Martin Grent, az IP-kamera feltalálóját és az Axis Communications egyik alapítóját kérdeztük az IP-videopiac helyzetéről, jövőjéről és a technológia új irányvonalairól.
Tizenhat évvel az első IP-kamera megjelenése után hol tart ma ez a technológia? Napjainkban az Axis termékek fejlesztésére milyen IT-megoldások vannak a legnagyobb hatással, amelyek meghatározzák a következő tíz-tizenöt évet?
Egyrészt a Moore-törvény szerinti tapasztalat a technológiai fejlődést tekintve a mi termékeink esetében is igaz, a saját Artpec-chipjeinken is nyomon követhető, vagyis az integrált áramkörök összetettsége – a legalacsonyabb árú ilyen komponenst figyelembe véve – körülbelül 18 hónaponként megduplázódik. Az első chipünk 30 fps-sel, 4CIF felbontással működött. Ma a negyedik generációnál tartunk H.264 tömörítéssel, kifogástalan, több megapixeles képminőséggel és több független videostreammel. Másrészt nagy előrelépésre számítok a képfeldolgozás terén a jövőben is, a képminőség kulcsfontosságú, hiszen a biztonsági kamerának jó képe kell hogy legyen, különben használhatatlan. Lightfinder technológiánk segítségével kameráink ma már sötétben is színes képet adnak. Szeretem összehasonlítani a kamerák képességét az emberi szemével. Néhány tekintetben a biztonsági kamerák jobbak, mint az emberi szem. Ilyen például a PTZ funkció, amely képes ráközelíteni egy részletre, de említhetném az érzékenységet gyenge megvilágítás mellett, a nagyfelbontást, a videoanalízis képességét is. Kameráink e képességei egyedülállók. A hálózati videoeszközeinkbe helyezhető memóriakártyák tekintetében 32 GB a mainstream, de megjelentek már a 64 GB SDXC kártyák is, ezek mellett nem lesz szükség rögzítő szerverekre. Ha a jövőbe tekintünk, az körvonalazódik, hogy akkora rögzítési kapacitást tehetünk majd egy kamerába, amekkorára csak szükségünk van, és mindezt olcsón. Végül a hosztolt videóban és a felhőben rejlő lehetőségeket emelném ki. Ahogy manapság már megbízunk az internetes pénzügyi tranzakciókban, banki ügyintézésben, egyre inkább megbízunk majd az interneten működő biztonsági rendszerben is, felhőben menedzselhető kamerákban. Ezt is a jövő egyik fontos irányának látom. Mivel a biztonságtechnika meglehetősen konzervatív iparág, lassú folyamat lesz, de mindenképpen erre a trendre számítok.
Nem említette a videoanalitikai megoldásokat.
Úgy gondolom, öt-tíz évre előretekintve valóban meghatározó tényező lesz. Mivel a gyártók nagy figyelmet szentelnek neki, így egy-két éven belül mindenkinek lesz nagy tudású megoldása, amit most még csak a CSI sorozatban látunk a tévében. Valójában azonban a leggyakrabban használt videoanalízis az aktív szabotázsérzékelés. Hiszen mi az értéke a kamerának, ha valaki festékkel lefújja, ajakrúzzsal összekeni vagy más irányba fordítja? Teljesen nyilvánvaló, hogy ilyen esetben elvárjuk a riasztásjelzést. Tehát ez az elsőszámú videoanalitikai felhasználás. Az emberek keresik az izgalmas megoldásokat, de a legegyszerűbbeknek van a legtöbb értelme. Erre jó példa a kameraszabotázs példája.
Melyek az Axis Communications tervei a jövőre?
Természetesen továbbra is növekedni akarunk. Jelenleg Dél-Európában is növekszünk, tehát a fejlettebb piacokon is erre kell törekednünk, és Kelet-Európában is, amely tradicionálisan jelentős növekedést felmutató piac. Ezért is fektetünk be itt jelentősen, aminek egyik eredménye ez az iroda is (az interjú az Axis új, prágai irodájában készült – a szerk.), mint a kelet-európai működésünk középpontja. A kamerák tekintetében pedig még rengeteg tennivalónk van, hiszen a piac 60 százaléka továbbra is analóg. Azon dolgozunk, hogy az IP-kamerák részesedése legyen ekkora. Az erre irányuló stratégiánk fontos része, hogy folyamatosan újabb és újabb termékeket mutatunk be.
Milyen más nagy, új piacok vannak még Európán kívül?
Attól függ, mit hívunk új piacnak, hiszen szinte valamennyi országban jelen vagyunk legalább tíz éve. Így például Oroszországban is, de itt nem aknáztuk ki még a lehetőségeinket. Kína is hatalmas potenciállal rendelkező piac a kameráink számára, már öt irodánk van a térségben.
Mennyiben befolyásolja terveiket a gazdasági válság?
A válság az én értelmezésemben lehetőség, Portugáliában és Spanyolországban is részt vettem partnertalálkozókon. Mindkét országot nagyon komolyan érinti az eurózóna válsága, mégis látjuk a növekedés lehetőségét. Portugál partnereink például, ahol a gazdaság komoly problémákkal küzd és emiatt a belföldi piac nagyon rossz bőrben van, más portugál nyelvű országokra koncentrálnak, például Brazíliára és Észak-Afrikára (Angolára). Akár kisebb, akár nagyobb lehetőséget találtak ezeken a helyeken, az előremutatóbb, mint egy asztal körül a válságról beszélgetni addig, amíg éhen nem halunk. Folyamatosan keresnünk kell az új lehetőségeket.
Szeretne többet is megtudni? Nézze meg a Computerworld videointerjúját!
