Cikksorozatunk a térfigyelő rendszerek megrendelői számára kíván segítséget nyújtani, hogy minél hatékonyabban alakíthassanak ki térfigyelő rendszert.
Előző írásunkban arról szóltunk, milyen szempontokra kell figyelni a térfigyelő rendszerek kiépítése előtt. Célunk továbbra is, hogy alapvető szempontokat adjunk a témában kevésbé jártas megrendelők számára a térfigyelő rendszer kiépítéséhez. Nem szükséges tehát a térfigyelő rendszerek szakértőjévé válni, elég csupán néhány gondolatot megfogalmazni, hogy azok segítségével pontosan lehessen megfogalmazni az igényeket.
Rendszertervezési szempontok
Annak érdekében, hogy a sokszor pontatlan felhasználói igények hatékonyan megragadhatók legyenek, érdemes elsősorban végpontokban gondolkozni: meghatározni a kameraoldali igényeket a megfigyelések tárgyain keresztül, illetve kellő figyelmet fordítani a felügyeleti szempontú megközelítésekre is.
A végponti rendszerelemek és a hozzájuk csatlakozó feladatok ilyen típusú csoportosítását alapul véve az 1. ábrán látható a tetszőleges térfigyelő rendszer szerkezete.
1. ábra
Annak érdekében tehát, hogy a felhasználói igények minél teljesebben feltárhatók legyenek, érdemes minél több fő alkotóelemet és hozzá szervesen kapcsolódó feladatot figyelembe venni. Mivel az összes modul részletes áttekintése meghaladja e cikksorozat kereteit, így azok közül is a végfelhasználói szempontból legfontosabb, kezdeti lépésekhez elengedhetetlen elemeket tekintjük át, először a képalkotást, ezen belül is a kamerák és a lefedettség kérdését.
Képalkotás, kamerák és lefedettség:
Előző írásunkban szóltunk arról, melyek azok a legfontosabb helyek, amelyeket a legtöbb térfigyelő rendszer esetében lefedni érdemes. A telepítési helyeken túl azonban különösen fontos figyelmet fordítani arra is, hogy a lefedett területről – ezen belül is a megfigyelés tárgyáról –, milyen részletgazdagságú anyagot szeretnénk megjeleníteni illetve rögzíteni.
Johnson kritérium
Annak érdekében, hogy ez mozgó objektumok megfigyelése kapcsán számszerűsíthető legyen, John B. Johnson kritériumaként elhíresült adatokat vehetjük alapul. John B. Johnson még az 1950-es években kezdte meg katonai célú kutatásait azért, hogy az akkor még gyerekcipőben járó éjszakai képalkotás és a megfigyelési oldal vizuális képfeldolgozásának hatékonysága modellezhető legyen. Azt vizsgálta, hogy különböző méretű objektumok mozgásának különböző szintű felismeréséhez hozzávetőlegesen milyen felbontású képtartalom-változásra van szükség.
Az általa használt modell alapvetően még képsorokra vonatkoztatott információkon alapul, ezt azonban mostanra már képpontokra (pixelekre) is meg tudjuk adni, hogy a legújabb felbontási értékek mellett is érvényesen alkalmazható legyen ez az eredetileg katonai modell.
DCRI
Az egyes kategóriák angol elnevezéséből DCRI-nek (Detection – Detektálás, Classification – Osztályozás, Recognition – Felismerés, Identification – Azonosítás) is elkeresztelt besorolás az alábbi értékeket tartalmazza.
Detection – Detektálás
A megfigyelési területen a tárgy megkülönböztethető a környezettől – például megjelent, vagy mozog
Szükséges legkisebb felbontás:
10 pixel (h) vagy 25 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 5 százaléka)
 |
 |
Classification – Osztályozás
A megfigyelés tárgya már egyértelműen besorolható.
Szükséges legkisebb felbontás:
15 pixel (h) vagy 60 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 10 százaléka)
 |
 |
Recognition – Felismerés
Emberi megfigyelés esetén például a ruházat típusa vagy a csomag jellege már azonosítható.
Szükséges legkisebb felbontás:
40 pixel (h) vagy 230 pixel (v) / tárgy (legalább a képernyő 50 százaléka)
 |
 |
Identification – Azonosítás
A megfigyelés tárgya azonosítható.
Szükséges legkisebb felbontás:
75 pixel (h) vagy 250 pixel (v ) / tárgy (legalább a képernyő 120 százaléka)
 |
 |
Tehát elmondható, hogy a kamerapozíciók ismerete mellett az alkalmazás jellege, illetve a felhasználói igény kell, hogy kiadja, meghatározza az elvárt felbontási értékeket, egyszerre figyelve a kamera által biztosított felbontásra, az alkalmazott optikára és a megfigyelési távolságra.
A felbontási értékek érintését követően, a következő írásunkban a képminőséget – majd e kettő felhasználása mellett az analízist vagy képtartalomelemzési funkciókat vizsgáljuk meg.
Szűcs Gábor, videotechnikai rendszermérnök
Castrum Sec Kft.
H-1103 Budapest, Gyömrői út 128.
Telefon: (+36 1) 297 4613, fax: (+36 1) 297 4614
Web: www.castrumsec.hu
