Titkosítás
Vajon miért is van szükség a titkosításra? Nem teljesen mindegy, hogy az éterben keringő információ kihez kerül? Hiszen az adatátvitel során csak egy darab négy számjegyű kód reprezentálja az ügyfelet. Ebből elég nehéz kitalálni, hogy ki is az illető. De sajnos ez nem elég. Magyarországon néhány elavult rádiós rendszer olyan kódolást alkalmaz, amely közkézen forog, egyszerűen megfejthető, és rosszakaratú zavartatásra alkalmazva, könnyen utánozható. (Már előfordult hazánkban, hogy a konkurens szolgáltató küldözgetett téves riasztásokat, ezáltal szinte ellehetetlenítette a másik szolgáltatót.) Ezért elengedhetetlen, hogy a kódolás ne legyen megfejthető és reprodukálható.
Rádióháló
A másik nagyon fontos szempont az adat eljuttatásához használt rádióháló kialakítása. A vagyonvédelemben az alacsonyabb beruházási költségek miatt tipikusan a szimplex rádiós rendszerek terjedtek el. Így azután a végponti egységek (ügyfélrádiók) a továbbítandó adatot beállítástól függően néhányszor megismétlik. A központ megfelelő földrajzi elhelyezkedés esetén veszi a jelzéseket. Ha a távolság túl nagy vagy tereptárgyak nehezítik a kommunikációt (az alkalmazott frekvencia tartomány a 440–450 MHz közötti sáv, terjedése egyenes vonalú, hasonlóan a fény terjedéséhez), akkor átjátszó állomásokat alkalmaznak a jelzés továbbítására. Ezek szintén szimplex ismétlők, adott számban ismétlik a vett eseményt.
Az itt bemutatott Diracom rendszer ügyfélvégpontjai ugyan szimplex rendszerűek (csak adóberendezést tartalmaznak), az átjátszó hálózat azonban intelligens, félduplex rendszerű. Ez pedig forradalmian új megoldás a vagyonvédelmi rádiókommunikáció területén.
A vett jelzést
- az átjátszó állomás átkódolja,
- hozzá teszi saját azonosítóját,
- majd a frekvenciasávot figyelve szabad időrésben továbbítja az a központ felé.
Ha a központ vesz egy jelzést, akkor úgynevezett nyugta protokollt küld. Ez azt jelenti, hogy: vettem ezt az adatot, az átjátszó állomásoknak szükségtelen megismételni azt. Ezzel a módszerrel a felesleges ismétlések száma kiküszöbölhető. Nagyobb rendszer esetén, ami több átjátszó állomást is tartalmaz, az átviteli utak tervezése során megfelelő redundanciát betervezve, a rendszer átvitele véletlenszerűen (sztochasztikusan) alakul ki a pillanatnyi terhelés függvényében.
Diracom rádióháló elvi kialakítása (N darab vételi pont, N + 1, N + 2, …, N + n rádiócella)
A rádióháló kialakítása méhsejtszerű, döntő vezérelv az egyes cellák vételi fedettsége. Fontos szempont, hogy egy ügyfél lehetőleg két cellát „lásson”, így megfelelő redundancia keletkezik a rendszerben. A jel terjedése mindig a magasabb sorszámú cellától az alacsonyabb felé történik.
A szolgáltatási területek meghatározása is ennek a cellarendszernek a kialakítása után történik, a vázlat alapján tervezhető a rádiócellák száma, prioritási sorrendje
Ennek az elvnek az alkalmazásával nagyon nagy ügyfélállomány kezelhető egyetlen frekvencián. Jelenleg a legnagyobb ilyen rendszer körülbelül 4 ezer előfizetőt kezel egyetlen frekvencián.
Kétirányú rádiós gerinchálózat
A kétirányú rádiós gerinchálózat más lehetőségeket is biztosít. A legfontosabb a távprogramozás. A felügyeleti központon keresztül a rádióháló átjátszó állomásainak beállítási paraméterei ellenőrizhetők és módosíthatók. Ezzel jelentős időt lehet megtakarítani a rendszerbővítések során szükségessé váló átprogramozással. Gondoljunk bele, hogy például egy Budapest nagyságú területen mennyi idő kell a húsz átjátszót tartalmazó hálózat bejárására.
Megfelelő számú átjátszóállomás alkalmazásával a terhelés optimalizálható, a rendszer kellő tartalékolással rendelkezik, így a hibatűrés is tervezhető, például a villámcsapás miatt kieső átjátszó mellett is üzemképes marad a rendszer. Az itt bemutatott rendszer a Diracom Kft. által forgalmazott rádiós távfelügyeletet.
A rádiós végpontok kialakítása
Tipikus probléma, hogy a rádióadót nem lehet mindig optimális módon telepíteni. Ha a riasztó központ a pincébe kerül, akkor a rádióadót is ide kell telepíteni, de előfordulhat, hogy a sok vasbetonelem miatt a rádiófrekvenciás terjedés nem megfelelő. Ezért ilyen esetben a rádió antennáját máshova kellett telepíteni, ami rádiós szempontból közel sem optimális.
Ugyanis
- a kábeles jeltovábbítás veszteségekkel jár,
- a szerelők többsége nincs felkészülve a szakszerű rádiófrekvenciás kábelezés kivitelezésére sem,
- és a kis csillapítású kábel sem olcsó.
Ebből kiindulva a Diracom szakított a hagyományokkal. Az új terméket nem is rádióadónak nevezi, hanem aktív antennának,ugyanis, az antennafej tartalmazza a komplett rádióadó berendezést, normál, a vagyonvédelemben is használt kábellel csatlakoztatható a riasztóközpont dobozába beépítendő encoder egységhez.
Aktív Antenna
Aktív Antenna dobozban
Ez több szempontból is jó, a rádióadás nem zavarja a riasztóközpont működését, optimális helyre kerülhet a rádióadó. A szerelés egyszerű, minden vagyonvédelmi szerelőnél van „riasztós” kábel, ezzel a csatlakozás egyszerűn, a szokott technológiával elkészíthető, így nincs szükség speciális koaxkábelre, krimpelőfogóra, drága csatlakozókra.
A rádióháló nem csak vagyonvédelmi jelzések továbbítására alkalmas. A Diracom távfelügyeleti rendszer rendelkezik Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal is, így elfogadott megoldás a tűzvédelmi jelzések továbbítására is.
A tűzvédelmi alkalmazások esetében a kettős átviteli lehetőséget is biztosítja a rendszer kapcsolt vonalas és rádiós átvitel formájában.
CiD3 Help segélyhívó rendszer
A segélyhívó alkalmazása is igen elterjedt, más megoldásokkal szemben jelentős előny a költséghatékony működés, illetve a hálózatoktól való független működés. Ez a rendszer megfelelő telepítés esetén katasztrófa helyzetekben is stabilan üzemel, nem omlik össze.
A rádiófrekvenciás átvitel rendkívül gyors, titkosított átvitellel működik. A szabotálása nehezen oldható meg, adóoldalon (ügyfélrádió körzete) zavarása kétséges. Saját hálózatot használ, ezért gondos tervezés esetén rendelkezésre állása 100 százalék. Ezért alkalmas orvosi segélyhívó rendszerként, illetve nagybiztonságú távfelügyeleti rendszerként is, mivel működési intervallumát külső szolgáltató nem korlátozza.
Üzemeltetési költsége 100 forint/előfizető frekvencia használati díj, ami az egyéb módszerekkel összehasonlítva jelentős versenyelőnyt ad.
A rádióháló kialakítása beruházást igényel, és szakértelem kell az üzemeltetéshez.
Költségek
A költségek ma már senkinek nem közömbösek. Sokszor hallom a választ a távfelügyeleti vezetőktől, hogy a kommunikációs díj őket nem érdekli, hiszen azt áthárítják az ügyfelekre. Valóban nem tűnik soknak néhány száz forint. Azonban nézzünk egy példát. Nem mindegy hogy egy ügyfél előfizetését 1000 forint kommunikációs díj vagy csak 100 forint terheli.
Nézzük 3 ezer ügyfélre vetítve.
- Havi 1000 forint kommunikációs díj esetén
Évente 3000 × 1000 × 12, vagyis 36 millió forint.
- Havi 100 forint kommunikációs díj esetén
Évente a 3000 × 100 × 12, vagyis 3,6 millió forinttal szemben.
A különbség 32,4 millió forint, évente ennyit lehet megtakarítani. Emellett a tapasztalat az, hogy elenyésző a lemorzsolódás a rádiós rendszerek esetén. A rádiós ügyfél ritkán vált, mert stabil és árban kedvező a szolgáltatás. A rádió más módszert alkalmazó rendszerekben nem alkalmazható, így a rádió a távfelügyeleti cég birtokában marad, ha átadnák másnak, az már bűncselekmény lenne, ettől pedig mindenki ódzkodik.
A cikksorozat részei
Kapcsolt vonalas átjelzés
GSM alapú átjelzés
Rádiós átvitel
A rádiós rendszer kialakítása
