A pénz- és értékszállító páncélozott, biztonsági gépkocsik (C. I. T.) építésének filozófiája a személyzet, a rakomány megbízható, elégséges védelméből indul ki, figyelemmel a szabványokra, a realitásokra és arra, hogy a mechanikus védelem, az elektronikus riasztás, a személyi feltételek szinkronban legyenek.
A C. I. T. gépkocsik tudományos szabályrendszerének egyik támpillére, hogy a jármű felépítménye áttörésbiztos és bizonyos felületei minimum lövedékállók legyenek. A másik támpillér, hogy a jármű rendelkezzen olyan járulékos biztonsági berendezésekkel, amelyek a bent tartózkodó személyeket nagymértékben képesek védeni támadások alkalmával, így például behatolási kísérletekkel szemben. A védelemigényt, a védelmi tervet, a védelmi koncepció keretei között, mindig a pénz- és értékszállító cég vezetése fogalmazza meg veszélyelemzés, kockázatbecslés alapján.
Nos, ezeknek a gondolatoknak a C. I. T. járművek csak akkor tudnak megfelelni, ha a felépítményük sem anyagukban sem kialakításukban nem hétköznapiak.
A cikk célja, egy megtörtént eset alapján, ismételten [2] felhívni a szakemberek figyelmét a vészkijárat fontosságára különös tekintettel olyan C. I. T. jármű konstrukciónál, ahol csak egy külső ajtó biztosítja a ki- és beszállást [3].
C. I. T. gépkocsi védelmi terve
A terv középpontja a vagyonőrök és a szállítmány biztonsága
Mentés C. I. T. járműből
Nyilvánvaló az, hogy egy nem hétköznapi kialakítású C. I. T. járműből való mentés csak akkor lehet hatékony, ha
- a csak egy külső ajtós C. I. T. járművön legalább egy, megfelelően méretezett, külső vészkijárat is biztosított úgy, hogy az nem lehet ugyanazon az oldalon, mint az egyetlen külső ajtó,
- a vészkijárati ajtó vagy nyílás belülről bármikor könnyen legyen nyitható úgy, hogy a szerkezetet ne lehessen visszazárni nyom nélkül,
- a vészkijárat kívülről is nyitható, vezérelhető speciálisan, de egyszerűen,
- a mentők és/vagy a menekülők rendelkeznek megfelelő ismeretekkel a különleges anyagokból készült felépítmény, zárszerkezetek vészhelyzet alkalmával történő nyitásának módszereiről,
- a mentők és/vagy a menekülők rendelkeznek a vészhelyzetben alkalmazható „mentőkulcsokkal”,
- a menekülők előzőleg begyakorolták a jármű vészkijáraton keresztül történő elhagyását,
- a vészkijárat belmérete legalább 400 × 600 mm,
- az osztott belsőterű (kamrás) felépítmény egyes terei átjáró ajtókkal összekötöttek.
Vészkijárati konstrukciók
(A „vészkijárat” olyan vészkijárati ajtót, vészkijárati ablakot vagy búvó nyílást jelent, amelyet csak vészhelyzetben lehet használni kijáratként)
„Üvegzárral” biztosított
A vészkijárati ajtó belülről egy egyszerű, robosztus kialakítású, üvegbetéttel kombinált tolózár (főelem) elmozdításával könnyen nyitható úgy, hogy a szerkezetet nem lehet visszazárni nyom nélkül. Ugyanis a nyitási művelet alkalmával az üvegbetét összetörik. Megfelelő ismeretek birtokában, például „mentőkulcs” segítségével, az ajtó kívülről is nyitható. A főelemre vonatkozóan követelmény lehet, hogy hosszabb ideig (több mint 10 perc) képes legyen ellenállni kézi szerszámokkal elkövetett támadásnak, feszegetésnek.
„Leeső zárral” biztosított
A vészkijárati ajtó akár belülről, akár kívülről nyitható, természetesen megfelelő ismeret birtokában. A belülről való nyitás szinte teljes mértékben megfelel az „üvegzárral” biztosított megoldásban írtakkal. Viszont a kívülről a nyitáshoz tudni kell, hogy hol kell megbontani a tetőn elhelyezett szerelvények közül azt, amelyik rejti a vészkijárati ajtót biztosító zárszerkezetet.
Áramkör-megszakítással nyitó
A vészkijárati ajtó zárt állapotát egy tartómágnes biztosítja belülről. A menekülő személyek vészhelyzetben, egy leplombált biztonsági doboz felnyitása után hozzáférnek ahhoz a kapcsolóhoz, amelynek segítségével képesek bontani a tartómágnes áramkörét.
Immobiliserrel kombinált
Az előzőekben írt konstrukciók kiegészíthetők immobiliserrel, amely a vészkijárat megnyitásának pillanatában vagy a szerkezeteknek meghatározott kezelési technológiától való eltérés esetén a jármű védelmi rendszere csendes és/vagy hangos riasztást indít be, közben működésbe hozza az indításgátló berendezést, amely több áramkört megszakít. Továbbá választható olyan megoldás, amellyel a vészkijárat-állapot (például: nyitva vagy zárva), valós időben központból figyelhető, és onnan a zárszerkezet működtethető is.
Lövedékálló szélvédő lehetséges szerkezete
Szélvédőn keresztül
Vészhelyzetben a szélvédő vészkijárati ablaknak tekinthető, abban az esetben, ha nincs más megoldás a C. I. T. gépkocsiba, kívülről történő behatolásra. Ajánlatos ilyenkor a „kitépéses” módszert alkalmazni, amellyel néhány eszköz (feszítővas, tappancs, fúró) segítségével, szakmai hozzáértéssel a lövedékálló szélvédő, aránylag rövid idő alatt, helyéből eltávolítható. Kerülni kell a behatolást megkísérelni a lövedékálló szerkezet áttörésével, erős szilánkosodás miatt.
Lövedékálló szélvédőt befoglaló páncélkeret [4]
Összefoglalás
- „Munkavédelemre vonatkozó szabálynak minősül a nemzeti szabványosításról szóló jogszabály figyelembevételével a munkavédelmi tartalmú nemzeti szabvány annyiban, hogy a magyar nyelvű nemzeti szabványtól különböző megoldás alkalmazása esetén a munkáltató köteles – vitás esetben – annak bizonyítására, hogy az általa alkalmazott megoldás munkavédelmi szempontból legalább egyenértékű a vonatkozó szabványban foglalt követelménnyel, megoldással.” [5]
- Nem elég csak kialakítani a vészkijáratot, hanem annak használatát oktatni, gyakorolni is kell.
- Célszerű lenne, ha a szakma képviselői a C. I. T. járművekből való mentés lehetőségeit áttekintenék, például egy konferencia keretén belül
Eur. Ing. Frank György c. docens
az SzVMSzK Szakmai Kollégium elnöke. „SzVMSzK mérnök szakértő” (B5, B6, B7)
Felhasznált irodalom
- Holes István tűzoltó alezredes: Ha kigyullad, bennégnek… Pénzszállító páncélautó az árokban- Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tűzoltószövetség
- Frank György: A vészkijárat fontossága páncélozott pénz- és értékszállító gépkocsiknál. Biztonság X. évfolyam 1998/4. szám
- MSZ 20300:2002 Páncélozott pénz- és értékszállító gépjárművek. Követelmények, gyártás, javítás, üzemeltetés és ellenőrzés
- Frank György: Páncélozott pénz- és értékszállító biztonsági gépkocsik, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Páncélos, Gépjármű és Közlekedési Tanszék, Jegyzet, 2000
- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről. 11. §
