánkleválás történik a becsapódó lövedék hatására
A kiegészítő védőbetéttel ellátott védőmellénybe becsapódó, nagy energiájú karabély, puska töltény lövedékek átütő erőivel szemben először a ballisztikai kerámia gátló képessége fejti ki hatását a lövedékek által megtett utak mentén. A lövés felöli oldalon lévő ballisztikai kerámia réteg (körülbelül 10,0 mm vastag) a becsapódó lövedék teljes vagy részbeni progresszív fékezését, energiavesztését, roncsolódását, deformálódását, átmérő növekedését okozza.
A kiegészítő védőbetétben alkalmazott monolit (egy darabból készített) ballisztikai kerámia leggyakrabban alumínium-oxid (Al2O3), amely gyártható eltérő alumínium-oxid tartalommal [3]. Továbbá szükséges hangsúlyozni, hogy a ballisztikai kerámia soha nem jelenik meg egykomponensű (tiszta) alakban. Az előzőekben említettekből következik, hogy a mindennapok gyakorlatában törekedni kell arra, hogy lehetőleg szabványokkal is támogatott műszaki követelmények írják elő a testpáncélokban alkalmazható ballisztikai kerámia összetételét, az adalékanyag mennyiségeket, az ajánlatos törésmechanikai értékeket stb.
A ballisztikai kerámiák testpáncélokban való felhasználhatóságát, a nagy energiával becsapódó lövedékek hatásainak csökkentését, kivédését, bizonyos kerámia tulajdonságok (például keménység, törési szilárdság stb.) biztosítják.
Az alumínium-oxid ballisztikai kerámiák előállításához alkalmazott portechnológia egyes fázisait sokféleképpen lehet megvalósítani, ebből kifolyólag az alakadás során kialakuló tulajdonságokat nagymértékben befolyásolja például
- a granulátum (szemcseszerkezet, szemcseméret-eloszlás, alapanyag tisztaság, porösszetétel),
- az alkalmazott sajtolónyomás,
- a sajtolónyomás hatóidő,
- az adalékanyag-mennyiség,
- a hőn tartási idő,
- az égetés hőmérséklete és körülményei,
- a kemence atmoszféra stb.
A becsapódott lövedékek hatásaira szilánkok szakadtak ki a ballisztikai kerámia test felöli oldalán (F. Gy. felvétele)
A lövés felöli oldalon, a szilánkkiszóródást, a ballisztikai kerámiára ragasztott aramid szövet réteg hívatott akadályozni (F. Gy. felvétele)
A traumát mérsékelő réteg a védőelem rész műgyantával előre átitatott (pre-peg) aramid szövet rétegekből tevődik össze, amely nyomás alatt melegítve alakul ki. Egyes konstrukcióknál a rétegek egyik oldalán polipropilén fólia (CURV) is lehet. Ez a körülbelül 8,0–9,0 mm vastag védőelem rész bizonyos mértékig hajlékony, és ragasztással kötődik a ballisztikai kerámiához. A traumát mérsékelő réteg fő feladata a becsapódó lövedék hatására keletkező „kalapácsütés” (páncél mögötti tompa sérülés – Behind Armour Blunt trauma) mérséklése.
Traumát mérsékelő réteg : aramid rétegek (sárga szín) között polipropilén fólia (fekete szín) rétegek (F. Gy. felvétele)
Ásványos összetétel elemzése röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel
A röntgendiffrakciós (XRD) diagnosztika [4] rendkívül kis mennyiségű kerámiamintából képes értékelésre alkalmas adatokat biztosítani. A röntgendiffrakció olyan módszer, amely alkalmas egy olyan diffraktogram létrehozására, amelyben az intenzitás csúcsok vízszintes tengelyen való helyei adják meg az anyagra jellemző értékeket, vagyis a vizsgált anyag minőségét. A módszer segíti a kerámiák ásványos összetételének megismerését, az összehasonlíthatóságukat.
XRD módszerrel elemzett ballisztikai kerámia kulcstulajdonságai: a vizsgált mintában jelen van
- 88,00 % korund (alfa-Al2O3) rész, mellette
- 2,00 % spinell rész (ebből 1,43 % Al2O3), amely kémiailag magnézium-alumínium-oxid (MgAl2O4) és
- 10,00 % kalciumföldpát (anortit) is (ebből 3,39 % Al2O3).
Így, az értékelés szerint a minta összesen 92,82 % alumínium-oxid tartalmú. A röntgendiffrakciós felvételen az azonosító reflexiósorozat specifikusan éles és csúcsos reflexiókból tevődik össze, ami alfa Al2O3-re jellemző. Ebből a megállapításból a hevítés hőmérsékletre lehet következtetni, mivel az alumínium-oxid 1200–1300 Celsius-fok hőmérsékleten alakul át alfa Al2O3-á.
Keménységelemzés mikro keménységméréssel (Vickers Hv)
A ballisztikai kerámiák lokális mechanikai tulajdonságának, a mikro keménységének megállapításához mikro Vickers keménységmérő berendezést alkalmaznak, amikor is 136° csúcsszögű, négyzet keresztmetszetű gyémánt gúlát nyomnak meghatározott terhelőerővel és terhelési idővel a próbadarab mikroszkópban kiválasztott felületébe. A mikro Vickers keménység a terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosa. A lenyomat felületének meghatározásához a terhelés megszüntetése és a mérőfej kiemelése után a négyzet alakú lenyomat átlóit (d) mérik mikroszkópban. Szükséges megjegyezni, hogy a kerámia alakítható (plastic zone) és a rugalmas (elastic region) tulajdonságai miatt a négyzet alakú lenyomatnak két átló mérete keletkezik, mégpedig: dmax-a terhelés maximumánál, és d0-a terhelés megszüntetése után. A keménység értékének egysége lehet GPa, lehet HV -Vickers (1 GPa = 98,1 HV).
Esetenként megadják a ballisztikai kerámia karcolhatósága alapján megállapítható Mohs-féle keménységi adatot is.
Forcipol polírozó gép (F. Gy. felvétele)
Egy konkrét minta vizsgálatánál a kiemelt Al2O3 kerámia próbatestet a méréshez rögzíteni (beágyazni) kell. Ez történhet
- meleg beágyazással, átlátszó akrilgyantába,
- nyomás alatt, Hydropress meleg beágyazó berendezésben.
A beágyazási műveletet követi a beágyazott minta felületének több lépcsőben, egyre finomabb szemcsenagyságú korongok segítségével történő megmunkálása csiszolással, például kéttárcsás Forcipol polírozó gépen. Az előkészítő munkálatokat követő mikroszkópi vizsgálattal megállapítható a próbatest fázisai, azok mennyiségei-, alakzatai, az alakzatok méretei a minta tükörsima felületén.
Al2O3 lapka kulcstulajdonságai:
(1) mikroszerkezet (50×)
(2) a1-3 fázis keménységei 9,7 GPa, 8,8 GPa és 8,8 GPa
(3) b1-2 fázis keménységei 13,7 GPa, 15,5 GPa (F. Gy. felvétele)
A Vickers keménység mérése alapján, a benyomódás felhasználható a ballisztikai kerámia egy másik kulcstulajdonságának, a kvázisztatikus repedésterjedéssel szembeni ellenállás (KÍC) mérésére is.
Rugalmassági modulus (Young modulus, E) elemzése
A rugalmassági modulus (E) a ballisztikai kerámia merevségéről nyújt információt. Számítható a nyomó vagy a hajlító igénybevételkor ébredő normál feszültség (σ) hatására bekövetkező fajlagos méretváltozással (ε):
σ = E.ε (GPa)
összefüggés szerint
Továbbá egy meghatározott hosszúságú ballisztikai kerámia rugalmassági modulusa (E) számítható ultrahang segítségével is azzal, hogy bemérik azt az időt, amely alatt az ultrahang befutja a megadott hosszt.
Weibull modulus (m) elemzése
A Weibull modulus (m) a szilárdság (repedés kialakulásával szembeni ellenállás) egyenletességére jellemző adat és a Weibull statisztikával jellemzik [5] és a 3 vagy 4 pontos módszerrel mérik.
A cikk korlátozott terjedelmére való tekintettel csak megemlítem, hogy a ballisztikai kerámia további kulcstulajdonságait is célszerű elemezni a felhasználók nagyobb biztonsága érdekében, nevezetesen
- a nyomószilárdságot,
- az égetett sűrűséget,
- az elektromos vezetőképességet is.
Összefoglalás
A ballisztikai kerámia és a traumát mérsékelő rétegek kulcstulajdonságainak meghatározása az alkalmazó elemi érdeke, ezért szükséges a rétegek fizikai-és kémiai tulajdonságainak, anyagjellemzőinek (kulcstulajdonságok) ismerete, ellenőrzése.
Eur. Ing. Frank György címzetes docens, SzVMSzK mérnök szakértő (B5, B6), Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Szakmai Kollégium elnöke
Felhasznált irodalom
- 1. MSZ K 1114-1:1999 szabvány
- 2. Hosdb Body Armour Standards for UK Police (2007) Part 1: General Requirements. Page 7.
- 3. Frank György Eur. Ing.: A lövedékálló védőmellény alapanyagai és a degradáció veszélye. A ballisztikai kerámia laboratóriumi vizsgálata. Bolyai Szemle 2009. 3. szám. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Hadmérnöki Kar Budapest.
- 4. Frank György Eur. Ing.: Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel. Bolyai Szemle 2011. 1. szám. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Hadmérnöki Kar Budapest.
- 5. MSZ ENV 843-5. rész. Statisztikai elemzés
Kapcsolódó írásaink